Teljesen egyetértek a hozzászólásoddal, semmiképpen nem szabadna elnyomni a dolgozók jobbító szándékú elképzeléseit...elvégre nekik kell naponta végigcsinálni az összes előírást 1000-szer.
Méregzöldnek annyiban van igaza, hogy ne legyen szavazósdi belőle; biztosan szükséges egy közlekedésbiztonsági lektorálás a folyamat végén...a főnökök azonban (bármennyire is szeretnének annak látszani) korántsem csalhatatlanok.

A túlzott szabályozás - amit Méregzöld szükségesnek tart - nem biztos, hogy nyerő. Egy bürokratikusan kialakított rendszerben akkor szokott a legnagyobb galiba támadni, ha olyan helyzet áll elő, amire nincsen szabály. A végrehajtó emberke végigpörgeti az egész utasításkupact gondolatban...aztán mégegyszer, hátha elfelejtett valamit; eközben meg leég a vonat, rámegy a sínre helyezett féksarura, stb.
A MÁV-nál sincsen ennyire részletesen szabályozva, akkor vakarhatom meg a fülem, amikor csak szeretném.

A HÉV-esből viszont - ilyen jellegű szabályozási módszer esetén - sok dolog hiányzik, pl. főjelzők jelzéseinek kiértékelése (megnézegetem a jelzőárbócot, aztán rápillantok a főlap alulról a második lámpahelyére, kiértékelem az ott lévő esetleges vörös fényt, majd összevetem az előjelzéssel, ha szigorúbb, akkor hirtelenjében megállok és érdeklődöm, ha nem, akkor az alatta lévő fényt nézem meg [ég 'ámpa/nem ég 'ámpa], utána a felső 1-2 lámpahelyeket)...na ilyet nem lenne szabad.

Bocs, kifelejtettem: a vörös fényt bal szemmel kell keresni, a többit a motorász szabadon választhatja meg :)