atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 39
     AZ 1968. ÉVI NOVEMBER HÓ 8. NAPJÁN BÉCSBEN ALÁÍRÁSRA MEGNYITOTT   A KÖZÚTI JELZÉSI EGYEZMÉNYT KIEGÉSZÍTÕ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS
A Szerzõdõ Felek, amelyek egyben a Bécsben 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek is felei
attól az óhajtól vezérelve, hogy Európában a közúti jelzõtáblákat, jelzõlámpákat és jelképeket, valamint az útburkolati jeleket szabályozó rendelkezésekben nagyobb egységességet érjenek el,
megállapodtak az alábbiakban:
1. Cikk
A Szerzõdõ Felek, amelyek egyben a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény Felei is, megteszik a megfelelõ intézkedéseket abból a célból, hogy a közúti jelzõtábláknak, jelzõlámpáknak és útburkolati jeleknek a területükön alkalmazott rendszere összhangban legyen e Megállapodás Mellékletének a rendelkezéseivel.
2. Cikk
1. E Megállapodás 1972. december 31-éig áll nyitva aláírásra azoknak az Államoknak a részére, amelyek a Bécsben 1968. november 8-án megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek az aláírói, vagy amelyek csatlakoztak ahhoz, és amelyek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának tagjai, vagy amelyeket a Bizottság megbízási okmánya 8. Cikkének megfelelõen tanácskozási joggal felvett a Bizottsága.
2. Ezt a Megállapodást meg kell erõsíteni azt követõen, hogy az illetõ Állam megerõsítette a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt vagy csatlakozott ahhoz. A megerõsítõ okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. E Megállapodás csatlakozásra nyitva áll az e cikk 1. bekezdésében említett bármely Állam részére, amennyiben az Szerzõdõ Fele a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek. A csatlakozási okmányokat a Fõtitkárnál kell letétbe helyezni.
3. Cikk
1. Bármely Állam az e Megállapodás aláírásakor vagy megerõsítésekor, illetõleg a hozzá való csatlakozáskor, vagy bármely késõbbi idõpontban, a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodást alkalmazza azokra a területekre vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolataiért felelõs. A Megállapodás az értesítésben megjelölt területre vagy területekre azt a napot követõ harminc nap elteltével válik alkalmazhatóvá, amely napon a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy pedig a Megállapodásnak az értesítést közlõ Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez a nap késõbbi az elõbb említettnél.
2. Bármely Állam, amely az e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely késõbbi idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodás alkalmazhatósága az értesítésben megjelölt területre megszûnik és a Megállapodás az említett területre nem alkalmazható azt a napot követõ egy év elteltével, amely napon a Fõtitkár ezt az értesítést megkapta.
4. Cikk
1. E Megállapodás a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének az idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
2. Minden olyan Állam számára, amely a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követõen erõsíti meg a Megállapodást vagy csatlakozik ahhoz, a Megállapodás a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
3. Amennyiben a hatálybalépésnek az e cikk 1. és 2. bekezdésébõl következõ idõpontja megelõzi a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény 39. Cikkének alkalmazásából folyó idõpontot, akkor ez az utóbbi idõpont lesz az, amelyben a Megállapodás az e cikk 1. bekezdése szerint hatályba lép.
5. Cikk
A Megállapodás hatálybalépésével a Genfben 1950. szeptember 16-án aláírt, az 1949. évi a közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzõkönyvet kiegészítõ európai Megállapodásnak a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezéseit, és a Genfben 1955. december 16-án aláírt, az úton folyó munkák jelzésére vonatkozó Megállapodást és a Genfben 1957. december 13-án aláírt, az útburkolati jelekre vonatkozó európai Megállapodást a Szerzõdõ Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.
6. Cikk
1. E Megállapodás hatálybalépésétõl számított tizenkét hónap eltelte után bármely Szerzõdõ Fél javasolhatja a Megállapodás egy vagy több módosítását. A módosító javaslatokat magyarázó elõterjesztés kíséretében a Fõtitkárhoz kell továbbítani, aki azt közli az összes Szerzõdõ Féllel. A Szerzõdõ Felek számára fennáll a lehetõség arra, hogy annak körözésétõl számított tizenkét hónapon belül közöljék: a) elfogadják-e a módosítást, vagy b) elvetik, azt, vagy c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Fõtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal is.
