Igen, ezen már én is sokat agyaltam.

Ha a tér lenne görbült, akkor minden egyformán elhajlana.

Úgy vettem észre, illetve számoltam utána, hogy az eltérítés mértéke egyazon

tömegnél egyenesen arányos a tömeggel és fordítva a sebességgel.

A gravitációs vonzás nem függ a sebességtől, csak az eltérítés mértéke.

(Kevesebb ideig hat az eltérítő erő.)

A gravitációban mindíg két tömeg hat egymásra.

Ha már az egyiknek nincs tömege, akkor nem jön létre vonzás.

Azt hiszem a gravitáció erőssége a két tömeg szorzata.

(Ha a távolság változatlan.)

Legalábbis olybá tűnik...

 

Jó az a hasonlat, mikor azt mondják, hogy van egy kifeszített gumiasztal.

A közepére teszünk egy nagyobb csapágygolyót, ez benyomja a lapot.

Ha megpróbálunk elgurítani mellette egy golyót, akkor a sebességétől

függően vagy odagurul a nagyobb álló golyó mellé, vagy irányát megváltoztatva

tovább gurul.

Ez teljesen szimulálja a gravitációt, csak nem sok köze van egy esetleges

térgörbülethez.

Tulajdonképpen inkább egy "térgyorsulást" szimulál.

A gravitáció ezek szerint gyorsuló tér lenne?

A gyorsulás egy vektor, mert iránya van.

Ez rendben is van, mert a G a tömegközéppont felé mutat.

De ez minden testnél így van, tehát ellentétes irányúak ezek a gyorsulások.

Az ellentétes irányú gyorsulásoknak ki kéne vonódniuk egymásból.