A második AVR-es hozzászólásomat két képpel kezdeném amit a neten találtam. Csak úgy összehasonlításként az 1. képen a VP-01M 1. felépítményének belső elrendezése, a 2. képen pedig a VP-02 belső felépítése. A "helybőség" nem volt jellemző ezekre a rendszerekre az biztos :-)), de hát a cél szentesíti az eszközt!

 

Automatizált vezetési rendszer

VEKTOR-2VE (5N35E)

 

Egy kicsit bővebben a '70-es években az ASZURK rendszert cserélő VEKTOR AVR-ről. A VEKTORT pedig a '80-as években a SZENYEZS követte. A SZENYEZS már képes volt a nagy hatótávolságú lérak rendszerek (pl.: Sz-200) automatizált irányítására is (a VEKTOR azt hiszem, hogy ezzel a képességgel még nem rendelkezett).

 

A VEKTOR-2VE AVR a honi légvédelmi rakétaezred (brigád, dandár) automatizált tűzvezetési, irányítási rendszere, amely az alárendelt (rendszerhez csatolt) kis- és közepes hatótávolságú lérak osztályok (Volhov, Nyeva), elfogóvadászok (Mig-21, Mig-23) irányítására, az RL mérési pontoktól érkező légi felderítési információk fogadására, feldolgozására és megjelenítésére, valamint az irányítás alatt álló egységek felé a megfelelő parancsok küldésére szolgált.

 

Automatizált üzemmódban képes volt:

- 14 lérak osztály (Volhov, Nyeva) irányítására - lérak harc - 8cél/perc sűrűséggel,

   automatikus célelosztás a komplexumok technikai és taktikai paramétereinek, és

   az osztályok pillanatnyi beavatkozási helyzetük (pl. felkészített rakéták,

   harckészültség stb..) figyelembe vételével (lásd majd a megjelenítések

   bemutatását!),

- 5 repülőkötelék (Mig-21, Mig-23) légi célra történő rávezetésére (Veres Mihály

   könyvében 6db van feltüntetve, igazából nem tudom eldönteni, hogy melyik a

   helyes érték, ezért én maradok az általam eredeti dokumentációból kiírt 5-ösnél),

- 40 légi cél adatainak, egyidejű fogadására és feldolgozására 10sec. jelfrissítés

   mellett (a 10sec frissítés megmaradt egészen napjainkig, ezt a frissítést

   alkalmazták a LETVIS rendszerben, de állítom, hogy a hazánkban jelenleg

   alkalmazott RT vezetési és légiirányítási rendszerekben is), 6 kapcsolódó vezetési

   rendszerből (VP-01, VP-02, PORI). 

 

Mint alrendszer képes volt irányítani az ASZURK-1ME AVR-t, képes volt együttműködni a kapcsolódó "szomszédos" légvédelmi taktikai egység VEKTOR AVR-jével is. A rendszer mobil típusú volt, gyakorlatilag ugyanazon típusú - nyerges vontatóra kapcsolható - kabinokból állt, mint pl. a Nyeva rendszer UNK kabinja (828-as típus?). A lérak osztályokkal az összeköttetés egy földkábeles (alap) és a rádiórelé állomásokon keresztüli tartalékon történt.

 

A rendszer egyes elemei a honi légvédelmi feladatokat ellátó alegységeknél voltak elhelyezve a következő elosztásban:

 

● Lérak ezred (brigád, dandár) HÁP:

    -  KBU kabin (5K73) - a harci irányítást biztosító kabin az ARM indikátorokkal,

    -  KVK kabin (5E86) - a számítógép egységek kabinja 2db 5E63 paralell

       összeköttetésben lévő számítógéppel,

    -  Híradó, összekötő kabin (5K77),  

    -  Tartalék alkatrészek, ZIP kabin (5D92),

    -  Táp- és elektromos csatlakozást biztosító kabinok (5A82) - aggregátor, fesz.

        váltók stb....

       (a zárójelben a számkódok csak a lérak ezrednél lévő KBU és KVK kabinokra  

       vonatkoznak!)

● Rádiótechnikai zászlóalj HÁP (PORI - 5D91) - a kabinok összetétele ugyanaz, csak

   más kódszám megjelölésekkel ellátva.

● Lérak osztály HÁP - illesztőkabinok (5F20, 5F24) és rádiórelé összeköttetést

   biztosító berendezések (5Ja62, 5Ja63)

 

Érdekességként néhány távolsági adat AVR vonatkozásban (az általam majdan elkészített minta egységes rendszer bemutatási rajzon lehet majd összehasonlításként megnézni):

- lérak HÁP - max. 250km,

- PORI - max. 250km,

- VP-02 a PORI-tól - max. 150km,

- technikai osztály - max. 150km,

- repülőterek - max. 250km. (a távolságokbó látni csak igazán, hogy a rendszer

  bizony a nagy orosz távolságokra készült, és kis hazánkat kb. 2 darabbal lefedtük!)

 

Harci irányítási kabin KBU (5K73)

 

A kabin belső elrendezését lásd a 3. rajzon. Rendeltetése: a lrak ezred (brigád, dandár) harci tevékenységének irányítása. A kabin összetétele (a 3. rajz alapján a rövidítésekkel nem nagyon vagyok tisztába, ugyanis néhány rövidítésnél az orosz betűk átírását használtam, néhánynál már a csehszlovákiában elfogadott rövidítést, de a lényeges elemek azt hiszem érthetőek lesznek :-)))):

● 6db automatizált munkahely:

    - 3db ARM I - a lérak alakulatok harci tevékenységének centralizált irányítására,

    - 3db ARM II - a vadászrepülő rávezetési pontok harci tevékenységének

       vezetésére,

● RMIV MH (MH = munkahely) - azon légi információk számítógépbe történő

    táplálására szolgáló munkahely, amelyek nem a PORI-n keresztül érkeznek,

● VV MH (Vegyvédelmis munkahely),

● MU - azt hiszem az ezred felderítési tisztjének munkahelye(?),

● FM MH - az ezred főmérnökének munkahelye,

● BPO I, II - az operációs memória blokkok,

● BZU I, II - program használó állványok (?),

● ZIP - tartalék alkatrészek állványa,

● ASP - tápszekrény,

● FVZ - hűtő-fűtő (klimatizáló) berendezés,

 

Egyelőre ennyi. Folyt. köv. a KVK kabin, a számítógépek alapadatai, megjelenítési üzemmódok az ARM munkahelyeken.....