Kedves erbur!

Hamarics: Mondanám, hogy a (vélhetően) szavajárási névből lett magyar Hamar családnév szlávosodott. Ennek azonban erősen ellentmond, hogy a jelenlegi adatok alapján a cseh Hamarič és a horvát Hamarić a leggyakoribb. Tovább cseh névlistákban egy Ham- alapnévből eredeztethető sor tagjaként található (Ham, Hama [Háma], Hamaček [Hamáček], Hamada, Hamadej, Hamaj, Hamajda, Hamák, Hamal, Hamala, Hamalčík, Haman, Hamar, Hamara, Hamarčák, Hamarič, Hamata), ugyanígy egy lengyel névlistában (Ham, Hama, Hamacher, Hamaczek, Hamad, Hamada, Hamadan, Hamadani, Hamadi, Hamadyk, Hamaj, Hamajczyk, Hamajda, Hamak, Hamakało, Hamaker, Hamal, Hamala, Hamalczuk, Hamalski, Hamaluk, Hamalwa, Haman, Hamandi, Hamaniuk, Hamankiewicz, Hamann, Hamanowicz, Hamanowski, Hamańczuk, Hamańczyk, Hamański, Hamar, Hamara, Hamarla, Hamarnik, Hamarowicz, Hamarowski, Hamarski, Hamarszmidt, Hamas, Hamasiewicz, Hamasz, Hamatowska, Hamatsch).

Ezek után az a valószínű, hogy egy régi szláv Ham(a) személynév -r kicsinyítőképzős Hamar alakjához járult -ič képzős apanévről van szó. Ennek a Ham(a) alapnévnek a szláv etimológiáját nem találom, talán német: egyelőre vö. régi n. Hamm ’bekerített terület, tanya; kerítés’. Esetleg vö. bibliai Hám szn. Még más forrásokban is utánanézek.


> Kmettyre visszatérve, a MOL adatbázisban találtam egy Kmeti, Veliki Kmeti nevű települést a valamikori zágrábi püspökségben, ami az Ivanichi uradalomhoz tartozott. Talán eredhet innen a név?

Horvátországban Umag mellett ma is van Kmeti <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=HR&city=Kmet>. A lehetőség persze nem kizárt, hogy a te találtad vagy én találtam helynévből képzett *magyar* lakosnévről van szó. Azonban több dologra felhívnám a figyelmet:

– Lehetett több ilyen nevű, azóta megszűnt település is még szerte a szlávságban. Ezért aggályos lehet éppen ezekhez kötni.

– Ha van Kmeti > Kmeti + -i (> Kmet[t]{i/y}) magyar lakosnév, akkor lenni kellene Kmeti > Kmeti + -ský (> Kmet[in]ský, Kmet[in]sky, Kmet[in]ski) szláv lakosnévnek is lennie. Ilyen nevet egyelőre azonban leginkább bulgár kontextusban (Кметски, Kmetski) találtam, bár hosszas böngészéssel egy-két horvát adat is akadt. Ez egyrészt arra utal, hogy a ritkaság gyengíti a lakosnévi eredetet, másrészt ez is tágítja a potenciális forrásterületet.

– A szláv Kmet, Kmeť családnevek viszont szerte a déli és a nyugati szlávságban gyakoriak, így – ha a gyakoriságot egyben valószínűségnek is tekintjük, akkor – emiatt továbbra is a szlovák Kyseľ > m. Kiszely > /kiszeli/ > /kiszelli/ alakulás analógiájára egy szlovák(?) Kmeť > m. Kmety > /kmeti/ > /kmetti/ fejlődés egylőre valószínűbbnek tetszik számomra.

– Végezetül, amennyiben a Kmeti > Kmeti + -i (> Kmet[t]{i/y}) magyar képzésből indulunk ki, akkor nem tudom, hogy mondjuk ezt 200 évre visszadatálva, mennyire várható, hogy megmarad a magyarban eléggé szokatlan km- msh.-torlódás. A Radixon elérhető 1891-es iparosjegyzék neveit nézve vélelmezhető a km- > m- egyszerűsödés korábbi megindulása. Ez tehát ki látszik azt zárni, hogy túl korai *magyar* fejlemény lenne a név.

– A 3429-esben írtad „Ezzel szemben mi felvidékiek vagyunk”, továbbá a mai Szlovákia területéről való volt Kmety György. A hódmezővásárhelyi Kmetykó > Kmeti (Kmety) magyarosítók eredeti neve is szlovák. Ez nem mutat délszláv eredetre, mivel a lehetséges forgatókönyv az, hogy valaki horvát (bulgár?) területről felköltözik Észak-Magyarországra, és ott magyar nevet kap [tehát magyar környezetbe költözik] egy igen távoli, igen apró szláv helységnévről. Ezt én valószínűtlennek tartom, ilyenkor szoktak inkább a nagyobb egységekre utaló nevek keletkezni, mint pl. a Horváth.

Summa-summárum számomra még mindig az a legvalószínűbb, hogy nem lakosnévi eredetű [hacsak a mai Szlovákia területétől ki nem lehet mutatni egy ilyen helységet], hanem egy Kmeť, Kmeťko, Kmetik stb. név magyarosodhatott, akár „természetesen”, akár „akarattal”.