Sziasztok, eléggé pang mostanában ez az oldal. Egy ideje gyűjtöm az erőt, hogy írjak róla, hát belevágok, hátha mégis elolvassa valaki. Egy éve élek külön a párommal. Igen, még mindíg a páromnak hívom, és egyben ex-nek is, bár nem váltunk el. Ha felhozom a válást, azt mondja nem akar erről a témáról beszélni, mondjuk én se, mert mindennél jobban szeretem és fáj, hogy elment. Így aztán eddig mi sem tudtunk szépen elválni. Van egy lakásunk, egy telkünk és egy autónk. Mindhárom a nevemen van. Gyerek sajnos nem. A telket úgy hoztam a házasságba, a lakást a cégem adta szolgálati lakásnak 8 éve, amit nagyon kedvező áron sikerült megvenni a szintén céges részvényeimből, még mindig fizetem a részleteket, jelenleg én lakom benne. Az autót a szakítás elött egy évvel vettük szintén hitelre. A biztosítást én, a részleteket ő fizeti tovább. Az autót ő vitte magával. Most albérletben lakik. Nagyon sajnálom, és nagyon szeretném, ha "hazatalálna," de egyenlőre nem úgy néz ki. Szóban megegyeztünk, hogy az autó az övé, a lakás az enyém, de persze egy kocsi nem olyan, mint egy lakás, mégha vacak 1,5 szobás panel, akkor sem. Sajnos nem tudok félretenni, hogy kifizessem. A telket haszonélvezeti okok miatt egyenlőre nem lehet értékesíteni. A jelenlegi árak mellett egy kisebb lakás sem lenne olcsóbb, sőt(!) Szeretnék segíteni Neki, de közben félek is, hogy megfordul a szíve, és kikényszeríti. Szépen elválni? Álom!