Összeszedtem mindem emlékemet és okosságamot, illetve hozzáadtam egy sporttárs leleményességét és egy másik észrevételeit, így készülhetett el a "BEAC Maxi 110 Survivor Guide 1.1".
A BEAC Maxi 110 útvonala.
111 kilométer négy hegységet szel át.
Magyarkút – Nógrád - Saj-kút – Foltán-kereszt – Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Kisinóc – Kóspallag – Békás-rét –
Török-mező – Köves-mező – Hegyes-tető – Nagymaros – Visegrád – Nagy-Villám-Parkoló – Barát-halom –
Vízverés-nyerge – Pap-rét – Pilisszentlászló – Sikáros – Dobogókő – Fagyoskatona – Lajos-forrás – Csikóváralja –
Csobánkai elágazás – Kevély-nyereg – Pilisborosjenő – Köves-bérc – Rozália-téglagyár – Virágos-nyereg –
Hűvösvölgy.
A titok nyitja: a komp.
A BEAC Maxi teljesítésének szempontjából kulcsfontosságú, hogy melyik kompot érjük el. Talán a legideálisabb a
17:45-ös, de a 18:45-ös sem veszett ügy, a háromnegyed nyolcas már necces, de 20:45-ös kompra már szinte
felesleges felszállni. Egy tapasztaltnak tűnő Maxi teljesítőtől hallottam, hogy a Maxi lényege, hogy minél többet
haladjunk világosban. Legkorábban 50-55 kilométernél érjen a sötét!
Ellenőrzőpontok.
Magyarkút 000,000 km
Nógrád, Csurgó 009,127 (víz, szőlőcukor)
Csóványos 020,937 (szőlőcukor)
Kisinóc 030,011 (büfé)
Törökmező 037,991 (büfé, csoki)
Hegyes-tető 044,701 (dinnye)
Nagymaros 049,261 (zsírosdeszka, CBA, fagyizó)
Nagy-Villám, Parkoló 052,281 (-)
Pilisszentlászló, Kis Rigó 064,751 (rigóragu, étterem)
Dobogókő 075,055 (sör, zsírosdeszka)
Lajosforrás 084,975 (tűz, turistaházból víz)
Csikóváralja th. 089,215 (energiatal várárlási lehetőség, víz)
Kevély-nyereg 094,075 (-)
Virágos-nyereg 106,820 (bíztatás)
Hűvösvölgy 110,840 (zsírosdeszka)
Magyarkút-Nógrád. 9,127 km / 340m „Bekezd ez nagyon, vaze”
A BEAC Maxi első szakaszának átlagos emelkedése csak az egész Maxihoz hasonlítható. Ez a szakasz megadja az
alaphangot. Rögtön egy emelkedővel kezdünk. Jómagam itt már csak hagyományból is megkérdezem magamtól,
hogy mi szükség van erre az egészre. Valóban. Nem árt még az elején átesnünk ezen, nem feltétlenül jó, ha ez a
kérdés úgy a Kevély-nyereg környékén vetődik fel. Az erős emelkedő a Nagy-Kő-hegyre vezet föl. Nógrád elérése
még kellemes reggeli, hűvös időben történik.
Nógrád-Saj-kút. 6,681 km / 205 m „Lájtos ügy ez. De hé, baze a vége emelkedik feszt!”
A Csurgó után kellemes pusztán kelünk át. Persze ekkor érezzük már a felkelő nap melegét. Kis Kálvária mellett
haladunk el. Az út hirtelen tesz trükkös kis elágazásokat. Okvetlen figyelni kell itt. Miután beérünk az erdőbe az
továbbra is szintben visz. Elrobogunk a Béla-rétet jelző tábla mellett és megkezdjük az emelkedést a Csóványosra.
Átkelünk egy kisebb erdészeti úton. Eleinte csak kellemesen emelkedik, majd hirtelen egy bal kanyarral a Maxi egyik
legnehezebb szakasza következik.
Saj-kút-Csóványos. 5,129 km / 545m „Ez odabasz”
Ez a cirka 106 m/km emelkedésű szakasz a BEAC Maxi legmeredekebbike. Tele szederbokrokkal, melyeket talán
frissítőnek is felfoghatunk, hiszen augusztus-szeptember a szeder érése szempontjából a legmegfelelőbb időszak.
Sok itt a kerékpáros. 2005-ben itt hajtott el mellettünk nem -is értem hogyan- egy tandemkerékpár. Ezen a szakaszon
tizedelték a mezőnyt a kedves kis darazsak is. Szóval ez nem lesz könnyű. Aki nem áll meg pihenni ezen a szakaszon,
maximum a Foltán-keresztnél, az mégis gyorsan teljesítheti. Itt két dolgot lehet tenni. Végigsuhanni, vagy öregurasan
araszolni, másfélóra alatt. Én az előbbi híve vagyok.
