Halihó, még egyszer!

A labirintkorlát lényegét jól írtad, mindkét irányba fordulnia kell a gyalogosnak. De gondolkozzunk csak. Először is "kifelé" ne nagyon feszegessük, vagy emlegessük ezt a várható érkezési irányt, mert az eccerű laikusnak inkább azt kéne sulykolni, hogy mindkét vágányon bármelyik irányból jöhet vonat akár (közel) egy időpontban is. Sajnos sok olyan eset volt már, amikor épp abból volt a gond, hogy: há onnít nem szokott gyünni!

Szakemberek között lévén persze én is azt kell mondjam, egyes biztonsági kérdéseket kivéve alapvetően mindig a gyakoribb esetre célszerű tervezni, tehát nézzük. Először is ne feledjük el, hogy nem tudatosan körültekintő emberről van szó, mert annak nem kell labirintkorlát sem. A cél az lenne, hogy mindkét vágányt ösztönszerűen áttekintve a lehető legmesszebbről vedd észre a közeledő, tehát mozgó, ezáltal a perifériális látással is jobban észlelhető vonatot, és aztán már feleszmélve elbambult állapotodból, tudatos cselekvésre légy kényszerítve. A labirintkorlátnál, különösen ha rövid és/vagy széles egy-egy szakasza, nem teljesen kényszerül a vágánnyal párhuzamos irányba a gyalogos. A "várható érkezési irány" felé nem tudatosan nézve, csak az orrod elé bambulva viszont így akkor látsz messzebbre, ha az nem a közvetlen melletted lévő vágányon jön.

Azonkívül az egyre inkább kihaló állatfajtába tartozó, ám szórványosan itt-ott még felbukkanó klasszikus szabálytisztelő gyalogos, ha meglátja a vonatot, sok esetben egy két ösztönös lépés után, de azonnal meg(akar)áll(ni). Feltételezve, hogy ez sikerül neki, akkor ha előbb fordítom a hozzá közelebb eső vágány felé, és ott már észreveszi a vonatot, akkor a vágánytól távolabbi részen áll meg. Ha megbotlik, vagy ösztönösen lép még egyet-kettőt (mint a csirke fej nélkül), akkor sem kerülhet be a vonat elé. Ha ott nem jön vonat, továbbmegy és a másik irányba néz, ahol a helyzet hasonlóan játszódik le, s ha mégis továbblép vagy esik, akkor arra a vágányra kerülhet be, amelyiken az előbb nem észlelt vonatot, tehát nagyobb eséllyel nem is jön, mintha nem is nézett volna még arra. S akkor még arról nem beszéltünk, hogy attól függetlenül, hogy jön-e vonat, vagy sem, mire a sínek közvetlen közelébe érsz, elvileg rá kell ébredj, hogy nem a Hortobágy kellős közepén korzózol, és akkor már tudatosan úgyis körül kell(ene) nézni.

Sajnos a legtöbbször az az érzésem van, hogy a labirintkorlátot, főleg itt nálunk csak úgy leteszik, ahogy esik, úgy puffan alapon, de legjobb tudomásom szerint az előbb leírt logikán alapul a dolog és ezért úgy kell jól telepíteni, ahogy első pillantásra furcsa, s jobb helyeken mindegyik úgy is van.