Úgy tűnik a tesók megtalálták egymást, már a vajdasági 'horvátok' is Balatinac(sic!) ajkán csüngenek és szajkózzák badarságait.
Számomra ezzel a Balatináccal kapcsolatban alapból is akad, ami irritáló, miféle hitele lehet egy olyan embernek, ki még saját hivatalos nevét sem képes szöveghű módon jegyezni?
Merthogy az én nevemet rendre Muity helyett Mujity-nak írja és íratja (Mujić), az betudható kommersz hűbelebalázsságnak, de hogy saját nevével is hadilábon álljon, és Balatinácz helyett rendre balatinacizzon, az már bezony súlyos eset.
Nos, mint mondottam az előbb, most a vajdasági Hrvatska riječ hetilap kopírozta ki ennek a Balatinácnak a frecsegését, és adta hírül eretnekségünket az alább idézettek szerint.
Az a legnagyobb baj ezzel a Balatináccal, hogy megfeledkezik eszmefuttatásaiban tájékoztatni nagyérdemű közönségét arról, hogy az elmúlt évek "szerbeskedését" részemről részint a kisebbségi törvény hiányosságából fakadó kényszer, részint két nép együttes képviseltetése indukálta.
Elfelejtette tájékoztatni az övéit, miszerint Magyarországon nem volt kritérium, hogy az adott nemzetiséget olyan valakik képviseljék, akik bírják annak nyelvét, akik az általuk képiselt nemzetiségből származnak.
Ezért állhatot elő számtalan esetben olyan, hogy cigányokat nem cigányok, németeket nem németek, szerbeket és bunyevácokat együtt pedig bunyevác mivoltom hangoztatása mellett például szerénységem képviselte.
Balatinácz keveri a kisebbségi kérdéseket a pártkérdésekkel, míg evidens, hogy az MSZP-nek szocialista a párttagja, és nem mondjuk kisgazda, addig a hazai bolgárokat képiselhette akár olyan arab is, ki választópolgára volt Magyarországnak.
Sztyepáne, Sztyepáne, befizetlek kedvenc műintézményedben egy dévaj körre, ha igazolod azt, hogy én valaha is szerbnek vallottam volna magamat, és nem bunyevácnak :)!
Köszönöm folyamatos népszerűsítésemet, csak így tovább, miközben bunyevác ügyünk szépen halad, mint az internetes szféra nyílt színén is megtalálható, három hónapon belül, azaz január 8-áig kell a Parlamentnek döntenie kérdésünkben.
Drukkolj nekünk, hogy igazságos, bennünket alapból megillető törénymódosítás szülessék!
Muity (és nem Mujity, vagy Muić) Mijo
Baja
**********
"U ovoj stvari dolazimo do toga da nai zajednički pređi nisu ivjeli samo s ove strane granice. Kako se odvija stvar u Mađarskoj? Nakon to nije proao pokuaj da se Bunjevci formiraju kao posebna manjina, tu ideju ipak gaje pojedinci. U tekstu Stipana Balatinca, koji je objavio Hrvatski glasnik iz Budimpete, pie kako se s vremena na vrijeme nađu pojedinci koji svojim zabludama nastoje napraviti pomutnju. "Stoga nas ne čudi vie puta spominjana, a sada i pokrenuta inicijativa za priznavanjem Bunjevaca kao posebne manjine i prikupljanje potpisa u Baji i okolnim bunjevačkim mjestima u Bačkoj čiji je začetnik i 'ideolog' Mijo Mujić".
Balatinac dalje navodi: "No, čini se da je Mujićeva inicijativa osuđena na propast, poraena, kao uostalom i većina njegovih pokuaja. Podsjetimo samo da je u pitanju osnivač u najmanju ruku čudne udruge, Udruge preivjelih Bunjevaca, potom bivi predsjednik Srpske samouprave u Baji, stoga se nameće pitanje zna li g. Mijo Mujić uopće kamo i kome on sam pripada, da bi se uopće mogao zalagati za Bunjevce. Radi zanimljivosti moram spomenuti i njegovu najnoviju inicijativu, a to je najava da će spomenuta Udruga preivjelih Bunjevaca postaviti svoje kandidate na izborima za Srpsku manjinsku samoupravu u Baji. Kako pie, Bunjevaca je ionako mnogo vie, u odnosu na mali broj Srba u Baji. Uistinu se iznova pitamo, zna li on sam kamo i kome pripada!?", pie Balatinac.
Kao to i ovaj primjer pokazuje, izraavanje Bunjevaca je prva etapa asimilacije prema regionalnom identitetu nakon čega slijedi prihvaćanje srpske nacionalnosti. Iz toga razloga priča o Bunjevcima smeta Hrvatima, ali je ključna bitka vjerojatno izgubljena prije četiri godine kada je donoen Zakon o zatiti prava i sloboda nacionalnih manjina. Oni koji u hrvatskoj zajednici ele poraditi na nacionalnom planu trebaju se okrenuti tome da jačaju hrvatske institucije umjesto to se sada zalau protiv tuđih. U nadmetanju dva identiteta nad legatom predaka preivjet će onaj koji osigura zdrave uvjete razvitka za dolazeće generacije, koji bude slono ostvarivao svoje ciljeve i otvarao vrata mlađim naratajima kako bi se nacionalna svijest prenosila dalje. Sve mimo toga je u slubi samopromocije i pripreme opravdavanja za neuspjeh."
Forrás: Hrvatska rijec