Csóványos-Nagy-Hideg-hegy. 3,156 km / 120m „Ez durván lejt. De emelkedik is, baszod.”
Szerintem ez egy olyan szakasz, ahol nyugodtan lehet lassan haladni, regenerálódni. Ezt szoktam tenni. Persze
vannak, akik a futást választják a Csóványosról lefelé. Ez igazából nem is kicsit balesetveszélyes, nekem ez inkább
ideális csokoládé majszolós szakasz egészen a Rakodó-nyeregig. Öt-hat perces emelkedő a vége, de ott már vár
Nagy-Hideg-hegy.
Nagy-Hideg-hegy-Kóspallagi elágazás. 8,958 km / 60 m „Áh, ez csak lejtő, de mi a eff? Bringások! Vumm!”
Ez tényleg egy lájtos szakasza a Maxinak. Ekkorra már az embertömeg elnyúlik, de ez szerintem minden hosszútávú
túrára jellemző 25 után. Ez egy nyugis, igazi szedrezős rész. Én mindig itt űrítek, ez olyan kellemes. Főleg, ha kilátás
is van. Kisinócót egy pillanat alatt elérhetjük. Ajánlom a túrabotot. Soha nem használtam még itt, de erre találták ki, az
biztos. Pecsételőhely. Az első zoknicserét érdemes itt elvégezni. Nyomás tovább. Kóspallag felé érkeznek meg a
bringások. Nem árt vigyázni. Ha itt ér utol a bringás mezőny, ez az első jel, hogy jól megyünk.
Kóspallagi elágazás-Törökmező, th. 4,94 km / 100m „A Halálkatlan”
Nem véletlenül nevezhető ez a szakasz halálkatlannak. Igazából ez a Kinizsiből átvett fogalom. Ott a Kesztölc –
Mogyorósbánya szakaszra értik. Itt irtózatos napsütés várható. Ezt próbáltam párhuzamba állítani a Kinizsivel. Persze
szeptember eleje jóval hűvösebb, mint május vége, és e szakasz hossza nem vetekedhet a Kinizsi halálkatlanjával.
Mégis nem árt felkészülni, hogy a Békás-réten eszméletlen napsütés is lehet. Jó ezt a szakaszt minél előbb magunk
mögött hagyni. A szakasz végén emelkedő van, sok kis idióta táblával. Nem lehet eltéveszteni. Törökmezőn a
turistaház ellenőrzőpont.
Törökmező, th.-Nagymaros. 11,270 km / 350 m „Harc a kompért”
Ez egy hosszú szakasz, melynek egyetlen célja, hogy elérjük a kitűzött kompot. Itt kell eldönteni, hogy az előttünk lévő,
két nehéz emelkedővel tarkított szakaszon gyorsítanunk kell, vagy akár vissza is vehetünk, mert annyira jól mentünk
eddig. Számítsuk bele, hogy lesz két nagyon nehéz emelkedő. Egy a Köves-mezőhöz vezető aszfaltúthoz visz föl. A
másik pedig a Hegyes-tetőre. A Hegyes-tetőn ellenőrzőpont és dinnye vár. Egyesek szerint 40 perc is elég lejutni
onnan a kompig. Tapasztalataim szerint ez badarság. Többet kell rászomolnunk, főleg ha nem kispistázunk. Márpedig
nem. Nagymaroson fagyizó és CBA élelmiszerbolt vár.
A „Tapírka-féle kompkalkulátor”.
Egyik túratársunk szerintem zseniális találmánya. Egy excel program, mely hasznos segítség a kompátkelés
megtervezéséhez. Legalábbis én erre használom. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Tapírka oldaláról letölthető,
emlékeim szerint. Segíts kérlek, hogy honnan!
A kompkalkulátor hat oszlopból és az alatta lévő sárga beviteli mezőből áll. Meg kell adnunk az indulási időt, a tervezett
átlagsebességet és azt, hogy Nagymaroson mennyi időt akarunk eltölteni evés, ivással, pecsételéssel. Ezt úgy
használjuk, hogy ha tudjuk a komp indulását (minden óra 45 perc) és akkor, ha tizenöt percet szánunk Nagymaroson
pecsételésre és zsíroskenyerezésre akkor ebbe a mezőbe 45-15=30 percet írunk. Van akinek elég 5 perc is, az
45-5=40 percet ír.
Számoljuk 5,8-as átlaggal és negyed tízes indulással. Illetve tíz percet adjunk magunknak Nagymaroson.
Láthatjuk, hogy így nem érhetjük el a 17:45-ös kompot, mert csak öt percünk van rá. Csak a 18:45-össel jutunk át
Visegrádra, ahová 18:55-re érünk.
