Kedves idrisi!

Kléga: Vlsz. a német Kleger ~ Kläger családnév (nyelvjárásias) írásvariációja, esetleg cseh közvetítéssel. Ez utóbbinak lehet közvetlen jelentése, vö. n. Kläger ’panaszos, felperes’, Ankläger ’vádló’. Esetleg egy Klag(e) nevű településre utaló lakosnév (bár ilyen települést nem találtam).


Popowszky: Szláv név, elterjedtsége miatt nem szűkíthető forrásterülettel. Mégis a w írása utalhat német közvetítésre, lengyel eredetre, esetleg (az evangélikus gót helyesírást megtartó) cseh-szlovák forrásra. A név lakosnév egy – a szlávságban gyakori – Popov(a/e/o), Popow(a/e/o) nevű település után. A település egy Pop(a) ’pap’ nevű személyről lett elnevezve.


Kalkusz: A Kalkus /kalkusz/ német és szláv (lengyel, cseh) területen is előfordul személynévként. Ugyanígy a n. Kalkusch, cs. Kalkuš, le. Kalkusz /kalkus/. Ez utóbbi etimológiája szláv: egy német eredetű Kalk ’mész’ személynév (v. foglalkozásra jellemző anyag) kapott -uš kicsinyítő képzőt.

Az /sz/-re végződő név –valószínűleg ez a kérdezett változat, nem az /s/-re végződő – vagy ugyanilyen etimológiájú, csak a ritkább szláv -us képzővel képződött az -uš helyett; vagy talán névlatinosítás eredménye, vö. az újszövetségben többször említett görög eredetű lat. calcus ~ chalcus ’ókori rézpénz, ill. súlyegység, az obulus 8-ad, a drachma 48-ad része’, pl. (Károli fordításában) Máté 10,9: „Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe”, Márk 6,8: „És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben” stb.


Bachler: Vlsz. a német Bächler ~ Bechler csn. nem umlautos változata. Ez egy ’patakocska’ (n. nyelvjárási Bächl, Bachl, n. irodalmi Bächlein) mellett lakót jelöl. Esetleg a n. Pechler > Bechler név hiperkorrekten „umlautját vesztett” alakváltozata, ekkor ’szurokkészítő’ jelentésű foglalkozásnév (vö. né. Pech ’szurok’).


Stevda: Vlsz. szláv név magyarosodása, amely mögül egy Štefda alakot rekonstruálhatunk. Ha ez igaz, akkor ez a -da kicsinyítő képzőre tekintettel vlsz. cseh eredetű, a Štef alap pedig a Štefan ’István’ személynév rövidülése (hasonló név, más kicsinyítő képzővel: m. Stefka < szl. Štefka).


Korényi: Vlsz. a Korányi névhez hasonló magyar lakosnév, tehát egy Korény (ill. Korány) településre utal. Mind a két név megtalálható -y nélküli képzőtlen lakosnévi(?) alakban. Ilyen települést nem találtam, de vlsz. szláv területen volt (ha volt). Hasonló névhez vö. lengyel Korzen, cseh Kořen.

Az is elképzelhető, hogy a /kiszeli/-nek ejtett Kiszely /kiszej/ < szlk. Kyseľ analógiájára a -nyi végződés analógiás magyar fejlemény az eredeti, /ny/-nek ejtett -ny végződés helyett. Ekkor viszont nem lakosnévről, hanem egy szláv, valószínűleg szlovák Koreň ’gyökér’ család- vagy személynév átvételéről van szó.


Both: Régi magyar személynévből, vö. m. bot ’rúdféle eszköz’ közszó.