Tévedsz.

 

A horgonyt a komp és a hajótest megtartására méretezték. 1000 négyzetméteres nagyságrendű, 10-20-30 centi vastagúra összetorlódott jégből álló jégtáblák megtartására nem.

 

Lehetséges következmények:

 

1.: A horgony leszakad. Ez a legkisebb gond. Ha megérkezik a segítség az első lekötött bárka, vagy az első hídláb előtt...

 

2.: A horgony tart, és torlódás keletkezik. Ennek következtében:

        a: a jég legyűrheti a kishajót

        b: a jég legyűrheti a komptestet

        c: mind a kettő egyszerre

 

 

A jég vastagságát és a fedettséget, valamint az elvégzendő feladatot tekintve a mentésre a "Sopron" az elképzelhető legtökéletesebb hajó volt.

 

A jég vastagsága miatt megfelelő szerkezetű hajó kellett, amelyik képes a 8-10 centis jég törésére. A "Sopron" ilyen.

 

A nagy méretű, egybefüggő táblák miatt megfelelő géperőre és tömegre volt szükség.  A "Sopron" az 1600 lóerejével király-kategória. Az 521 tonnás vízkiszorítását tekintve az egyik legnagyobb géphajó az egész Dunán. (A magyar hajók közül kizárólag az óbudai építésű 3 csavaros tolók nagyobbak...)

(Megjegyzem, még így is több alkalommal előfordult, hogy a jégtáblák "megvezették" a karavánt.)

 

A kompot két sziget között, egy alig 80-100 méter széles mellékágban, 70 fokos szögben megdöntve kellett a part mellé tenni. Ehhez megfelelő géperő, kormányképesség és szerkezeti felépítés szükséges. A "Sopron" mindeme kritériumoknak bőséges tartalékkal megfelel.

 

Ezen felül pedig nem ártot a gyorsaság sem. A havária helyszínéhez fizikailag legközelebb tartózkodó üzemképes hajó a "Sopron" volt.

 

A fenti kritériumok alapján kézenfekvő, hogy vonalhajózásra épített vontatóhajóra volt szükség.

 

Közel s távol egyetlen más olyan hajó sem tartózkodott, amely alkalmas lett volna a feladat megoldására.

 

(Talán nem tudsz róla, a jegesek már egy hete elmentek készültségi szolgálatba, a "Tatabánya" ms. Aldunára ment, a "Szombathely" pedig gyárban áll, és a tolóbakjai miatt meglehetősen rosszul viseli a jeget.)