Igazából, ennek nem akkor van jelentősége, mert valószínűleg, akkor is át fogunk menni, ha csak öt percünk van.
Viszont Törökmezőtől kezdve láthatjuk, hogy hátrányban vagyunk-e és akkor felgyorsítva elérhetjük még a tervezett
kompot. Ebben rejlik a kompkalkulátor nagyszerűsége.
A komp. „Azt hallottam a kompon, hogy...”
A kompon érdemes figyelni. Nézni kell, és hallgatózni. Elég fél füllel is. Ki, mennyire ismeri a terepet, mire számít, mit
hallott. Ezek mind előnyt jelentenek nekünk.
Visegrád-Barát-halom. 6,650 km / 450 m „Spuri van, sötétedik!”
Attól függően, hogy a 17:45-ös vagy a 18:45-ös kompot érjük el, a Barát-halmon, illetve Visegrádon érhet minket a
sötétség. Szerintem az egész kulcsa a 17:45-ös komp elérése. Ez nem könnyű feladat, főleg, ha a rajt pontban
9:15-kor van. Szerencsére 2005-ben, egy teljes órával előtte el tudtunk rajtolni. Nem árt Visegrádon zoknit cserélni,
persze hintőporral. Ez a szakasz végig emelkedő. Először fel a várhegyre, aztán a Parkolóhoz, a Mogyorós-hegynél
kicsit figyelni kell, majd egy szerpentin és végül egy menet a Barát-halomhoz. Jó esetben itt már erősen sötétedik, de
a kilátást még mindig élvezni tudjuk, talán ez az ideális. 2005-ben becsületpecsétet kaptunk itt csanyától,
megmozdulása dicséretés és követendő példát állít.
Barát-halom-Pilisszentlászló. 8,840 km / 210 m „Még jó, hogy van, aki tudja az utat!”
A Barát-halom után átkelünk a forgóajtókon, ezután egy trükkös balos kanyar következik a vadleseknél. A térképen Hajlékos-bérc. A térkép szerint egyértelműen balra kell tartani, de a valóságban korántsem ilyen egyértelmű. Itt
nem árt figyelni, aki nem ismeri ezt a helyet, az biztosan el fog tévedni! Vagyis továbbmegy, mígnem beleütközik egy
elektromos vadrácsba. De jobb ezt elkerülni. Ahogy kiérünk a Vízverés-nyergébe, átlósan vágjuk át a rétet. Ott lesz a
helyes, kék út. Az előttünk álló szakaszon éjjel tilos a gyalogos közlekedés, mivel vadászat zajlik a környéken, de
szerencsére eddig még nem találkoztunk velük. Az Úrasztal-oldal következik. Nem véletlen nevezik így ezt a szakaszt,
az Urak asztala nevű hegy oldala. De olyannyira az oldala, hogy az út erősen dől. Talán jobban, mint a Hegyes-tetőről
lefelé, még a Börzsönyben. Valahol itt kezdődik szerintem a BEAC Maxi. Itt igen. Vadállatok neszei, és megugrásai.
Igen félelemébresztő. Elérjük a Palócki és a Pap-rétet. Innen már csak egy köpés Pilisszentlászló, mely átmeneti
megváltást hoz. 2003-ban és 2004-ben itt már rendesen fáradtam, de 2005-ben valahogy még nem. Ekkor sikerült
kitolnom a „falat”. Bár az említett köpés egy nagyon kellemetlen talajú úton vezet, erős lejtőn. Sőt, a Kis Rigó
vendéglőhöz fel is kell mászni, de a kiváló raguleves és a jó fekete kárpótolni fog mindenért. Kis Rigó. Szeretem azt a
helyet. Nehéz döntés, hogy mennyit kell itt állni, szerintem nyugodtan lehet akár egy-másfél órát is, hiszen eddig nem
igazán álltunk meg. Ajánlatos itt elvégezni az alvázzsírozást.
Pilisszentlászló-Dobogókő 10,304 km / 425 m „A tortúra kezdete”
Fontos, hogy erre a szakaszra megfelelő lámpával induljunk. Az elemcserét nem kell előre tervezni, ott és akkor kell,
amikor szükséges. Ide sem árt némi helyismeret, főleg a Sikárosi-rét után, mikor Dobogókő felé kell majd kanyarodni. (P-K-)
Sikárost könnyen elérjük. Ez félúton van Dobogókő felé. De ezután következi a mélylélektani nyomás. Dobogókőre
felérni innen iszonyú hosszú időnek tűnik. Mire elérjük a dobogókői műutat, bizony sokszor elátkozzuk ezt a szakaszt.
Dobogókő egy újabb menedék. Turistamúzeum, itt akár elemet is lejmolhatunk túratársainktól.
Dobogókő-Lajosforrás 9,920 km / 185 m „Ez állítólag eltévedős.”
