Még egyszer mondom: a probléma már az ütközés pillanatában fellép. Addig pedig mindkét rendszer inerciarendszer.

 

Nem valódi probléma, amennyiben az ismert anyagokból felépülő tárgyak viselkedését modellezzük.

Mindkét rendszerben leírva természetesen ugyanaz történik: megdöglik a bogár és szétszakad a szegecs. Csak a sorrend kükönbözik.

 

Mi van, ha nem foglalkozunk a tárgyak anyagával, idealizáljuk a szegecset. Mi lenne, ha a szegecs abszolut merev, vagyis nyúlni, szakadni képtelen lenne? Nos, akkor logikai önellentmondásra jutunk. Ha ilyen szegecs létezhet, akkor nem létezhet specrel. Vagy ha a axiomái érvényesek (a specrel érvényes modell), akkor nem létezhet ilyen szegecs.

 

Ez a helyzet ugyanaz, mint  ebben a feladatban:

Mi történik, ha a megállíthatatlan ágyugolyó beleütközik az áthatolhatatlan páncéllemezbe?

Nos, vagy egyik, vagy másik, de tisztán logikai alapon mindkettő nem létezhet.

 

Ezt az ágyugolyós álproblémát egyszerűbb átlátni. Azonban a specrel - merev szegecs kérdést sem sokkal nehezebb.

 

A specrel alapja, hogy van valami, aminek a sebességét minden rendszerben, így egymáshoz képest mozgó rendszerekben is ugyanakkorának mérik. Na most, könnyen ösze lehet rakni egy olyan fénysebesség mérést, amelyben ilyen szegecseket használnak hírközlésre. Megütik egyik végét, azonnal megmozdul a másik vége, hiszen nem tud változni a hossza. Egy ilyennel abszolut egyidejű időpontok jelölhetők ki távoli pontok között egymáshoz képest mozgó két rendszerben. Tisztán logikai alapon létrehozható az abszolut egyidejűség.

Ez pedig önellentmondásra vezet - két pont között ilyen feltételek mellett nem lehet azonos a fény sebessége egymáshoz képest mozgó rendszerben. Le se írom miért, olyan nyilvánvaló. (Ha esetleg mégse, szólj és kirészletezem.)

 

Tehát vagy specrel van, vagy végtelen merev szegecs, a kettő együtt nem létezhet, logoikai önellentmondás.