A probléma csak az, hogy az általam feltételezett esetben (korlátozott extra alacsony frekvenciás sugárzás) a keletkező részecske nyugalmi energiája sokkal sokkal nagyobb, mint a hullámé.
Egyáltalán, kérdéses, hogy létezhet e ilyen kis energiájú fény?
Másfelől, miért ne lehetne a fénynek "becsavarodott állapota", kisebb hullámhosszon is?
Illetve, hogy a becsavarodáskor nem növekedhet e az energiája?
Vagy hogy nem egy, hanem milliárd ilyen nagyhullámhosszú sugár alkot egy részecskét?

Vajon nem lehet e a fénynek olyan instabil állapota, amelyben "összeomlik", és egyenes helyett-körpályán kering magában? Mint "anyag"?

Ha EM-GI sugár- akkor szerintem lehet ilyen.
Einsteinnek segítettek matematikusok.
Ha lenne itt egy matematikus, megkérném: ellenőrizze, vajon az EM-GI sugárzásnak lehet ilyen, becsavaradó hajlama- instabilitása, ami a tömegsűrűséget adó pergést eredményezheti.
Mert egy EM sugárzásnak el tudom képzelni, hogy nem.
De az EM sugárzásban fázisonként a tömeg és a töltet hajlm "oszcillál".
Dehát itt nincsen ilyen baráti és tehetséges matematikus.
Ha meg lenne, először azt kérdezné meg: mi az, hogy EM-GI?

És hiányzik az nekem, ilyen hőségben?