Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
11.Kvk.22.207/2006/4.szám.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a személyesen eljáró ………alatti lakos) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (3525 Miskolc, Városház tér 1. szám alatti székhelyű) elleni választási kifogás tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránti ügyében, nemperes eljárásban meghozta, az érdekeltekkel kézbesítés útján közli a következő
v é g z é s t :
A megyei bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 105/2006.(X. 4.) számú határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – megváltoztatja.
Megállapítja, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezet és Magyar Demokrata Fórum, mint jelölő szervezet kompenzációs listáit a miskolci 12. és 21. számú önkormányzati egyéni választókerületben keletkező töredékszavazatok megilletik.
Ez a miskolci 12. számú önkormányzati egyéni választókerületben összesen 1033 szavazat, a miskolci 21. számú önkormányzati egyéni választókerületben összesen 991 szavazat.
A fenti két kompenzációs listát ennek alapján a két egyéni választókerületből összesen 2024 töredékszavazat illeti meg.
Megállapítja továbbá, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezet és Magyar Demokrata Fórum, mint jelölő szervezet kompenzációs listái között a miskolci 12. és 21. számú önkormányzati egyéni választókerületben keletkezett töredékszavazatok megoszlásának aránya 1/2-1/2.
A bíróság felhívja Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságát, hogy a fenti megállapításokat az érintett kompenzációs listákon vezesse át, és annak jogkövetkezményeit – szükség szerint – a mandátumkiosztásban is érvényesítse.
Ezen végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
o – o – o
I n d o k o l á s :
A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt (továbbiakban: FIDESZ-KDNP) Miskolc valamennyi (26) önkormányzati egyéni választókerületében (továbbiakban: választókerület) egy jelölő szervezetként indított egyéni jelölteket és állított kompenzációs listát.
A miskolci 12., 21., 26. számú választókerületben jelöltjét a Magyar Demokrata Fórum (a továbbiakban: MDF) jelölő szervezettel közösen indította, egyebekben a külön kompenzációs listát állító MDF külön indította jelöltjeit.
A 26. számú választókerületben a közös jelölt képviselői mandátumhoz jutott, míg a 12.-ben és a 21.-ben nem.
A Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága a 10.000-nél több lakosú település választási eredményéről felvett összesítő jegyzőkönyv tanúsága szerint a FIDESZ-KDNP és az MDF jelölő szervezetei között a töredékszavazatokat úgy osztotta meg, hogy annak 1/3 részét az MDF kapta, míg a 2/3 részt elveszettnek tekintette, azt a FIDESZ-KDNP javára nem vette figyelembe.
A Helyi Választási Bizottság választási eredményt megállapító döntése ellen kérelmező fellebbezéssel élt, hivatkozva arra, hogy a töredékszavazatok elosztási módja, ebből fakadóan a kompenzációs listáról kiosztott mandátumok kiosztási módja is, ellentétes az OVB 23/2002.(IX.9.) számú állásfoglalásában foglaltakkal, és sérti az 1990. évi LXIV. törvény 44.§-át.
A hivatkozott két jelölő szervezet önálló kompenzációs listájára a töredékszavazatokat 1/2 -1/2 arányban kell közöttük megosztani.
A Területi Választási Bizottság 105/2006.(X.4.) számú határozatával a Helyi Választási Bizottság választási eredményt megállapító határozatát helybenhagyta, a kompenzációs listával kapcsolatos kifogást elutasította.
Határozata indokolásában kifejtette, az 1990. évi LXIV. törvény 44.§ (3) bekezdése szerint, ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész.
Idézte az OVB állásfoglalás c) pontját, amely kimondta: „A töredékszavazatoknak a jelölő szervezetre eső hányada elvész, ha a közös egyéni jelölt állításában résztvevő jelölő szervezet nem állít önálló kompenzációs listát, vagy, ha oly közös kompenzációs lista állításában vesz részt, amelyet nem pontosan ugyanazok a jelölő szervezetek indítanak, amelyek a jelöltet állították.”
