Sziasztok!
Nos, elolvastam a legtobb hozzaszolast, most elmeselek egy par dolgot en is.
2005 oktobereben erkeztunk baratnommel Londonba. A Londoni Magyarok nevu gusztustalan banda kozvetitett nekunk "szallast", ami inkabb patkanyfeszekre hasonlitott, nem lakasra. Egy szoba volt a mienk, kb. 2,5x2,5 meteres, egy agynemu nelkuli agy, becsukhatatlan szekreny, kilatas a szemettarolora es egy allandoan az ablakunk alatt dekkolo rapper bandara. A lakas eredetileg 2 szobas volt (kb. 50m2), de ugyes barkacsolassal atalakitottak 5 szobasra, igy fert el benne 13 (!) ember, nagyreszt magyarok, valamint nehany kotekedos lengyel. Jutott meg ket wc, egy furdoszoba (neha volt melegviz, neha nem), valamint egy kb 1 meter magas huto (ne felejtsuk el, 13 emberre!). Porszivo nem volt, mert hasisra kellett a penz a sracoknak, igy eladtak azt... Na valahol itt, meg az ajtonk elotti hanyasfoltot eszreveve dontottunk ugy, hogy ez nem embernek valo, innen azonnal menni kell.
Kaptunk az irodatol 6-7 telefonszamot, amin "barmikor" elerhetjuk oket. Persze mondanom se kell, kivetel nelkul mindegyik elerhetetlen volt. Vegso elkeseredesben felhivtuk a nem tudom milyen tavoli rokon valakijenek a valakijet, hogy segitsen ha tud. Az illetot Nagy Tibornak hivjak (ezuton is meg egyszer szeretnem megkoszonni Neki a segitseget), akivel par oraval kesobb mar szemelyesen tudtunk is talalkozni. A szallast latta O is, szornyulkodott egyet, aztan segitett atcipelni a cuccainkat egy Ealing-ben allo hazba, ahol ismerosei adtak ki egy szobat nekunk. Itt mar minden rendben van, normalis emberekkel vagyunk korulveve, csend van, jo a kozlekedes, bar az arat el is kerik.
A Londoni Magyarokhoz kovetkezo munkanapon mentunk vissza reklamalni, kicsit faradtan, mert este egy lovoldozes miatt (igen, az) nem sokat aludtunk. Eppen csak elkezdtem panaszolni, milyen borzasztoak a korulmenyek, amikor a "kedves" no azonnal belem is fojtotta a szot: "Mit akarok, neki erre nincs ideje...". Hat szoval a penzunket kertuk vissza, sajnos csak a felet sikerult visszaszerezni, de meg igy is jobban jartunk, mintha semmi nem lett volna. Az irodat meg azota is nagy ivben elkeruljuk, es mindenkinek azt ajanlom, jol gondolja meg a dolgot, kivel all szoba!
Miutan berendezkedtunk az uj szobaba, elkezdodott a munkakereses. Tobb tiz kilometereket gyalogoltunk naponta, aztan rajottunk, hogy milyen kar, hogy nem szulettunk lengyelnek, afrikainak, azsiainak. Ugyanis London gyakorlatilag csak beloluk all, a rengeteg bevandorlobol. (Meg merem kockaztatni, hogy a lakossag 50%-a bevandorlo!). Ok persze segitenek egymasnak bekerulni a legjobb helyekre, de legalabbis egy fizeto allasra. Mindez mar nem mondhato el a magyarokrol, keves kiveteltol eltekintve (ilyen a mi Tibi istenunk is) az irigyseg, a szethuzas figyelheto meg. Ezt sajnalom, es szegyellem a legjobban. Mindig megmosolyognak, ha meghalljak, hogy magyarok vagyunk, mert tudjak, hogy mi egymast tepjuk szet, ha zsiros munkarol, jobb szallasrol stb. van szo. Ok meg csendben segitenek egymasnak, nincs is gondjuk semmire.
Ja egy erdekes dolog a bevandorlokrol: naponta erkeznek fiatalabb-idosebb emberek Londonba, akik itt kapjak meg eletuk elso cipojet, megismerkednek a vezetekes vizzel, az elektromossaggal. Persze oket mar varjak az itteni rokonaik, masnaptol mar dolgoznak 0 angol tudassal, 0 gyakorlattal, es 2 honapon belul jobb korulmenyek kozott elnek, mint azok a magyar mernokok, kozgazdaszok, miegymas ismerosok 15 ev tanulas, tapasztalat mellett. Csak azert, mert mi NEM varjuk egymast. Sajnos.
