Harcoltak, egy-egy akcióra még összekapartak repülőket ( utolsó nagy akció az ardenneki ellentámadást kísérte), de 44 nyarán már nem voltak képesek megakadályozni, sőt érdemben eltéríteni sem a nem ritkán 800-1000 gépes bombázó + kísérővadász kötelékeket sem.

A frontkatonák idegeit is részben a légierő cincálta ( amilyen 40-41-ben franciában, oroszban a stuka frász volt, olyan volt 44 nyarán pl. a keleti fronton az Il-2, nyugaton meg lehetne sorolni a csapattámogató vadászokat, s a bombázókat).

A külső nyersanyagforrások jó részét augusztus-szeptemberben vesztették el, s nyilván voltak felhalmozott készleteik mindenből, ennek ellenére július után csökkenni kezdett a termelés volumene, szeptembertől pedig látható volt, hogy a végüket járják.