Az idézettekből azt a következtetést vonta le, hogy a kompenzációs listáról kiosztott mandátumok száma jogszerűen került megállapításra.
A jogi szakvizsgával rendelkező és a B.-A.-Z. Megyei Ügyvédi Kamara alkalmazott ügyvédi névjegyzékébe felvett kérelmező a Területi Választási Bizottság határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérvén annak megállapítását, hogy a törvényi rendelkezések alapulvételével a FIDESZ-KDNP egy jelölő szervezetnek minősül, ezért a töredékszavazatokat fele-fele arányban kell megosztani a FIDESZ-KDNP és MDF önálló kompenzációs listái között, hiszen két önálló listáról van szó.
A Választási Bizottság döntése szerint 1011 szavazat nem kerülhetett kompenzációs listára, amely nyilvánvalóan ellentétes a törvényhozó, és nem utolsó sorban a választók akaratával.
Ismételten hangsúlyozta, hogy a Területi Választási Bizottság határozata ellentétes az 1990. évi LXIV. törvény 44.§ (3) bekezdésében foglaltakkal, de az OVB állásfoglalás többször idézett c) pontja sem alkalmazható jelen esetben.
A felülvizsgálati kérelem a l a p o s .
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) az értelmező rendelkezések körében, a 149.§ g) pontban a következőket rögzíti, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 54/A.§ k) pontja az előbbiekkel összhangban kimondja: e törvény alkalmazásában jelölő szervezet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet.
Az Övjt. 26.§ (1) bekezdése szerint, közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.
A törvény első mondatában felsorolást használ annyiban, amennyiben a „közös jelölt” és a „közös lista” fogalmát használja, mindkettőt a választás szempontjából egy jelölő szervezetnek tekintve.
A Helyi Választási Bizottság ez irányú – 242/2006.(IX.8.) és 244/2006.(IX.9.) HVB számú – határozataiból kétség kívül megállapítható, hogy az MDF, mint jelölő szervezet önállóan, míg a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és Keresztény Demokrata Néppárt, mint jelölő szervezetek közösen állítottak kompenzációs listát, nyilvántartásba vételükre is ekként került sor.
Az Övjt. 29.§-a meghatározza, hogy a 10.000-nél több lakosú településen kompenzációs listát állító szervezetek jelöltjeinek számába mely jelölt számít be, illetve a közös jelöltre eső hányadot miként kell megállapítani.
Eszerint: A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak:
a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;
b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.
A 12. és 21. számú választókerületben a FIDESZ-KDNP és az MDF indított közös jelöltet, előbbi pedig közös listát állított. A közös listát egy jelölő szervezetnek kell tekinteni, és erre tekintettel kell a jelölthányadot is megállapítani.
Egyik egyéni választókerületben sem szerzett mandátumot a közös jelölt, ezért a rájuk adott szavazatok töredékszavazatnak minősülnek, melynek megoszlásáról az Övjt. 44.§ (3) bekezdése következőképp rendelkezik:
Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselő, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész.
Sem a 12., sem a 21. számú választókerületben indult közös jelölt jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája, ezért a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között.
Jelen esetben kérdésként merül fel, hogy az adott választókerületben, az idézett törvényi rendelkezések mentén, mely szervezet tekinthető jelölő szervezetnek, illetve a jelölő szervezetek önálló listáit miként kell megállapítani.
A bíróság megítélése szerint a közös jelöltet állító pártok az adott szavazókerületben közös jelöltet állító egy jelölő szervezetnek számítanak, ugyanakkor a FIDESZ és a KDNP, mint közös listát állító szervezet is egy jelölő szervezetnek számít.
Minthogy egy jelölő szervezetként indítottak jelölteket minden egyes egyéni választókerületben, így a 29.§ (1) bekezdés b) pont második mondatában megfogalmazottak szerint, a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után jelölthányad sem keletkezett.
