Kedves Babosla!

  Az utolsó kérdésedre válaszolok röviden, természtesen a programok saját gyártásúak voltak és arra a kérdésre, hogy hogyan szereztük be a laptopokat, vagy palmtopokat, csak ügyvédem jelenlétében vagyok hajlandó nyilatkozni, bár lehet, hogy már elévült.

  A létszámokat azért sem tudom fejből, mert egyrészt öregszem, másrészt abban az időben havonta írtunk új állománytáblákat. A sorozatvető osztály harci kiszolgáló támogatásának egy neuralgikus eleme volt, ez a lőszerellátás. Ugyanis nem mindegy, hogy a sorozatvető rakéta faládában van, vagy már a rakaszos lőszerszállító kocsikon. A lőszerszállítást az utolsó időben diesel Uralokkal kellett volna megoldani, osztály és ütegszintű lőszerszállításra a sorozatvetők mennyisége duplája, vagy háromszorosa kellett volna rakaszos kocsikból. Abban az időben az egész magyar honvédség egyetlen üzemképes autótípusa a D-Ural volt. Ezért a tüzérdandárt folyamatosan rabolták ki, vitték autóit a tüzszerészektől a lövészdandárokig mindenhova. Legelőször az sv. lőszerszállítóit vitték el és a feltételezések szerint M-ből biztosítottak volna autókat.  A speiális keretek ott álltak a lőszerraktárban.  Egy Tátrára nem rakható fel az a lőszertároló keret amit az Ural speciális platójára méreteztek. Végül oda jutottunk, hogy az alapfeltöltésen kívül minden más lőszert csak faládában tudtunk volna szállítani. Ez enyhén szólva szervezett hazaárulás volt már akkor is.

Gyula.