Sziasztok!

 

Észrevétel a részemről a menet - és a fékmű kezelésével kapcsolatban.

 

Én javaslatom, hogy a menetközbeni újra felkapcsoláskor a soros fokozatokat csak 15 km/h-ig kelljen kézzel léptetni, mert 15 km/h-nál már automata léptetésnél is belép az utolsó soros fokozat 1 -es gyorsuláskiválasztónál.

A párhuzamos fokozatokat pedig csak 40 km/h-nál kisebb sebességnél kellene kézzel (akkor sem egyesével) beléptetni, mert az utolsó párhuzamos fokozat tapasztalataim szerint kb. 36 km/h-nál lép be. Így a 40-nél nagyobb sebességnél már nincsenek akkora áramlökések sem, mint pl az indítás közbeni soros-párhuzamos átmeneten. A motoráram nem szokott ekkor 250-300 A fölé emelkedni 3 az elakadás esélye is kisebb.

 

A másik a vill.fék kezelése a csúszásgátló működésekor.

 

Igaz ez egy kicsit macerásabb, mert jobb odafigyelést és higgadtságot igényel a vezetőtől.

 

A csúszásgátló belépésekor tapasztalataim szerint rövidebb fékutat lehet elérni - főleg nagyegységnél - , ha a leírtakkal ellentétben a féket nem oldom, hanem 1-es fokozatra állítom és egyesével tovább léptetem a kapcsolóművet, közben használom a homokolót. Mivel 1-es fokozaton folytatom a fékezést a fékező motorkocsik továbbra is fékeznek, de mert van olyan kocsi ami a csúszásgátló működése miatt nem fékez ezért ezeken a kocsikon némileg nőtt a fékáram, a 1-es fokozatnak megfelelően a léptető relé nem engedi a kapcsolóművet tovább lépni. Csak a visszaléptetett kapcsolóművek fognak ismét tovább lépni és egy idő után egyforma szintre áll be mindegyik. ez egyéntől függ, hogy ki, milyen gyorsan tudja a kapcsolóművet léptetni. (azért kell egyesével léptetni, hogy az ep. fék miatt ne csússzon meg a pótkocsi.

 

Hangsúlyozom, ez az én véleményem.