A közös listát állító, de jogilag egy jelölő szervezet listája a töredékszavazatok számítása szempontjából önálló listának tekintendő, a „közös kompenzációs lista” 44.§ (3) bekezdése szerinti értelmezésére kizárólag FIDESZ-KDNP és az MDF viszonylatában kerülhet sor.
A Területi Választási Bizottság jogértelmezése összevonta a közös jelölt és a közös lista fogalmát, ebből fakadóan tévesen értelmezte az idézett jogszabályi rendelkezéseket.
Amennyiben a bíróság ezen okfejtést fogadná el, akkor értelmét vesztené az a jogszabályi rendelkezés, hogy a közös listát állító szervezetek a választás szempontjából egy jelölő szervezetnek minősülnek.
A bíróság ismételten megjegyzi, hogy a FIDESZ és a KDNP a törvény értelmében egy jelölő szervezetnek tekintendő, így indított egyéni jelölteket, és így állított kompenzációs listát is.
Helytállóan hivatkozott a kérelmező arra, hogy az OVB 23/2002.(IX.9.) számú állásfoglalásából sem következik a Területi Választási Bizottság álláspontja.
Az Övjt. 44.§ (3) bekezdésének utolsó fordulata nem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az egy jelölő szervezetnek számító FIDESZ-KDNP ekként rendelkezik kompenzációs listával is.
A töredékszavazatok számításánál a jelölő szervezeteket kell figyelembe venni, az adott esetben ez egyrészt a FIDESZ-KDNP, másrészről az MDF.
Ezért a két lista között a töredékszavazatok egyenlő arányban oszlanak meg, és a felosztásuknál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel a kompenzációs listájukra.
A bíróság rámutat arra, hogy a kompenzációs listákat, illetőleg a közös jelöltet indító jelölő szervezetet a Ve. és az Övjt. alkalmazásában csak egységesen lehet kezelni. A jelen ügyben érintett esetben különbséget nem lehet tenni a kompenzációs listák között azon az alapon, hogy az Övjt. önálló kompenzációs listát említ. A Területi Választási Bizottság jogértelmezésének elfogadása azt jelentené, hogy az érintett két körzetben az egyébként egy jelölő szervezet FIDESZ-KDNP-nek külön-külön is kompenzációs listát kellett volna állítani, mivel csak ez esetben részesülnének töredékszavazatokból. Ez nyilvánvalóan torzítaná a töredékszavazatokból kialakuló teljes végeredményt, de nem felelne meg a közösen induló jelölő szervezetek ebben megnyilvánuló akaratának sem.
Nyomatékkal utal arra a bíróság, hogy az Övjt. 44.§ (3) bekezdése alapján a törvényalkotó csak abban az esetben rendelkezett a töredékszavazatok elvesztéséről, ha nincs olyan lista, amelyre azt ki lehetne osztani. Jelen esetben valamennyi érintettnek van listája, s ezek önálló listák, függetlenül attól, hogy a FIDESZ-KDNP azt közösen állította.
A Területi Választási Bizottság által elfogadott eredmény a töredékszavazatok nagymértékű elvesztését is jelenti az érintett választókerületekben, ami szintén nem felel meg az Övjt. 44.§ (3) bekezdéséből kiolvasható jogalkotói akaratnak.
A bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, ezért a Területi Választási Bizottság határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – a Ve. 84.§ (7) bekezdés b) pontja szerint eljárva megváltoztatta. Ennek eredményeképpen a 12. és 21. számú választókerületet érintően a FIDESZ-KDNP és MDF közös jelöltjére leadott töredékszavazatokat a Helyi Választási Bizottságnak a két kompenzációs lista között 1/2-1/2 arányban kell megosztani, s ennek esetleges mandátumkiosztásra gyakorolt következményét is meg kell állapítani.
