Kedves Mitya Ivanov!

Kanta: Nálunk vlsz. cseh(-szlovák) név. Elviekben lehet egy kan szótagot tartalmazó név *Kan rövidüléséhez járuló -ta kicsinyítő képzős alak, de ilyen nevet egyelőre nem találtam. Ezért az látszik valószínűnek, hogy az átadó nyelvben német eredetű, vö. n. Kante ’él, szél, vidék’ közszó és családnév (n. -te > cs.-szlk. -ta adaptációval), n. Kanter családnév (az előzőből képzett apanév vagy lakosnév; n. -er > cs.-szlk. –a hanghelyettesítéssel).
A fentiekből esetleg – kisebb valószínűséggel – magyar területen is létrejöhetett a név, bár ekkor azzal kell számolnunk, hogy a cseh-szlovák és a magyar nevek egymástól függetlenek. A lehetséges, de kevéssé valószínű etimológiák közt megemlíthető még a m. nyelvjárási kanta ’kanna’ szó is.


Hrepka: A kiindulási forma a cseh Hřebka, ill. kiejtés szerint írt Hřepka variánsa. Ezeket a szlovák nyelv közvetítette a szlovakizált Hrebka ~ Hrepka variánsokkal. A név vlsz. a cs. hřeb ’szeg’ (régi szlk. hreb) közszó -ka kicsinyítő képzős származéka.


Fi: Úgy vélem, ez azonos a m. fiú ’hímnemű gyerek, leszármazott’ szó rövidebb fi alakjával. Ide tartozhat ugyennek a szónak E/1. birtokragos formájából származó Fiam vezetéknév. Ez utóbbi szavajárási név lehet: az első megnevezett kedvenc kiszólása lehetett, vagy éppen ezzel a – környéken másra nemigen használt – megszólítással illethették. Valami ilyen motiváció lehet a Fi név mögött is. (További e tőből származó név: Fias)


Bacsák: Vannak jelenkori nyugati szláv (cs.-szlk. Bačák) és déli szláv (szb.-hv-szln. Bačak) adatai is. Etimológiailag a szlk. bača ’számadó juhász’ (> m. bacsa), ill. ro. baci ’ua.’ (> m. bács), alb. baç ’sajtkészítő juhász’ alapszó szláv -ák (-ak) személynévképzős (nagyító képzős) származéka.


Bangó: Magyar ragadványnévi eredetű vezetéknév, az alapjához vö. m. (régi, ill. nyelvjárási) bangó ’bohó, bamba, mulya, málészájú; (jelenkorban) Mo.-n is honos orchideanemzetség, Ophris spp.’, ill. m. (régi, ill. nyelvjárási) banga ’együgyű, ostoba személy; káposztaféle növények csumája, torzsája’


Zajkás v. Zajkács: Ezt magyar névnek adom, ahol a név végi -s ~ -cs vlsz. régi m. kicsinyítő képző. Ide vonom a Szajkács nevet is. A név alapjára biztos tippem nincs, de talán a szajkó madárnévvel (ill. annak szláv sojka előzményével) lehet kapcsolatban, esetleg annak átvitt ’bőbeszédű’, ill. ’ tréfamester’ jelentésében.
(NB. A lehetséges szláv etimológiákkal egyelőre, megbízható jelenkori szláv előfordulások hiányában, nem számolok.)


Vonderviszt: Egész biztosan német ún. „háznév” (n. Wohstättenname), vagyis egy jellegzetességéről elnevezett épület (tanya) nevét viszi tovább az ott lakó család. Az alapnév a [Haus] von der Wist ’Wist-ről elnevezett [ház]’, amely összeforrt.
Ilyen nevet egyet találtam a német telefonkönyvben Eichenauban, de az illető keresztneve Jozsef, tehát Mo.-ról áttelepült személyről lehet szó. A Wist ugyanakkor önmagában több előfordulást is ad: a háznév ilyen eredmébyt is adhat.
A Wist névre nem találtam etimológiát, ugyanakkor holland (és onnan USA-beli) alakok előfordulnak: von der Wyst, van der Wyst, van der Weyst, van der Wijst. Ez utóbbi talán arra mutat, hogy a Wist archaikus, nyelvjárási alak a köznyelvies Weis(s)t helyén.
Azonban a Weis(s)t etimológiájára sem találtam konkrétumot, de ebben az esetben már morfológiailag elemezhető szóval van dolgunk: a -t vagy szervetlen toldalék (vö. magyar rubin > rubint), vagy befejezett melléknévi igenév végződése. Az alaphoz mindjét esetben megemlíthetjük a n. weisen ’megmutat, vhova küld, vezet’, wissen ’tud, ismer’ (> ich weiß ’tudok, ismerek’) igéket, ill. a weiß ’fehér, világos’ melléknevet.
Persze az is lehet, hogy a fentiektől eltérő, egy meg nem találtam kihalt szó áll mögötte.