Hogy kihez fordulj, azt nem tom... De egy biztos, hogy itt alapvetően állami szinten van elszúrva a bérezés. Persze ezek mögött is vannak gazdasági szükségszerűségek. Hogy a BKV-n belül legyenek arányosabbak a pénzek, nos az már valóban a cég hatásköre. Én úgy érzem, hogy nem teljesen azok, mert szerintem elég jól meg tudom becsülni, milyen lehet egy HÉV vezető mindennapi élete, hiszen csinál(gat)om. És bár buszvezető soha nem voltam, de vezettem rengeteget Bp-i csúcsban, utasok a HÉV-en is vannak, meg a buszhoz hasonló méretű teherkocsira is van jogsim, sőt azt is vezettem. Így azt gondolom, hogy ha pontosan nem is tudom megmondani a jó arányokat, de ami most van, az eléggé aránytalan. Szvsz nagyjából egyforma felelősséget és terhelést jelent a szentendrei csúcs a piros hetessel csúcsban. A BKV-nál mindenesetre egy kaptafára vannak ráhúzva az ágazatok és ez sok mindenben hátrányos nekünk. Azt pl. nem nézi senki, hogy jellegéből adódóan az egy utaskm-re vagy férőhelykm-re eső költségek messze magasabbak a busznál, mint a HÉV-nél (a földi személyzetet is beleszámítva). Meg kicsikét környzetszennyezőbb is és jobban foglalja az utakat a busz. Azonkívül az egy utaskm-re eső balesetek száma kiválóan jellemzi a biztonságot is, ha meg csak saját hibás eseményt nézünk, akkor talán a metró, a libegő és a sikló megelőzhet minket, de az összes többi a fasorban sincs. Jelenleg azonban a pénzt üzemórára adják, az meg a HÉV-nek kedvezőtlenebb. Igen jó lenne nekünk az a világ, ahol kellő szinten (ld. EU) és ágazatonként finanszíroznák a szolgáltatást, aztán abból kellene gazdálkodni.

 

És ha már itt tartunk, hadd térjek ki egy kicsikét. Többször megkaptam már itt is és a Való Világban is, hogy én csak csinálGATom a vezetést. Igen, és nem hiszem, hogy emiatt szégyenkeznem kéne. A munkám mellé ennyi fér bele, és ezt sem azért csinálom, mert anyagilag megéri. Eddig mindenkinek az szúrta a szemét, hogy a HÉV-nél járművezetőkkel foglalkoznak és menetrendet terveznek olyanok, akiknek még jogsijuk sincs, meg a FÜO is ilyenekkel van teletömve. Ha most körülnézek, akkor azt látom, hogy lassan többen vagyunk olyanok, akiknek szakmai felsőfokú végzettsége van, szolgálattevői tapasztalata is van, jogsija is van, sőt elvetemült és eléggé el nem ítélhető módon néha még csinálGATjuk is ezeket. És nem azért segítünk be, hogy bruttó nyócötvenet (2006-ban már 950!) hazavigyünk/óra (pótlékmentesen - azaz nem jár rá semmi), ezt az időt elvonva a családunktól, hanem hogy felhasználjuk a munkánkban az ottani tapasztalatokat, esetleg beugorjunk olyankor, amikor más nem akadt a hálóba. És mielőtt még valaki felírna a spionok listájára, nem gerinctelenül használjuk a tapasztaltakat, hanem kifejezetten azért csinálGATjuk, hogy jobb menetrendeket tervezzünk, szakszerűbben és pontosabban válaszoljuk meg a panaszokat, pontosabb képet kapjunk egy esemény után az okokról és a tényekről, végrehajthatóbb utasításokat tudjunk készíteni, valóban és lehetőleg időtállóan korszerű igényt fogalmazzunk meg az új eszközök paramétereinél, illetve hitelesebben és eredményesebben oktathassunk, stb. Na meg esetleg mert egy kicsit vasútbuzerátorok is vagyunk egynehányan.

 

Ha netán ez sem elég, vagy ez sem jó, akkor legyetek szívesek megfogalmazni, hogy milyennek is kéne lennie annak, hogy elég jó legyen, aki a FÜO-n dolgozik, vagy aki csoportvezető, vagy hasonszőrű. Hátha esetleg azt is sikerül teljesíteni. Mindezt csak azért írtam le, mert őszintén szólva kissé negatív irányba fordul a hangulatom, amikor egyszer valaki közli velem, hogy a járművezetéshez nem értek eleget, mert nem főállásban csinálom, másszor meg leszólja azt, amit főállásban csinálunk, úgy, hogy közben ő soha nem tervezett még életében egyetlen menetrendet sem adott paraméterek mellett. Vagy soha nem válaszolt meg egy panaszt sem úgy, hogy attól az utas megnyugodjon, ne írjon újabb panaszt, ne maradjanak kérdései, szakszerű is legyen, de meg is értse a laikus, ne legyen túl rövid, de ne legyen túl hosszú sem, ezenkívül ha hülye, akkor azt úgy közöljem vele, hogy ne csak megértse, de még meg is köszönje...

 

Hasonlóképp depressziós tudok lenni, amikor valaki "véletlenül" és furcsa hangsúllyal megjegyzi, hogy ekkor-vagy-akkor elfelejtettem menetirányt tekerni, vagy megkérdezi, hogy mennyiért vettem az akkus borotvámat (mert meglátott telefonálni), miközben életében egyszer nem vett át tisztességesen egy vonatot, télen-nyáron tökig lehúzva van mindkét ablak az elhagyott vezetőállásán, rendszeresen nem tart fékpróbát, olvas menet közben, stb. Amit ugyan látok, de "nem veszek észre", és nemhogy nem fújom be, de neki sem teszem szóvá, mert ott akkor én is mv vagyok és mert gondolom ő is tudja mit tesz. Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok tisztességtelen, legfeljebb akkor kotyogok bele valamibe, ha az kifejezetten balesetveszélyes, és akkor is igyekszem finoman, és legkevésbé sem főnökösdit játszva.

 

Na jó, szerintem elég ebből! És szerintem ezzel a negatív hangulattal nem vagyok egyedül a kollégáim körében, bár nem szeretnék senkinek a nevében beszélni.

 

És holnap ismét meg fogja kérdezni egy kedves kollégám, hogy én csak hosszan tudok írni??? :)))