Üdv

A tűzszerész védőruha alkalmazási módja alapvetően a helyzettől függ.
A ruha nagymértékben növeli egy robbanáskor a tűzszerész életben maradási esélyeit, egy határig.
Ha a tűzszerész nagyon közel van a robbanószerkezethez alkalmazása már lehet akár hátrányos is, azaz megfordul a kocka.
A ruha - szerkezetéből adódóan - a tűszerészt mozgásában jelentősen korlátozza, és ez a korlátozás akár a biztonságos hatástalanaítást teszi lehetetlenné.
Az EOD ruhajelzés csalóka, mert amikor a tűzszerész ruháhat gyártó cégek ezeket el kezdték kifejleszteni, még csak az EOD (robbanóképes katonai robbanószerkezetek) terminológiája volt az elfogadott. Az IED kifejezés ("házikészítésű" robbanó szerkezetek) úgy tíz éve vált önálló kategóriává. A védőruhákat alapvetően a nem repeszhatású IED ellen fejlesztik és tesztelik.
A repeszhatású robbanótöltetek tömeg/távolság függvényében olyan jellegű igénybevételek a védőruhával szemben, amelyet modellezni is nagyon nehéz.

Jelenleg pl. ha egy 82 mm-es gránát felrobban egy tűzszerész kezében, akkor a védőruha csak arra jó, hogy a halottat könnyebben lehessen azonosítani. (Ilyenkor a tűzszerészek a biztonságos munkavégzés érdekében nem is hordanak nehéz, finom mozdulatokat akadályozó bombaruhát.)
A 152 mm-es repesz-romboló lőszer ellen nincs védekezés, ott a tőle 5 m-re levő bombaruhás tűzszerész sem éli túl a felrobbanását. (150÷600 g tömegű 400÷500 m/s sebeségű repeszek miatt, amelyek a 10 mm vastag páncélon is könnyedén áthatolnak)
Az ilyen IED-eket mentesítő tűszszerészek túlélési valószínűsége 50% (vagy felrobban, vagy nem).