Északi zöld 2007.01.20-21
Ipolytarnóc - Cered 2 napban.
A logisztikai vázlat:
Kocsival le Salgótarjánba, majd innen busszal a kezdőpontokra, vissza pedig vonat, vagy busz.
Szállás Salgótarjánban.
Reggel a 06:35-ös busszal indultunk Ipolytarnócra, ahol a kisboltban bevásároltunk, majd elsétáltunk a vasútállomásig, hogy onnan folytassuk az utunkat.
A határ felé vezető aszfaltútról, a vasútvonal keresztezésével kanyarodunk jobbra, egy jól járható szekérútra.
A kanyargó utat követve, egy kerítéshez érünk, ahol balra, majd jobbra kanyarodva, megyünk tovább, követve a kerítés vonalát.
A kerítés végén balra kanyarodunk, és mintegy 50 méter után belépünk a határsávba.
08:41 A Tölgyfa-fordulóhoz érünk, ami után régi piros jelzést is láttunk egy fán, majd egy mezőre érve, a Karancs hegyvonulatai tűntek elő.
A Nagy-Hallgató megmászása után, éles balkanyarral folytattuk utunkat, a határsávban.
10:28 Egy bonyolult kereszteződésbe értünk, ahol a határköveket, és a járható utat fürkészve mentünk át.
Ezt 5 perc múlva, ismét egy 6-os csomópontba futottunk, ahonnan a határköveket is alig lehetett látni. Itt az Északkeleti irányt tartva találtuk meg a jelzést és a határköveket.
12:36 Az Arany-hegyre vezetö zöld háromszög jelzéshez érünk.
14:51 A Somosköujfalui határátlépőnél zöld háromszög jelzés vezet a karancs-medves csúcsai túramozgalom ellenörzökódjával ellátott kilátóig.
Mivel Karcsi érkezéséig még volt egy kis időm megnéztem, hogy innen tovább a piros és sárga jelzés pár száz méteren közösen vezet, és ott kettéválik.
Visszatérve már nagyrészben lefelé vezet az út, és néha a sárga jelzés is hozzánk csatlakozik.
A remélt 16:18-as vonatot nem értük el, mert az út kissé kacskaringósabban vezet, mint ahogy azt a térkép jelöli, de szerencsénkre az itteni közlekedés észszerűen van megszervezve, és a 17:00-s helyi buszjárattal megyünk be Salgótarjánba.
A vasútállomásnál az egyik oldalon k p, a másikon s z jelzéseket látunk.
A Galcsik fogadóban volt a szállásunk, ahol pacallevessel kezdtem meg a gasztronómiai élvezeteket, majd a pörkölt mellé jófajta vörösbort iszogattunk.
Másnap, a reggelit csomagolva kaptuk, amit buszozás közben nagyrészt el is csipegettünk, majd a ceredi kocsmában mindjárt le is öblítettük.
07:05-kor a kocsmából kilépve 1200 m aszfaltkoptatás után elértük a határátlépési pontot, ahonnan a határsávban vezetett az utunk.
Az aszfaltkoptatás szerencsénkre elmaradt, mert volt egy néhol ösvénnyé szükülö földút az országúttal párhuzamosan.
Mérsékelt szembeszél volt, így az egyik határkö mellett üldögélö rókát kb. 10 méterre sikerült becserkelnem.

Az egyik elhaladó buszról egy határör szállt le, és igazoltatás után eggyütt sétáltunk a szilvásköi elágazásig, ahol bevártuk Karcsit, majd az innen az aszfalton vezetö úton mentünk Rónabányáig.
Innen a határőrtől és az aszfalttól búcsút mondva, jobbra kanyarodtunk a pihenőnél, egy szekérútra, amelyen a sárga jelzéshez csatlakoztunk.
10 órára értünk a piros és piros+ jelzéshez, innen 40 perc múlva értük el ismét a határsávot, a Matyó-lápánál.
A határsáv elég nehezen járható a sok árok miatt, valamint a Medves meredeke sem túl kedves.
A hegyről leereszkerve, egy mező szélére érünk, ahonnan már látható a Somoskő vára.
A mező túloldalán még egy kis árok utoljára felbukkan, itt be is várom Karcsit, miközben felélem tápdobozom maradékát.
Röviden még követjük a határköveket, de a kőparknál végre rendes úton haladhatunk tovább.
Somoskőn a helyi kocsmában sört, és bélyegzőt kérünk, minekutána mindjárt apeh ellenőrnek nézhettek, bár szerintem azok nem járnak hátizsákkal, és sáros bakancsban.
A Dornyay fogadóhoz 14:35-re érünk, innen jó irányban kezdődik a jelzés, majd balra eltér a térképről sejthető iránytól.
300 méter múlva egy táblán jobbra mutat az Északi zöld, de azon az úton csak egy sárga kereszt látszik.
A biztonság kedvéért tovább megyek, de ott már a zöld jelzés csak áthúzva szerepel, így visszamegyek a sárga keresztes úthoz, amin később a zöld sáv jelzés is megtalálható.
Hamarosan kiérünk arra a szekérútra, ahol a térkép szerint kellett volna jönnünk, innen már nem volt különösebb eltérés.
A következő szakasz a régi vasúti töltésen vezet nagyrészt, és mivel a sínek már nincsenek rajta, így jó tempóban lehet haladni rajta.
15:30 A vasútállomáson bélyegző, és kényelmes vonat várt.