Szia!

 

Ez egy jó hozzászólás.

már csak azért is, ,mert

 

1/ nekem is az csörgedez

2/ Marines "fan" vagyok, és teljesen egyet is értek az elvükkel

3/ tényleg van és lesz különbség - mert más gondolkodás KELL, és sokszor valóban nem odavaló a "harcoló" alezredes sem - mert nem tud úgy gondolkodni. Meg nem azt tanulta.

 

Erről a mese jut eszembe, hogy a féavágó sé neje egy napra cserél, és mikor az asszony hazatér  (valamivel kevesebb) fával, a hz nádtetejét eszi a kecske , a kaja odaégett, a gyerek sír, stb.... biztos ismeritek , a férfi könyörög a viszacsree miatt.

 

mert sokszor tényleg a háttér nehezebb (másként) bár valljuk be - ritkábban halnak és kapnak purple heart-ot....   :o)

 

De ne hidd, hogy civilben nincs így, nekem évekbe telt, míg pénzügyes hátterem miatt mára talán egyenrangúnak vesznek a menő marketinges és sales fiúk akaik a passzátszelet fújják ugye és "harcolók"). Persze ehhez kicsit más beosztásom kellett hogy legyen, kicsit jobban értékesítésorintált.

Előtte lehettem gazdasági igazgató is, nem számított, mi nindig a szükséges rossz, a púp a háton voltunk.

De ha nem ment el időben a fizetés,  vgay egy utalás egy fontos beszállítónak, rögtön anyáztak....és akkor sem monta a főnök, hogy bocs és lebaszom a másikat, amikor kiderült, hogy épp az adott anyázó kollega adott meg rossz határidőt/nevet/címet/stb...

Na de ez már nagyon off, a lényeg -  azt gondolom levettétek...

 

üdv:

TGR

 

ps:

a múgy egy kis történelem:

Az első Medal of Honor akciót egy "hadtápos" aza egy orvos hajtotta végre, 1861 febr. 13-én  (Bernard J.D. Irvin)  kapta, a baj csak az volt, hogy a kitüntetést a kongresstzus egy év múlv alakotta meg... s bár Irvin csak 83 év múlva (!!!) kapta meg a kitüntetést, a z első MoH akció az ő nevéhez kötődik.