Regisztrálatlan Úr!

Egy lépést se tegyél Solymár TSZ ügyben, elmondom gyorsan a lényeget. Az úgy volt, hogy amikor a kárpótlási törvény kimondta, hogy a mezőgazdasági termőföldek árverezését (kárpótlási jegyek fejében) a földeket művelő TSZ-nek kell bonyolítani, a területeket kijelölni, nagy űr tátongott egyes solymári kisgazdák szívében. Ugyanis a solymári földeket a Rozmaring TSZ kezelte a szentiváni, vörösvári, szántói, csabai, hidegkúti területekkel együtt. Mármost a baj abban gyökeredzett, hogy a törvény, abszolút jószándékkal azt mondta, a licitáláson annak a településnek a polgárai vehetnek részt, ahol a TSZ központja van. ( a hazai általános egy falu, egy TSZ modelre gondolva, ahogyan azt Kádárék még az ötvenes években összepofozták). Csakhogy, a Rozmaring TSZ központja Bp. II./a kerületben van (egy ideig Solymáron volt), s így két millió emberke jogosult (kárp. jeggyel) licitálni! Ez nyilván felveri az árat, amivel az eredeti tulajok nem képesek konkurrálni. Ezért, valamikor 93-ban, a kárp.tv. után, néhány solymári megalakította a Solymár TSZ-t, visszakérte a Rozmaringtól a solymári földeket, hogy "házon belül" lehessen a licitálást lebonyolítani. Ebből lett a per. Két bíróság a solymáriaknak adott igazat, de ezek szerint, ahogy mondod, végül nem ők nyertek. Gondolom, a legfelső döntnök abból indult ki, hogy a Solymár TSZ a gyakorlatban sohasem létezett... Azt gondolom az egészről, hogy csupán elméleti jelentőségű ügy, hiszen ezer és egy módját találták ki az okosok az idő múlásával a kárp.törv. rendelkezései kijátszására. Végül is piacgazdaság van, nem lehet adminisztratív eszközökkel megerőszakolni az értéktörvényt. (kereslet-kínálat törvénye)

Azt hiszem, az egész országban ez az utolsó hely, ahol még nincs a kárpótlás végrehajtva....