A részletes és pontos előírással kifejezi, hogy az Eukarisztia színe alatt a Királyt fogadja az áldozó. A századok folyamán egyre inkább érezték, hogy erre a bensőségességre és nagy kiváltságra méltatlan a bűnös ember. Így vált általánossá a 9. századtól az Oltáriszentségnek a nyelvre való helyezése, a 14. századtól pedig ez térden állva történt. 878 körül az egyik rouen-i zsinat kifejezetten előírta, hogy sem a férfiak, sem a nők nem kaphatják kezükbe az Eukarisztiát, hanem csak a nyelvükre lehet helyezni. Ez lett az előírás annak ellenére, hogy számos templom bejáratánál lehetőség volt a kézmosásra.