Az első nagy fordulat a lengyel hadjárat alatt, illetve ezzel kapcsolatban történt, a következő a Szu megtámadása, a pokol pedig Wand-see után szabadult el.

Volt már előtte is egy nagyobb sebességre kapcsolás, Ausztria megszállásakor sokkal durvábbak lettek, mint korábban Kisnémetországban. Ez egyébként teljesen logikus, szegény nácik éjt nappallá téve dolgoztak a zsidókérdés megoldásán, az meg (a hódítások miatt) egyre súlyosabb lett. Tovább frusztrálta őket, hogy a megoldás mindig egy karnyújtásnyira volt: 38 után olyan gyors lett a kivándorlás, hogy gyakorlatilag várható volt, öt-hat éven belül minden megoldódik. 40-re már hónapokon belülinek tervezték a Madagaszkár-programot (a háború viszont csak nem akart végetérni), aztán 41-ben Szibéria tűnt közeli megoldásnak. És az se jött el. Közben meg Keleten már kezdett is formálódni, hogy van erre sokkal gyorsabb és egyszerűbb módszer is, egész kormányzóságok zsidótlanodnak pár hét, hónap leforgása alatt... Teljesen logikus volt az ötlet, hogy iparosítani kell a megoldást, és néhány év alatt itt a zsidómentes kánaán. Tkp. ha a kérdéssel foglalkozó SS-tiszt lettem volna, magam se dönthettem volna okosabban. Még akkor se, ha - a programban résztvevő SS-tisztekhez hasonlóan - eredetileg eszembe se jut semmiféle népirtás.