infantryman Creative Commons License 2006.11.10 0 0 39
Szevasztok, örülök, hogy reagáltatok.

Dizelparadicsom: igen igazad van, bocsánat. És nem, nem tudom, hogy meg tudod-e különböztetni a két eszközt. De ezért tényleg nem éri meg összeugrani:)

Papa70: igen voltam egypár bakonyi mutatványon is a kocsikkal, mire vagy konkrétan kíváncsi?

St Patrick: szóval a rádiókkal kezdeném. A lövészeknél (pl. a zászlóaljamban) négy PSZH változat volt, és a legnagyobb (talán egyetlen) különbség a rádiókészülékek típusa és száma volt. A belső beszélő berendezés (BB) többnyire megyezett, csak a csatlakozások (A1, A2, A3) száma volt eltérő, de erről majd talán később. Kezdjük az elején.
Az alaptípus (ahogy mi neveztük, a raj-PSZH) egy darab R-113-as URH rádióval bírt. Szűk hullámsáv és az R-159-es, és emiatt az 1260-as (-61-es) gyalogsági rádiókkal való összférhetetlenség jellemezte. Nagyon megbízhatatlan dög volt, nem szerettük. Mivel az elektromos vezetékek miatt rendszerint egy, max. kettő egyméteres antennatoldatot használtunk a négyből, az adóteljesítmény sem volt a legjobb. Cserébe viszont csak lassan szívta le az akkumulátorokat. 1988-90 között a PSZH-felújítási program során (tényleg, erről hallottatok már?) ezeket lecserélték R-123-as rádiókra minden felújított kocsiban.
A következő a sorban a Szd.PK PSZH volt, kettő darab R-123-al (URH) és egy (vagy kettő?) darab R-107 hordozható rádióval. Na ez már jobb volt, de a gond itt abból adódott, hogy mindkét rádió ugyanarra az antennára dolgozott, tehát egyszerre csak az egyiket lehetett használni. Kapcsolgatni manuálisan kellett. Harcászati éleslövészetek során a századparancsnokot meg a rádiósát ez marha gyorsan kinyírta, úgyhogy az egyik rádióhálót R-107-el dublíroztuk, a saját antennája kidugásával (hülyén nézett ki).
Eggyel nagyobb volt a zászlóaljtörzsfőniki (z.TÖF) változat egy darab R-123-al és egy darab R-130 rövidhullámúval, továbbá talán kettő darab R-107-el. Ez a változat megegyezett a felderítő alegységek szakaszparancsnoki kocsijaival.
A legjobban felszerelt pedig a zászlóaljparancsnoki (Z.PK) PSZH volt kettő darab R-123-al, egy R-130-al és kettő R-107-el. Kb. ilyen volt az ezred (később dandár) felderítő századparancsnoki kocsija is.
A 130-asokkal felszerelt kocsikban kettő plusz akkumulátor is volt a rendszerre kötve, de ez nagytávolságú forgalmazásnál édeskevés volt, folyamatosan járatni kellett a motort, hogy töltsön.
Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy ezeknek a PSZH változatoknak mi volt a hivatalos típusjele. (D-944?)
Most látom, hogy igen sokat írtam, bocsi, majd visszajövök.