"Látod ez az elfogultság, de nevezhetjük vak hitnek is. Még el sem olvastad, amit

írtam, mégis állást foglalsz ellenemben."

 

El szoktam olvasni az egész hozzászólást, mielőtt válaszolnék rá. Te nem így szoktad?

 

 

 

"Azt írod, hogy a bogár elpusztul. Hogyan pusztulhatna el, amikor világosan leírtam,

a szegecs olyan hosszú nyugalmi állapotában, hogy alatta teljesen betolt helyzetben

még éppen elfér a bogár. Azaz, ha végtelen lassan tolom be a szegecset, akkor a

bogárnak semmi baja nem lesz. Akkor hogyan pusztulhatna el attól, hogy a szegecs

relativisztikus sebességgel mozog????"

A bogár a spec.rel. szerint elpusztul.

Miért? A spec.rel. szerint bármelyik inerciarendszerben azonosak a fizika törvényei.

Hát akkor válasszuk a szegecs rendszerét és számoljunk abban. Lorentz trafón kívül

más nem is kell és látható, hogy elpusztul a bogár.

A spec.rel. szerint ezzel meg is válaszoltuk a kérdést.

Miért is kéne más rendszerben mégegyszer kiszámolnunk? Legfeljebb azért, hogy ellenőrizzük, hogy nem ellentmondásos-e a spec.rel.

Emlékezzünk: Az ikerparadoxon esetében a maradó iker rendszerében könnyen ki

tudjuk számolni a pontos megoldást, az utazó iker rendszerében egyszerű módszerekkel nem, mert az nem inerciarendszer.
Az ikerparadoxon abból áll, hogy az utazó iker rendszerére is a maradó iker inerciarendszerre alkalmazható módszert alkalmazzák, holott az a számolási mód csak inerciarendszerre alkalmazható. Ezért nem ellentmondás az ikerparadoxon.

 

Ugyanez a hiba okozza a látszólagos ellentmondást a bogár-szegecs paradoxon esetében.
Kezdetben a bogár rendszere inerciarendszer, a fizika törvényi ugyanazok, mint a szegecs rendszerében. Egészen addig lehet ezt a rendszert egyszerűen alkalmazni, Lorentz-trafózni, amíg a szegecs feje el nem éri a lyuk peremét.
Innentől már más tényezőket is figyelembe kell venni (anyagok viselkedését, erőhatások terjedését, stb,) nem elég a sima merev testnek tekintés és a Lorentz transzformáció.
Olyan problémák merülnek fel, hogy hogyan viselkedik a szegecs, tekinthető-e inerciarendszernek és merev testnek a lyukat tartalmazó anyag, stb.

Csak az összes tényező megfelelő alkalmazásával tudjuk megmondani, hogy ebben a rendszerben számolva mi történik a bogárral.

Ha ezeket mind helyesen, a valóságnak megfelelően megoldanánk és azt kapnánk, hogy a bogár életben marad, akkor mondhatnánk, hogy a spec.rel. ellentmondásban van a valósággal, hiszen alkalmazhatósági körében (szegecs rendszere) a bogár pusztulását állapította meg.

 

Kérdezhetnénk: A szegecs rendszerében is bekövetkezik szegecs fejének a lyuk peremébe ütközése, akkor ott ez miért nem ptobléma? Ott nem vet véget az inerciarendszerek arany világának?
De igen! Ott is vége a sima alkalmazásnak, sőt az a helyzet, hogy ott már korábban vége van a sima alkalmazásnak, amikor a szegecs hegye a lyuk fenekére ér szegény bogár rút végét okozva. Ott ekkor kezdődne el az inerciarendszerség vége, anyagjellemezők, stb. firtatása. Onnantól már ilyenekkel kellene számolni.

 

De szerencsére kérdésünk csak a bogár sorsára vonatkozott és azt még éppen meg tudtuk válaszolni.