Ez utóbbinak értelemszerűen a számítógépes szoftverrel kapcsolatos probléma akadálya nem lehet.
A bíróság által megállapított eredmény-módosulás konkrét átvezetése, és esetleges mandátumkiosztásra vonatkozó jogkövetkezménye megállapítása a Helyi Választási Bizottság feladata, figyelemmel arra, hogy a bizottság rendelkezik a mandátumelosztáshoz szükséges valamennyi adattal és számítási segédlettel.
A döntés elleni jogorvoslatot a Ve. 84.§ (10) bekezdése zárja ki.
Miskolc, 2006. évi október hó 11. napján.
Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Sperka Kálmán sk. mb. bíró, Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. mb. bíró
A kiadmány hiteléül:
Kabainé Földi Katalin
mb. tisztviselő
ÉS BARANYÁBAN:
A Baranya Megyei Bíróság
1.Kvk. 50.920/2006/3.
A Baranya Megyei Bíróság az I. és II. rendű kérelmezőknek a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 52/2006. (X.6.) TVB számú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes ügyében meghozta a következő
v é g z é s t :
A megyei bíróság a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 52/2006. (X.6.) számú határozatát megváltoztatja és a Pécsi Helyi Választási Bizottság Pécs Megyei Jogú Város választási eredményét megállapító döntését helybenhagyja.
A bíróság határozatát – a személyes adatok kivételével – a Baranya Megyei Bíróság honlapján nyilvánosságra hozza.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s :
A Baranya Megyei Területi Választási Bizottság a Pécsi Helyi Választási Bizottság Pécs Megyei Jogú Város választási eredményét megállapító döntését a töredékszavazatok kompenzációs listára történő felkerülése és a megszerzett mandátumok száma tekintetében megváltoztatta, és felhívta a helyi választási bizottságot, hogy az eredménymegállapító jegyzőkönyv tartalmát e döntés figyelembevételével határozza meg.
A döntés ellen a kérelmezők nyújtottak be jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálat iránti kérelmet 2006. október 9-én a Területi Választási Bizottsághoz. A választási bizottság az iratokkal együtt ugyanazon a napon felterjesztette azokat a megyei bírósághoz.
A megyei bíróság a II. rendű kérelmező kérelme folytán indult 1.Kvk. 50.922/2006. számú ügyet a Pp. 149. § (2) bekezdése alapján jelen ügyhöz egyesítette.
A felülvizsgálat iránti kérelmek alaposak.
A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPÉE) Pécs Megyei Jogú Város tíz választókerületében közösen állított jelöltet. Az ÖPÉE önálló kompenzációs listát, míg a FIDESZ-KDNP közös kompenzációs listát állított, nekik önálló listájuk nem volt. A fenti három jelölő szervezet közös – hármas – kompenzációs listát nem állított.
A Területi Választási Bizottság döntését arra alapította, hogy tíz választókerületből abban a négy egyéni választókerületben, ahol a FIDESZ-KDNP-ÖPÉE közös jelöltjei nem lettek az 1997.évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 44. § (1) bekezdése alapján képviselők, a (3)
1.Kvk. 920/2006/3. szám
- 2 –
bekezdés szerint a közös jelöltekre leadott töredékszavazatokat a FIDESZ-KDNP mint egyik és az ÖPÉE mint másik jelölő szervezet között 50-50 %-ban kell megosztani. Ezért a szavazatok fele az ÖPÉE önálló kompenzációs listájára, míg a másik fele a FIDESZ-KDNP közös listájára kerül fel. Ezzel az ÖPÉE és a FIDESZ-KDNP kompenzációs listáinak töredékszavazat száma nőtt, ezért az ÖPÉE nem 1, hanem 2, a FIDESZ-KDNP nem 5, hanem 6 mandátumot szerzett, ezzel szemben az MSZP, valamint az SZDSZ által szerzett mandátumok 7-ről 6-ra, illetve 2-ről 1-re változtak az 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Övjt.) 45. § (4) bekezdése szerinti számítási mód alapján.
