Hát lássuk: van itt pár olyan helység, aminek a középkori magyar nevét elevenítették föl a lexikonszerzők: <i>Argyasudvarhely</i>, <i>Zsilvásárhely</i>, ezek tök korrekt elnevezések, ha a 15. századi Havasalföldről írok. Ha a mai városra akarok utalni, akkor már nem <i>Szörényvár</i>, hanem <i>Turnu Severin</i>, utóbbi ráadásul különbözik is a hivatalos román névtől (<i>Drobeta Turnu Severin</i>). Jobban el tudom fogadni szócikknek a moldvai városok magyar alakjait: <i>Karácsonkő</i> (Piatra Neamţ), <i>Németvásár</i> (Târgu-Neamţ), <i>Románvásár</i> (Roman), de leginkább <i>Jászvásár</i> (és nem <i>Jász</>!!!) - ezeket az elnevezéseket többé-kevésbé használták a 19-20. században, még ha nem is volt jelentős magyar lakosságuk. <i>Vászló</i>, Vaslui magyar neveként - nekem ez a legfurcsább, bár most látom, hogy a "http://www.welcometoromania.ro" oldal is ezt ajánlja. <i>Bodza megye</i> - a folyót magyarul <i>Bodzá</i>nak hívják és a <i>Bodza-szoros</i>on keresztül halad át. 1902-ben a forrásvidékén elszórt román lakosságú házcsoportokat <i>Magyarbodza</i> néven egyesítették. Ennek analógiájára az akkori határ túloldalán fekvő Buzău megyeszékhely nevét olvastam már <i>Oláhbodzá</i>nak. De Bodza megye?

A helynevek másik csoportja transzliterálás "áldozata" lett. Itt a wikipédisták szándéka nyilván az volt, hogy a román hangjelölést nem ismerő magyar ember is "helyesen" ejtse ezeket. No de a román nyelvet minimo calculo 1860 óta latin betűkkel írják! Ha a korábbi időkből megszokottá vált egy transzkribált magyaros írásváltozat, akkor a hagyomány máig megengedi, hogy azt használjuk. Ez a helyzet az összes "Kárpátokon inneni" román eredetű földrajzi névvel. A Hunyad megyei <Zdrapţi> neve például azért <i>Zdrápc</i> magyarul, mert a magyar nyelvű közigazgatás a falu írástudatlan népétől így hallotta és ezért évtizedeken keresztül így hivatkoztak rá, így került be a megye magyar nyelvi tudatába és föl a térképekre. Ily módon az egykori határok ma is mérvadóak a földrajzi nevek vonatkozásában.

Korábban szó volt itt már a <i>Galac</i> írásváltozatról. Ezt és a <i>Konstancá</i>t én azért tudom elfogadni, mert a XIX. század második és a XX. század első felében ezek a városok a székely munkamigráció elsődleges célpontjai voltak és így - legalábbis egy regionális nyelvváltozatban - ezek a helynevek "megmagyarosodtak" - ráadásul utóbbinak jelentősen módosult is a kiejtése (amennyiben nem <i>Konsztanca</i>). A két város ennyiben szerintem határesetet képez. <i>Tulcsa</i>, <i>Mehedinc</i>, <i>Gorzs</i>: nincsen hasonló hagyomány, amely ezek esetében a fonetikus átírás mellett szólna.

Egyelőre ennyit a magyar Wikipediából, de ha tetszett, később még visszatérek rájuk.