A Fertő-tó címszót követő címszóra kérdezel. Nos, ezt találtam:

fertőzés, infekció: patogén (kórokozó) mikroorganizmusok bejutása a szervezetbe.

Forrása lehet beteg állat v. ember (az influenzát például megkaphatja embertől a madara), egészséges, de hordozó ember v. állat (köztigazda).

A fertőzés terjedhet érintkezéssel, levegő útján, táplálékkal, élő hordozó, esetleg fertőzött tárgy (tojástálca, szállítókalit) útján is.

Állatról állatra terjedő fertőzés esetén beszélünk HORIZONTÁLIS fertőzésről.

Ha anya a magzatát v. tojó a tojás útján az embriót fertőzi, akkor van szó VERTIKÁLIS fertőzésről. A vertikális fertőzés veleszületett fertőzést okoz, más néven KONNATALIS fertőzést, amely a közvetlen átvitel egyik módja.

Ugyanígy közvetlen (DIREKT) átvitel történik akkor is, ha a kórokozó szájból szájba jut (etetés, "csókolózás").

A KÖZVETETT v. indirekt fertőzés akkor következik be, ha a kórokozó valamilyen élettelen köztihordozón (alom, takarmány, ülőrúd, ürülék, fürdővíz, por stb.) útján fertőz, és akkor is, ha ún. →köztigazdákkal terjed.

A fertőzés lehet HELYI, amikor csak egyes szervek, szervrészletek betegszenek meg, v. ÁLTALÁNOS, amikor a véráram útján az egész szervezetet hatalmába keríti a megbetegedés. Ilyenkor beszélhetünk szeptikémiáról v. bakteriémiáról.

Alapvetően három fokozata van:

1. szubklinikai fertőzésről akkor beszélünk, ha a szervezet enyhén fertőződik meg, s a tünetek bizonytalanok;

2. előfordulnak látens megbetegedések, amelyek jóformán rejtve maradnak v. éppenséggel a fertőzés kórtünetek nélküli.

A látens fertőződés esetében előfordulhat, hogy a szervezet legyőzi a kórokozókat, de az is megesik, hogy valamilyen gyöngítő hatásra a szervezeten mégiscsak eluralkodik a betegség. Itt kell megjegyezni, hogy a látens beteg is fertőzhet;

3. ha a kórokozók sikeresen kifejtik a hatásukat, akkor manifesztálódott betegséggel állunk szemben.

Mindebből következik, hogy a fertőzés után nem rögtön alakul ki a betegség.

Idő telik el, míg a kórokozók elszaporodnak és a szervezetben szétszóródnak. Az első tünetek megjelenéséig eltelt időt nevezzük inkubációs v. lappangási időnek.

Ez a klf. betegségekre jellemző, általában 2-14 nap.

Az inkubációs időszakban a szervezet és a kórokozók csatája dúl. Amikor kialakulnak a tünetek, akkor a kórokozók legyőzték a szervezet védekezőerejét, de a csata még akkor sem dőlt el véglegesen, csupán a klinikai (látható) betegség kialakulásáról beszélhetünk.

Sajnos előfordul, hogy a szervezetet egyszerre több kórokozó károsítja, ilyenkor áll fenn a kettős v. kevert fertőzöttség.

 

fertőző betegségek: fertőzéssel terjedő betegségek. Okozhatják baktériumok, rickettsiák, vírusok, véglények v. fonalgombák.

A madarak →baktériumok által okozott leggyakoribb fertőző betegségei: baromfikolera, baromfi tífusz, paratífusz, septicaemia, gümőkor, steptococcosis.

A →vírusok által okozott leggyakoribb megbetegedések: himlő, nátha, bronchitis, pestis.

A közismert ornitózist egy sem nem vírus, sem nem baktérium, hanem ún. →rickettsia okozza.

A →madarak fonalgombák által okozott leggyakoribb fertőző betegségei: tüdőpenész, szájpenész, kosz (favus), mycosis-ok.

A →véglények által okozott fertőző betegségek: fertőző vakbélgyulladás, fertőző májgyulladás, bélcoccidiosis, madár malária.

És, ha érdekel, akkor kihozom a himlőt, a coccidiosis-t, a szájpenészt... mert ezek is címszavak.

Vagyis előveszed a lexikont és, ha tényleg érdekel a téma, akkor nem tudod letenni!