A felülvizsgálati kérelmek alappal sérelmezték, hogy a Területi Választási Bizottság a 3, 4, 14, és 24. választókerületben állított jelöltek ÖPÉE melletti másik jelölő szervezetének a FIDESZ-KDNP-t tekintette egy jelölő szervezetként, és ezért közös kompenzációs listájukra vette fel a töredékszavazatok fele részét.
A Ve. 44. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselő, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész.
E rendelkezés helyes alkalmazásának feltétele annak meghatározása, hogy a közös jelöltet mely jelölő szervezetek állították.
Az Övjt. 26. § szerint a közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak. A Ve. 149. § g./pontja ezzel összhangban úgy rendelkezik, hogy a Ve. alkalmazásában jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak.
E rendelkezések alapján kellett azt eldönteni, hogy a vitatott négy választókerületben a képviselőjelölteket az ÖPÉE a FIDESZ-KDNP-vel mint egy jelölő szervezettel közösen, ketten, vagy a FIDESZ-szel, mint jelölő szervezettel, és a KDNP-vel, mint jelölő szervezettel közösen, hárman állították.
Az Övjt. és a Ve. ezt szabályozó hivatkozott rendelkezéseiből az következik, hogy a választás szempontjából, a Ve. alkalmazásában a jelölő szervezetet az állított listák illetve jelöltek tekintetében nem összességében, hanem külön-külön kell vizsgálni. Abból, hogy két vagy több pártnak illetve társadalmi szervezetnek közös listája van, nem következik, hogy a
1.Kvk. 50.920/2006/3. szám
- 3 -
mással vagy másokkal közösen állított jelöltre leadott töredékszavazatok megosztása során a közös listát állítók egy jelölő szervezetként vehetők figyelembe, ezért a rájuk eső töredékszavazat a közös listájukra nem kerülhet fel az Övjt. 44. § (3) bekezdés utolsó mondatában foglalt kizáró szabály következtében.
Ez az értelmezés felel meg a Ve. közös jelöltre vonatkozó 49. § (2) bekezdésének, amely szerint ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.
A kompenzációs listáról történő mandátumszerzés alapjául szolgáló töredékszavazatok Övjt. 44. § (3) bekezdés alapján történő meghatározása során annak van jelentősége, hogy a négy választókerületben a jelölteket három jelölő szervezet – a FIDESZ, a KDNP és az ÖPÉE – állította közösen a Ve. 49. § (2) bekezdés szerint. Mivel a három jelölő szervezetnek közös listája nincs, csak a FIDESZ-KDNP-nek közös, az ÖPÉE-nek önálló, a jelöltekre leadott 3989 töredékszavazat 1/3 – 1/3 – 1/3 arányban oszlik meg közöttük. Az így megállapított szavazatok a kogens szabály következtében csak önálló listára kerülhetnek fel, ezért 1329 szavazatot az ÖPÉE javára el kellett számolni. Mivel a másik két jelölő szervezetnek önálló kompenzációs listája nincs, a töredékszavazatok rájuk eső része az Övjt. kötelező rendelkezése szerint elvész.
A megyei bíróság ezért a Területi Választási Bizottság felülvizsgálati kérelmekkel támadott határozatát a Ve. 84. § (7) bekezdés b./pontja alapján megváltoztatta és a Pécsi Helyi Választási Bizottság választási eredményt megállapító döntését helybenhagyta.
Határozatát a Ve. 84. § (9) bekezdése alapján a személyes adatok kivételével nyilvánosságra hozza.
A Ve. 84. § (10) bekezdése alapján a bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
P é c s, 2006. október 11.
Dr. Tolnai Ildikó s.k. Dr. Kovács János s.k. Májerné dr. Bükkösdi Diana s.k.
a tanács elnöke előadó bíró bíró
A kiadmány hiteléül:
