Jó az ábrád a nézeteltéréseink szemléltetésére is.

Ezt írod:

 

A "C" esemény után a szegecs hegye (kék folytonos vonal) még nem értesül a fennakadásról, erről leggyorsabban a piros vonal (fényút, laposabb a kék szaggatottnál) szerint értesülhet.

 

Itt van a nézeteltérés köztünk. Úgy tekinted, hogy a szegecs fejéről információnak kell menni a szegecs hegyéig ütközéskor. Vagyis fénysebességgel haladó "anyaghullám" jut el a hegyéig.

 

Ezzel szemben én azon az állásponton vagyok, hogy  itt nincs semmiféle anyaghullám vagy információ terjedés egy merev testnél. A specrel ezzel nem számol, és nem is számolunk anyaghullámmal, ha egyidejűséget vizsgálunk.

Ha igazad lenne, akkor valóban, amíg a szegecsfejtől a hegyéig "terjed az információ" az alatt valamennyire bele hatolna  a szegecs hegye a bogárba. De a specrelben nincs ilyen anyaghullám. A valóságban viszont van, és ekkor tényleg elpusztul a bogár, de most ha jól értem a vitát, a specrelen belül maradunk. 

 

 

Aztán ezt írod:

"B" esemény: szegecs hegye eléri a furat fenekét: megdöglik a bogár

 

A szegecs miért érné el mindig a furat fenekét? És ha a bogár nem lapostetű, hanem ájtatos manó? Akkor is eléri az alját? Mindegy, hogy milyen magassága van a bogárnak?

 

Ezt helyesebben igy kell értelmezni: a szegecs éppen eléri a bogarat, ekkor még élve marad