Kedves Hmoni!

Orbán: A családnevek egy része mindenütt régi személynevekből alakult ki: ennek a névtípusnak a neve „apanév”, mivel egy férfiági felmenő/rokon (apa, nagyapa) személyneve hagyományozódott a leszármazottakra először megkülönböztető ragadványnévként, majd rögzülve vezetéknévként. Kisebb számban vannak „anyanevek” is, mint pl. az Annus, ahol nőági felmenő/rokon neve lett ragadványnévvé.

A tipikus apanevek (anyanevek) képzővel születnek, ez rendszerint valami birtokos toldalék. A magyarban ilyen volt az -é birtokjel, amely a mai nevekben rendszerint -i (-y)-re, kisebb részben –a, -e-re változott (emiatt van pl. a Balassi~Balassa kettősség). Tamási Áron neve pl. így azt jelenti, hogy ’Tamásé Áron’, azaz ’Tamás Áronja’. Ide tartozik még a magyar -fi (-ffi, -fy, ffy stb.) tag, pl. Apafi Mihály < ’Apa [nevű ember] fia Mihály’.

A magyarban azonban az apanevek többsége képzőtlen: a puszta személynév lett vezetéknévvé. Ez igen sokszor egy régi, mára már a használatból kiveszett nevet, vagy névformát őriz meg (pl. Pető < Péter kicsinyített formája), de olyan is van, hogy ez megegyezik egy ma is anyakönyvezhető keresztnévvel.

Az Orbán esetében ez a helyzet: ez egy Orbán nevű személy leszármazottait jelöli. Az Orbán név a latin urbanus ’városi, városlakó’ melléknévből lett latin Urbanus név magyarosodása. Népszerűségét annak köszönheti, hogy nyolc pápának is ez volt a neve. Emiatt elsősorban [de nem feltélenül!] római katolikus eredetre utal. Megjegyezhető még, hogy a modern, teljes alakú (nem csonkolt-becézett) személynevek vezetéknévvé válása elsősorban a keleti (erdélyi) területre, és a modernebb korra jellemző [de nem feltétlenül!].


Nyárs: Ez egy valahai ragadványnév rögzülése lehet. Úgy vélem, hogy ez azonos a magyar nyárs ’hegyes végű farúd’ szóval. Az elnevezés motivációja lehet eszközről vett foglalkozásnév, pl. szakácsé, aki nyárson húst sütött; vagy olyan iparosé, aki nyársat készített. De az is lehet, hogy az illetőnek csak valami „afférja” volt a nyárssal, pl. megsértette magát vele. Esetleg jellemre utal, vö. nyársat nyelt kifejezés. (Nem lehet kizárni a karóba húzásra, mint kivégzési módra való utalást sem: akár elszenvedője lehetett ennek az elnevezett őse, akár elvégzője.)
Végezetül az ösztörü ’széna, gabona szárítására használt villás végű farúd’ tájnyelvi szinonimája is lehet a nyárs. Ekkor elsősorban szintén foglalkozásnévi ered jöhet számításba: ’széna-, gabonaszárító paraszt’.