Kedves LvT!

 

Akkor nem az "értés"-sel, hanem az értelmezéssel voltak gondjaim.

Rám ugyan tökéletesen igaz lenne, hogy apai ágon mezőberényi vagyok, de ezt soha nem mondanám, mert nem érzem magam annak. Bár rengeteg időt töltöttem a nagyszüleimnél, a rokonaimon és azok szűk környezetén kívül senkit nem ismertem, nem jártam közösségbe, ezért nem tartom odavalónak magamat. Számomra ui. kb. ezt jelenti a "mezőberényi", mégha csak apai ágon is. Anyai ágon pedig csatai lennék, de ott mindössze kétszer jártam életemben, ezért eszembe nem jutna így aposztrofálni magamat. Ebből az is kiderül, hogy szülővárosomban mi amolyan "gyüttmentek" voltunk, mégis velük érzek közösséget és büszkén vállalom odatartozásomat.

Az eltérő értelmezésünk vajon a két nyelv közti különbségből adódik, vagy ezt te magyarul is így gondolod? (Jó kérdés, te milyen nyelven gondolkodsz?)

Mindig tudtam, hogy a kommunikáció roppant veszélyes dolog. Ennél már csak a hiánya a veszélyesebb :))

(Azt hiszem, sikerült ezt itt túlragoznom, mindenkitől elnézést kérek!)

 

ON

Plavec, Salbot, Galágyik, Galó, Valkócki - fonetikusan (sose láttam leírva egyiket se).

Neked ez biztosan "ujjgyakorlat".

 

Üdv

hive