Dobogókőn ismét érdemes egy energiaitallal nekiindulnunk az előttünk álló tíz kilométeres, nem túl nehéz, ám hosszú
szakasznak. 2005. előtt ez a szakasz volt a Maxi legrosszabban jelzett része. Fagyoskatonáig még csak-csak el
lehetett jutni, de utána a Tölgyikrekig és Lajosforrásig szinte lehetetlen volt. Jelzés egy szál se. 2005. augusztusában
azonban csodát tapasztaltam ezen az útszakaszon. Kiváló minőségű jelzéseket raktak ki, melyek mérete
helyenként a lóbaszóval vetekszik. Ez a durva. Ez egy könnyű szakasz ezek után, leginkább a Kinizsi Vértestolnai műút
és Koldusszállás közötti lankájához hasonlítanám. Lajosforráson tűz várja a túrázókat. De azt nem szeretem, mert
füstszagú leszek, nem mintha az csökkentené a teljesítés értéket, de ekkor már rámtör az antiszocialitás és inkább
külön, a turistaház teraszán üldögélek fél órát mezítláb.
Lajosforrás-Csikóváraljai turistaház. 4,240 km / 80 m „Trükkös kanyarok százai...”
Lajosforrástól nem olyan nehéz továbbindulni, mert Lajosforrás egy olyan ellenőrzőpont, ahonnan nem lehet
tömegközlekedéssel hazajutni. Menni kell tovább a pár kilométerrel a célhoz közelebb lévő, Csikóváraljai
turistaházhoz. Ezt az útszakaszt sok kanyar jellemzi. Aki járt már rajta és figyel, mégsem kerülhet bajba. Az ég itt kezd
derengeni.
Csikóváralja-Kevély-nyereg. 4,860 km / 300 m „Bazdmeg”
Csikóváralját nyugodtan nevezhetjük holtpontnak. 2004-ben itt adtam föl. Itt továbbindulni nekem nagy élmény volt.
Éreztem, hogy minden lépéssel többet megyek, és közelebb kerülök a célhoz. Nem árt a csobánkai műúton még egy
energiaitalt magunka szívni. Nekem úgy érzem az volt „overdose”, fáradtságom a nullára redukálódott, friss voltam,
akkor jött fel a Nap is. Az utat egy kicsit nehéz megtalálni Csobánkánál fölfelé, de szerintem nem lesz komolyabb
gondja vele majd senkinek. A Kevélyi emelkedő a egyesek szerint a legnehezebb a Maxin, mert az már 90 után van,
meg amúgy sem kicsi. A Kevély oldalában vigyázni kell: rendkívül köves és meredek. Térdeim ekkor roggyantak meg,
és azóta sem a régiek. De lassan, a szakasz végén ott van a Kevély-nyereg. Egy kis padnál. Egy Lada Nivával. De ott
van. A Kevély-nyereg fizikai szempontból az egyik legnehezebb pont. 2005-ben itt úgy éreztem magam, mint akinek
nincs ereje. És hátra volt még 15 kilométer.
Kevély-nyereg-Rozália-téglagyár. 8,080 km / 70 m „Már látom a Hármashatár-hegyet! – A remény visszatér”
Át Pilisborosjenőn át a Köves-bércen. Itt nincs mit tenni, menni kell. A Rozália-téglagyár egyesek szerint
ellenőrzőpont, de nem. Ez megtévesztő és utólag rendkívül bosszantó. A téglagyárnál megpihentethetjük a
szemünket a Magyar ÁllamVasutak Siemens motorvonatain, ha szerencsénk van.
Rozália-téglagyár-Virágos-nyereg. 4,665 km / 270 m „A Golgota.”
A Rozália-téglagyártól olyan emelkedő veszi kezdetét, ami soha nem akar véget érni. Nyugodtan nevezhetjük ezt a
BEAC Maxi Golgotájának. Nincs mit tenni, erőltetni kell A Virágos-nyereg az utolsó ellenőrzőpont a cél előtt. Innen már
csak négy kilométer. De az emberben felmerül, ha még mindig van, ezek után is, akkor feladja el. Én még itt is
eljátszottam a kiszállás gondolatával, annak ellenére, hogy semmi értelme nem lett volna. Kicsit lepihenni, kicsúszni a
szintidőből. Egy papundeklin térdeltem és lihegtem, miközben a Vitorlázó reptér végtelen síkját pásztáztam, amin
hamarosan át kellett vágnunk.
Virágos-nyereg-Hűvösvölgy. 4,020 km / 50 m „Nah, most már biztosan meglesz.”
És valóban. Ekkor már eljátszhat az ember a gondolattal. Nehéz még a lépcső, de nem számít, a tetején már vár a
pecsét, a zsíroskenyér és a gratuláció...
