"nem egyesülés, hanem osztódás hozta létre a törzseket, vagyis az eredeti egységes nagycsalád egyre több részre oszlott."

Elég meglepő feltételezés, hogy a kb. 20-30 nagycsaládból álló törzsek egyetlen nagycsalád osztódásából keletkeztek. A valóságban így semmiképp sem történhetett, mivel a lakható világ lakott is volt. (Kivéve az eredeti terjeszkedést, amikor viszont úgy 100 000 éve még nem voltak törzsek.)
A nagycsaládok szövetsége egyébként valóban rokonsági alapon kezdődött. Egy nagycsalád, és a belőle kirajzott új nagycsalád fogott össze egy kellemetlen közös szomszéd ellen. Ez így életszerű. Aztán kialakultak a klánok, gensek, nemzetségek, melyek szintén rokonságon alapultak, de ezek csak időleges képződmények. Kihalás, egy-egy erős integráló egyéniség elvesztése, összeveszés okán. Ami tartós, az a hatalmi központ hatásos védelmi övezetének a nagycsaládjai.. Ezek alkotják a törzset. Ha rokonok, ha nem. És ahogy a lakható világot méhsejtszerüen lakták a nagycsaládok, ugyanúgy méhsejtszerüen helyezkedtek el a törzsek is egymás mellett. És ekkor vált szükségessé a harci jelvények alkalmazása, mert a törzs tagjai már nem feltétlenül ismerték egymást, ezért valami közös megkülönböztető jelt kellett alkalmazniuk. Addig az egyes nagycsaládok esetében ez teljesen fölösleges volt. És a festés, a festék már egy jó jelzése a törzsi életforma megszületésének.

"Egy halász-vadász közösség létszámát a vadászathoz szükséges terület eltartóképessége adja, szoros összefüggésben a terület bejárhatóságával."

Na ez pont így van. A nagycsalád által birtokolt terület épp akkora volt, ami a tartós létükhöz szükséges. Több nem kellett, mert már nehéz volt bejárni, kevesebb viszont megintcsak nem lehetett, mert akkor előbb utóbb jött az éhség. Így aztán a határokat keményen védték.

"Nem véletlen a nagycsalád létszáma: a fenti két kritérium hozta létre. Ha túl nagy fáradtsággá válik a távoli terület kihasználása, a család osztódik."

Ez így nem müködik. A távoli területen nagy valószinüség szerint egy másik nagycsalád él, így aztán osztódásról általában szó sem lehetett.
Azért ezt úgy kell elképzelni, hogy volt némi turbulencia a rendszerben, egy-egy nagycsalád egy-kétszáz év után kihalt, a területe időlegesen felszabadult, a szomszédai rátenyereltek, aztán a szomszédok egyike is kihalt, ekkor egy osztódáshoz már elegendő hely keletkezett, de ez csak több nemzedék alatt egyszer-egyszer fordult elő.