Relatíve egyszerűen be lehetett volna venni - ezt Csujkov is elismerte a maga módján: a város megközelítési útjain folytatott harcnál, mikor a német páncélosok áttörtek akkor a 62- és 64. hadsereget elvághatták volna a városba való visszavonulás lehetőségétől. Sztálingrádban ekkor szerény helyőrség ( 1 gyalogos hadosztály), s a két hadsereg hadtápja volt. Nyilván kellett volna 3-4 nap, még a két hadsereg útját teljesen elvágják a város felé, ellenlökésiet lefékezik - utána a gyalogság jó részét ráküldhették volna a városra, ahol a közben beérkező erősítésekkel együtt is kevés orosz lett volna az érdemi védelemhez.

A németek viszont egyszerre akarták a várost menetből bevenni és felmorzsolni a csapatokat - s egyik sem sikerült. Utána már ment minden a maga útján, mert a vörösöket a németek saját maguk lökték be a városba, ezzel a védőknek előnyös, a támadó számára hátrányos viszonyok között voltak kénytelenek megvívni a csatát.

Ha Sztálingrádot beveszik egyébként attól a propaganda hatáson kívül egyetlen jelentős eredményt könyvelhettek volna el: elvágják a volgai teherhajózást (olaj) - ezt viszont a város nélkül is abszolválhatták volna, ha délre felzárkóznak a folyóra hosszabb szakaszon.

A szovjet katonai akadémiákon nem tudod stratégiai játék keretében oktatták-e, hogy mit csinálhattak volna a németek másképpen az adott viszonyok közt, vagy csak a megtörtént eseményeket elemezték?