v> c I.
Régebben sok szó volt róla, és ígértem
Ciprian,Geg, Pint, NevemTeve,Egy mutans,Gergo, Gezoo -nek, hogy számításokkal alátámasztom. (Természetesen a többi szakértő,pl.
Lingarazda, Mmormota és mindenki más vélenénye is kifejezetten érdekel). …..ha betartják, úgy jó:
Föl lehet-e gyorsulni c fölé? Mámint a relativitáselmélet szerint, olyan test esetén, aminek van nyugalmi tömege.
A meglepő válasz: igen. Hogyan?
Igy:
- Először szükségünk van a nyugalmi tömeg változásának törvényére. A teljes tömeg a közismert képlet szerint változik a sebességgel. Ennek számlálója, a nyugalmi tömeg azonban csak speciális esetekben állandó; általában változik. Ezt a következő összefüggés írja le:
tehát a négyeserő és sebesség szorzatától függ
(x1, x2, x3, ict).
Ezt a dinamikai alapegyenletből kapunk. A nyugalmi tömeg szerepel a híres tömegnövekedési képletben:
Leegyszerűsítve a dolgot: egy tört, aminek a nevezője 0-hoz tart, v → c esetén. Ha a számlálója állandó, akkor a végtelenhez tart. De ha a számláló is változik, akármi megtörténhet, maradhat véges is. Ekkor a c fölé felgyorsulás egyetlen valódi akadálya elhárulhat.
Pl. egy egyszerű V potenciálból származó erő esetén:
Bármilyen erő általában kétféle módon változtathatja meg a test energiáját: a sebességen keresztül a mozgási energiáját változtatja és/vagy a belső munkavégzés révén a nyugalmi tömeget (energiát).
2.Tekintsünk egy külső erő hatása alatt mozgó testet.
Keressük a tömeg és a sebesség változását leíró függvényeket. A tömeg változását már fentebb megadtuk; csak konkretizálni kell az egyes erők esetén. Ahhoz, hogy a sebességet meghatározzuk, teszünk egy plusz feltételt:
ami azt jelenti, hogy az összes munkavégzés 0, teljesítménymentes az erőhatás.Ekkor a teljes E energia (vagyis a teljes tömeg M
teljes is)
állandó marad. (Ettől még lehetne korlát a c!)Igy a sebesség változása a mozgás során viszonylag egyszerű függvényekkel fejezhető ki; de a konkrét erőtől függ. A
következő hszben megnézünk olyat, aminél mindig c alatt marad; és olyat is, aminél eléri és túllépi. Az összes tömege közben természetesen véges marad. (Általában csak a leglényegesebb képleteket írom most be; remélem, így mindenki követheti, miről van szó. Az egész levezetés túl hosszú, de ha valakit valóban érdekel, beírhatom részletesebben vagy elküldhetem.)
Amiket írok, az tkp.
Marx György: Relativisztikus dinamika c. ((MTA 1956) műve egyik fejezétének
ismertetése. Abban természetesen sok hivatkozás van más szerzők kutatásaira.
Az esetleges pontatlanságok vagy hibák viszont saját termékek.
folyt. köv.