ikaljan Creative Commons License 2007.01.05 0 0 225

Ha nem lettek volna keresztes hadjáratok, akkor Európa ma moszlim földrész lenne.

Hm... hát ez mondjuk elégé sántít. A helyzet ugyanis az, hogy az un. kereszteshadjáratok még véletlenül sem valamely terjeszkedő muszlim nagyhatalom megállítására indultak. (illetve amelyek igen, azok szegények egy kivételével gyászos véget értek)

 

A szent földi kereszteshadjáratok esetén szó sem volt valamilyen támadás megálításáról. A Fatimidák (akiktől a keresztesek elvették Jeruzsálemet) jószerivel addig nem is nagyon hallottak a nyugatról, amíg a franjok meg nem jelentek a kapuk alatt.

A szeldzsukok apró részemírségekre bomlott fejedelmségek voltak...

 

Hm... egyébként pont a keresztes hadjáratok hatására alakultak ki az Közel-keleten olyan stabil politikai képződmények, amelyek aztán huzamosabban is fentmaradtak, így hódításra is képesek voltak. (mamlukok, aztán az oszmánok).

 

A hispániai keresztes hadjáratok olyan időszakban kezdődtek, amikor az Almohadok már jó ideje folyamatosan szorultak vissza a félszigetről. (a hispániai előrenyomulás már jó 300 évvel korábban véget ért)

A dél-francia, vagy a baltikumi kereszteshadjáratoknál, vagy a husziták elleni hadjáratoknál ugye eleve fel sem merül az iszlámos téma. (és szegény Bizáncról se feledkezzünk meg... mondjuk Bizánc végleges meggyengítése éppenhogy elősegítette később az oszmánok felemelkedését.)

 

Kifejezetten a un. iszlám előrenyomulást megállítandó keresztes hadjáratból négy volt, mind a négy az oszmánok ellen, és mind a négy magyar vonatkozású. Az elsőt Zsigmond vezette és Nikápolynál ért gyászos véget. A második várnai csatvesztéssel végződött...

A harmadikat Kapisztrán János és Hunyadi Nándorfehérvárnál 70 évre valóban megállította a török előrenyomulását.

Az utolsó próbálkozás pedig 1514-ben volt.... hm... a mindenki által ismert eredménnyel.