Képzeld el a hullámzó Balatont!
Ha kinézel egy pontot a felszínen, ott fel-le mozog a víz. A bólya emelkedik és süllyed.

A vízmagasság jó közelítéssel h=h0*sin(omega*t) -ként írható fel.

Felteheted a kérdést, hogy akkor ott most minden percben semmivé válik egy csomó víz, majd újra keletkezik?
Hát ez nem túl valószínű.
Akkor?
Odébbmegy!
Nem hagyhatod figyelmen kívül, hogy a szomszédban a vízszint ugyanúgy emelkedik-süllyed, csak kicsit más fázisban. Ez pont lehetővé teszi a víz átmozgását a szomszédos helyek között.

Na ugyanez a helyzet a fénynél is.

Sem az anyag- sem az energiamegmaradás nem érvényes önmagában egy pontra.

Egy térrészre érvényes az ún. kontinuitási egyenlet formájában.

Ennek lényege: az energia (vagy a vízmennyiség) egy adott térrészben _pontosan_ annyival változik meg, amennyi a térrész határán beáramló és kiáramló energia- ( vagy víz- ) mennyiség különbsége.