(az előforduló gépelési hibákért előre is elnézést kérek)

Folytatom a történetet ott, hogy valaminek nekimentünk. Elég hosszú idő telt el ami után kezdtünk feleszmélni, hogy itt valami súlyos történt. Szerintem nem volt olyan szereplője az eseménynek , aki nem sérült volna meg. Én a második kocsi első részében ültem. A fejem több találatot kapott zuhanó tárgyaktól és a szemben lévő ülések közötti fehér bakelit aztalkától, amit a megállás következtében lefejeltem (mivel menetirányban ültem) és azt vaskonzolostúl le is törtem a lefejelés következtében. El lehet képzelni az ütközés erősségét! Illetve a negatív gyorsulás mértékét! A szakértők óvatos becslés szerint hivatalosan az ütközéskor 116km/h sebességet állapítottak meg. De később halottam többet is. Az tény, hogy az első kerék kisiklásakor valamicskét lassúlhattunk. Mi szerintünk úgy 120-130 km/h közé eshetett. Amikor sikerült kikászálódnunk, akkor a második kocsi az oldalán feküdt a menetirány , tehát veszprém felé a jobb oldalán a töltés oldalában. Az első kocsi lemen a töltésről bal irányban, mivel a kanyar jobbra tartott. Az első kocsi alváza vagy alja öszzegyűrődött a kocsi háromnegyedében , tehát csak egy kis része volt érintetlen. A kocsi belselye üres volt mert a teher szerelvény utolsó alacsony platóju vagonja leborotválta az alvázat. Csak a külső oldal és tető lemezek maradtak egyben. Az első kocsi eleje teljesen hiányzott!!! Állítólag ott kb. hárman vagy négyen dohányoztak az ütközés pillanatában. Egy ember WC-n volt ő egy boka ficammal és nem tudni hány méter repüléssel megúszta! valamikor a baleset után órákkal a semmiből jött elő zavartan és kérdezte mi történt. Csak arra emlékezett , hogy bement a WC-be és onnan csak annyi , hogy megnyílt a kocsi eleje és utána semmi.

Aki az első kocsiban ült arről nem mesélek. Amikor a teher mozdony vezetője hátra jött egy lámpával és elkezdtük keresgélni a barátainkat többen idegrohamot kaptak a látványtól és sikoltozva rohangáltak fel-alá. Szóval ez után már a mentést kezdtük el szervezni. Jöttek az orosz katonák és kezdtek segíteni, miután összegyűjtötték a fegyvereket magukhoz. Azt hitték szabotázs. Amikor valós sebesülteket láttak, akkor már kezdtek együtt működni.

A sérültekről és másról , mint mondtam nem írok, hiszen ez nem horror fórum.

A pszihikai oldalát döntsétek el Ti még nagyon hosszú hónapokig egyikünk sem aludt. A mentés egy külön történet. 

Egyébként vasúti baleset , mint olyan voltam még egyben !! Ugye meseszerű , de igaz. Ez Záhony -Csop állomáson történt. Ha érdekel benneteket , akkor elmondom, ez korántsem volt annyira vérmes, habár sajnos egy vasúti munkás meghalt és többen sérültek a pályaudvari dolgozók közül.