Who111 Creative Commons License 2006.07.20 0 0 871

Hát az már ELF-nek is hosszúhullám! :-)

Fény alulról kb. 450nm-es hullámhossztól létezik, mint olyan.

Alatta (frekvenciában) úgy hívják, hogy elektromágneses sugárzás.

Felette meg röntgen sugárzás.

Tehát ilyen hullámhosszú fény nem létezhet.

 

Egyébként meg pusztán azzal, hogy egy elektromágneses sugárzás

frekvenciáját megemeled a pl. 220nm-es tartományba, akkor láthatóvá

válik fényként. Tehát a fény egyértelműen elektromágneses sugárzás.

A váltakozás annyiból igaz, hogy minden EM sugárzás egymásba fonódó

összekapcsolódott elektromos és mágneses terekkel terjed.

(Először létrejön egy elektromos tér, erre derékszögben egy mágneses tér, stb.)

 

Egyébként meg idővel nem lehet frekvenciát megadni, csak periódusidőt. :-)

(Ami a frekvencia reciproka, vagyis ugyanazon két érték között eltelt időben

napok születnének, és hunynának ki. Extrém helyzetben persze ebből is lehet

frekit számolni, de nem sok értelme van.)

 

Inkább abból kéne kiindulni, hogy amit anyagnak látunk az a különböző

erőterek, haladó és állóhullámok egymásra gyakorolt hatása.

Ezt itt többen nagyon jól látják.

Az anyag illúzió. (Szerintem.)

Előzmény: habár (869)