De azert ismet akad pozitiv pelda. Ugyanis mi is egy magyar ferfi altal alapitott cegnel kaptunk munkat (pincerkedes hebe-hoba), igy legalabb ki tudjuk fizetni a szallast, kenyeret vehetunk. Baratnom emellett talalt egy takaritoi allast, igy mar kicsit tudunk sporolni is (=neha veszunk egy-egy ruhat, otthonosabba tettuk a szobat valamelyest). Illetve ok segitettek banszamlat nyitni, NI szamot is kaptunk, amiket szinte minden normalisabb helyen elkernek. Igy most mar ezekkel "felvertezve" keresunk ujabb munkat, ami teljes munkaidos. Ha ez osszejon (most mar erzem, hogy itt kopogtat az ajton:) ), akkor tulajdonkeppen mar jol fogunk elni.
A jolet egy erdekes dolog. Van penzed mindenre, ha legalabb egy teljes munkaidos, minimalberes allasod van. Ebbol kifizetheted a szallast, rezsit stb., valamint ilyeneket is megengedhetsz magadnak, hogy tv-t veszel, ruhakat, cd-ket, szinhaz- es mozijegyet, amire egy magyar minimalberes fizetesbol aligha futna... Mindezt ha duoban csinalja az ember (barat, baratno), akkor joval olcsobban talal szallast, tobb penzt lehet megsporolni, mindenkinek csak ezt a format tudom ajanlani! Ha 2 ember minimalberen kezd el dolgozni (mert 99% igy kezdi), es sikerul egy teljes munkaidos melot kifognia, egy honap alatt (atlagos arakat figyelembeveve) kb. 500 fontot tud tisztan megsporolni. Nem akarom senki ala a lovat adni, hogy akkor jojjon, aztan minden jo lesz. Nem. Nagyon nehez a kezdet. Mindenkeppen kell egy kozepesen jo angol (igen, alig hallani angol nyelvet itt, de azert megiscsak :) ), valamennyi toke (nekunk 1500 font volt), es rengeteg onbizalom (meg tobb). Ha eleg "pofazos" tipus vagy, akkor konnyebb dolgod lesz (kar, hogy mi nem ilyenek vagyunk).
Oklevel, papirok gyakorlatilag csak akkor kellenek, ha agysebesznek keszul az ember, barmilyen munkat vallalhatsz, csak szerencse es kapcsolatok kellenek (a munkahelyemen az egyik kisfonoknek 6 osztalya van, es gondot okoz neki egy ilyen muvelet: 4+4 (!!!) Viszont bepofazta magat es most mar nem lehet kirobbantani se onnan). Viszont mindenkeppen jol mutat egy egyetemi vagy fosulis diploma (ezt azert mindenhol ertekelik). A nyelvvizsgajukra nagyon buszkeknek mondom, hogy itt senkit nem erdekel. Ha tudsz beszelni, ugyis kiderul. Jo pont lehet a francia nyelv ismerete, itt sok helyen eloszeretettel alkalmazzak a nyelvet erto embereket.
Alceste: 5 honapja vagyunk itt, de angol barataink meg nincsenek. Vannak viszont lengyelek, mexikoiak, koreaiak, indiaiak, portugalok, brazilok, es meg hosszan sorolhatnam. Szoval ami igazan visszatarto ero lehet: a kaja (bizony sokat kell kutatni az izletes es megfizetheto finomsagokert), a kulturalis kulonbsegek (ezt szepen fogalmaztam), penz az elindulashoz (London nagyon nagyon draga, konnyen elkoltheted a penzed egy pillanat alatt). Az "igazi" angolok (akikbol sajnos keves van) egyebkent szerintem nagyon rendesek, udvariasak (hihetetlenul udvariasak), csak kicsit nehez megerteni oket (az anyanyelvi angol azert durva. A bevandorlok tanult angoljat konnyebb ertelmezni, ott csak a 100 fele akcentust kell megszokni. Ezt ugy mondom, hogy korulbelul kozepszinten beszeltem angolul, amikor kijottem, a baratnom valamivel jobban. Aztan rajottunk, hogy egyikunk se tud angolul :).
Azt hiszem elsore ennyi, kicsit hosszura sikerult, de szerintem a lenyeget sikerult leirnom. Mindenkinek tovabbi jo tanulast, munkat, pihenest!
Marton
(elnezest a hozzaszolasom hosszaert, de csak igy tudtam megfogalmazni)
