Északi zöld

2007 01 13-14 Bánréve - Hangonyi-tó - Cered

1. Nap
Reggel korán autóztunk Ózdra, hogy az 5:35-ös busszal menjünk a kiindulópontunkhoz Bánrévére.
Rövid séta után 05:56-ra értünk ki a vasútállomásra, hogy onnan kezdjük meg a napi szakaszunkat.
06:29 Sajópüspökiben szerencsére már nyitva volt az útba eső bolt, ahol ételt, italt, és pecsétet is kaptunk.
06:49 A temetőnél végre elhagyhattuk az aszfaltot, és a hajnali megvilágosodás is kezdett ránktörni.
07:04 Egy ötös elágazáshoz érünk, ahol az egyeneshez közelebb álló ágon kellett tovább mennünk.
(jelzés csak 50 méter után volt, ami a kereszteződésből nem látszik)
07:14 Elérjük a határsávot, ahol az elég ramaty állapotban levő határkövek segítenek az útvonal követésében.
10:05 A Susa-Janice határátlépési ponthoz érünk.
14:42 A Mihályvölgyi-nyereg keresztjéhez érünk, ahol bár levezető út indult, mégis úgy döntünk, hogy elmegyünk még a Hangonyi tóhoz levezető útig.
15:00 Barát-főnél megcsodáltuk a vasbeton geodéziai mérőtornyot, és a hozzá vezető zöld négyzet jelzést.
15:43 A Nagy-Golotkai leágazásnál úgy döntöttünk, hogy úgy is mindjárt sötétedik, lemegyünk a Hangonyi-tó felé vezető úton.
Ez amilyen jól járhatóan indul, olyan szépen elbozótosodik, így csak vadcsapásokon jutunk le az országútra.
Itt alaposabban szemügyre vesszük a menetrendet, és akkor szúr szemet, hogy a kinézett busz csak vasárnap jár,
így kénytelenek voltunk elgyalogolni Hangonyig, hogy kocsmai keretek között várjuk ki a következő busz érkezését.
Jók ezek a kis szociográfiai beszélgetések, mindíg fel lehet paprikázni a hangulatot, ha megkérdezzük a törzsvendégeket, hogy szerintük melyik itt a legjobb pálinka :)
Ózdon a TESCO-val szemközti Sportcsarnokban szálltunk meg, innen is köszönet a tippért readonly Anitának !
A TESCO-ban így a vacsoránkat is egyszerű volt megoldani.

2. Nap
Eredetileg Domaházáig terveztük a hétvégi szakaszunkat, így kényelmesen felkelve, a reggel 8 órakor induló buszhoz autóztunk ki Domaházára.
08:15 A Hangonyi tótól most egy másik utat választottunk felfelé, ami jobban járhatónak tűnt, és végül ez be is jött, csak a vége felé kellett egy kis meredekebb szakasszal átvágni az előző napi út, jól járható elejére.
09:07 Ismét a határsávban poroszkálunk, közben azon törtük a fejünket, hogy meddig menjünk.
12:06 A Domaháza-Petrovce határátkelőnél végleg elhatároztuk, hogy elmegyünk Ceredig, mivel nagyon klassz az idő.
Maximum ha nem tudunk fuvart találni akkor 16km plussz gyaloglás vár a sofőrre, azaz rám :(
13:00 Egy makadámútra érünk a IX.14-es határkőnél, ahol balra kanyarodunk, és a jól járható utat kihasználva robogunk tovább.
13:17 A nagy robogásban majdnem tovább megyünk, amikor a makadámútról egy alig észrevehető kaptatón kell belépni a határsávba.
14:58 Mivel Lacival kicsit kiléptünk, így hamar beérkeztünk Ceredre, és szerencsénkre 15 perc múlva már egy kisautó hátsó ülésén kuporodva robogtunk az autó felé.
16:04 Az időközben Ceredre befutó Karcsit összeszedjük a buszmegálló melletti kocsmában, és a Zagyvaróna felé vezető, a lemenő nap miatt, már-már giccsesen szép kilátást nyújtó szerpentinen indulunk hazafelé.
( mellesleg ezen a szerpentinen vezet néhol az Északi zöld is. )

Röviden összefoglalva, nagyon jól sikerült 2 napot tudhattunk magunk mögött, mind az időjárás, mind az út miatt is.
Végre egy, szép kilátásokkal sűrűn tarkított útvonalon vezetett a határ, és csak az út kis részében kellett egy vékony, bokrokkal fákkal körbevett keskeny "alagútban" botorkálnunk.




Képek: http://fotoalbum.hungarotel.hu/olahtamas/671