2.a) Minden módosító javaslat, amelyet e cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen közölnek, akkor minõsül elfogadottnak, ha az elõzõ bekezdésben említett tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Fõtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják. A Fõtitkár az összes Szerzõdõ Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetésérõl és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemrõl. Amennyiben a meghatározott tizenkét hónapos határidõ alatt beérkezett elutasítások és konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerzõdõ Felek teljes számának az egyharmadát, a Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet, hogy a módosítás az e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidõ lejártát követõ hat hónap elteltével hatályba lép az összes Szerzõdõ Félre vonatkozóan, azok kivételével, amelyek a megállapított határidõ alatt elvetették a módosítást vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosító javaslatot vagy konferencia összehívását kérte annak megvizsgálására, az említett határidõ elteltét követõen bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Arra a Szerzõdõ Félre, amely közölte a részérõl történt elfogadást, a módosítás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést.
3. Amennyiben a javasolt módosítást az e cikk 2. bekezdésének megfelelõen nem fogadták el, és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Fõtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerzõdõ Feleknek legalább egyharmada, de ötnél nem kevesebben tájékoztatják a Fõtitkárt, hogy elfogadják vagy, hogy konferencia összehívását kívánják annak megvizsgálására, a Fõtitkár konferenciát hív össze a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására, amelyrõl e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kaphat.
4. Amennyiben e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen konferenciát hívnak össze, a Fõtitkár arra az összes Szerzõdõ Felet, valamint a Megállapodás 2. cikkében említett többi Államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot arra, hogy legkésõbb a megnyitás elõtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az idõpontja elõtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.
5.a) A Megállapodással kapcsolatos bármely módosítás akkor minõsül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerzõdõ Feleknek legalább kétharmadát teszi ki. A Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet a módosítás elfogadásáról és a módosítás az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerzõdõ Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidõ alatt értesítik a Fõtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy elfogadja azt, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Arra a Szerzõdõ Félre, amely közölte a részérõl történt elfogadást, a módosítás attól az idõponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidõ elteltével, amennyiben ez az idõpont késõbbi az elõbb említettnél.
6. Amennyiben a módosító javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minõsül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására az e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosító javaslat elvetettnek minõsül.
7. Az e cikk 1-6. bekezdésében meghatározott módosítási eljárástól függetlenül a Megállapodás Melléklete módosítható az összes Szerzõdõ Fél illetékes szervei között létrejött megállapodással is. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél szerve kijelenti, hogy nemzeti jogszabályai szerint a Megállapodást erre a célra történõ külön felhatalmazásnak vagy valamely törvényhozó szerv jóváhagyásának kell alávetni, az illetõ Szerzõdõ Fél illetékes szervének a Melléklet módosításához való hozzájárulása csak akkor tekinthetõ megadottnak, ha az bejelenti a Fõtitkárnak, hogy a szükséges felhatalmazásokat vagy jóváhagyásokat megkapta. Az illetékes szervek közötti megállapodás úgy is szólhat, hogy bizonyos átmeneti idõszak alatt a Melléklet régi rendelkezései, az új rendelkezésekkel egyidejûleg egészben vagy részben hatályban maradnak. Az új rendelkezések hatálybalépésének az idõpontját a Fõtitkár állapítja meg.
8. Minden Állam, amikor aláírja vagy megerõsíti a Megállapodást, vagy csatlakozik ahhoz, közli a Fõtitkárral annak a szervnek a nevét és címét, amely illetékes az e cikk 7. bekezdésében említett megállapodás tárgyában. 7. cikk Bármely Szerzõdõ Fél a Fõtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a Megállapodást. A felmondás attól az idõponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést. Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely megszûnik a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény Szerzõdõ Fele lenni, ugyanakkor megszûnik Szerzõdõ Fele lenni ennek a Megállapodásnak is. 8. cikk E Megállapodás hatályát veszti, ha a Szerzõdõ Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos idõszak alatt ötnél kevesebbre csökken, valamint abban az idõpontban, amikor a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény hatályát veszti. 9. cikk 1. Két vagy több Szerzõdõ Fél között keletkezett minden olyan vitát, amely e Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a vitában álló Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, választott bírósági eljárásnak kell alávetni, amennyiben a vitában álló Szerzõdõ Felek bármelyike azt kéri és evégbõl a vitában álló Felek közös megállapodásával egy vagy több választott bírónak kell megküldeni. Amennyiben a vitában álló felek a választott bírósági eljárás lefolytatására vonatkozó kérelemtõl számított három hónap alatt nem tudtak megegyezni a választott bíró vagy bírák kiválasztásában, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárát, hogy jelöljön ki egy választott bírót, akihez a jogvitát döntés végett elõ kell terjeszteni.
2. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelõen kijelölt választott bíró, illetõleg bírák döntése kötelezõ a vitában álló Szerzõdõ Felekre. 10. cikk E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az bármely Szerzõdõ Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethetõ és a helyzet követelményei által meghatározott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külsõ vagy belsõ biztonsága szempontjából szükségesnek ítél. 11. cikk 1. Bármely Állam a Megállapodás aláírásakor, a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor
kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezõnek a Megállapodás 9. cikkét. A többi Szerzõdõ Felet nem kötelezi a 9. cikk az olyan Szerzõdõ Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.
2. A Megállapodásra vonatkozó fenntartás, az e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehetõ meg, hogy az írásban történik, és amennyiben azt a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése elõtt tették meg, ebben az okmányban megerõsítik.
3. Bármely Állam a Megállapodásra vonatkozó megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor írásban értesíti a Fõtitkárt arról, hogy azokat a fenntartásokat, amelyeket a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményre esetleg bejelentett, mennyiben kell alkalmazni a Megállapodásra. Azok a fenntartások, amelyeket nem foglaltak be a Megállapodás megerõsítõ vagy csatlakozási okmányának letételekor közölt értesítésbe, úgy minõsülnek, hogy nem alkalmazhatók a Megállapodásra.
4. A Fõtitkár az e cikk alkalmazásával tett fenntartásokat és értesítéseket közli a Megállapodás 2. cikkében említett összes Állammal.
5. Bármely Állam, amely az e cikkben említett nyilatkozatot, fenntartást vagy értesítést tett, bármely idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.
6. Az e cikk 2. bekezdésének megfelelõen tett vagy
3.bekezdésének megfelelõen közölt minden fenntartás
a) annak a Szerzõdõ Félnek a számára, amely a fenntartást tette vagy közölte, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja a Megállapodásnak a fenntartással érintett rendelkezéseit;
b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerzõdõ Fél számára is azzal a Szerzõdõ Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást tette vagy közölte. 12. cikk A Megállapodás 6. és 11. cikkében említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Fõtitkár közli a Szerzõdõ Felekkel és a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal:
a) a 2. cikk szerint aláírásokat, megerõsítéseket és csatlakozásokat;
b) a 3. cikk szerinti értesítéseket és nyilatkozatokat;
c) azokat az idõpontokat, amikor e Megállapodás a
4.cikk szerint hatályba lép;
d) azokat az idõpontokat, amikor e Megállapodás módosításai a 6. cikk 2., 5. és 7. bekezdése szerint hatályba lépnek;
e) a 7. cikk szerinti felmondásokat;
f) e Megállapodás hatályának a 8. cikk szerinti megszûnését. 13. cikk E Megállapodás eredeti példányát 1972. április 30-a után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hiteles másolatokat küld a Megállapodás 2. cikkében említett összes Államnak.
Amelynek hiteléül az erre megfelelõen felhatalmazott alulírottak aláírták e Megállapodást.
Készült Genfben, az ezerkilencszázhetvenegyedik év május hónapjának elsõ napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles. Melléklet11 
1. A Melléklet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az "Egyezmény" kifejezés a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt jelenti.
2. Ez a Melléklet csak az Egyezmény kiegészítéseit és megfelelõ rendelkezéseinek módosításait tartalmazza.
3. Az Egyezmény 1. cikkéhez (Meghatározások)
b) pont
Ez a pont a következõképpen szól: "A »Lakott terület« beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál külön ilyenként megjelöltek".
Kiegészítõ pont, melyet közvetlenül a jelen cikk b) pontja után kell beiktatni.
Ez a pont a következõképpen szól: "A »Lakó-pihenõ övezet« olyan sajátosan megtervezett területet jelent, ahol különleges közlekedési szabályok érvényesek, és amelyeket bejáratainál, illetve kijáratainál ilyenként megjelöltek."
l) pont
Azok a háromkerekû jármûvek, amelyeknek legnagyobb saját tömege nem haladja meg a 400 kg-ot, motorkerékpárnak minõsülnek.
E cikk végére beiktatandó kiegészítõ pont:
Ez a pont a következõképpen szól: "A gyalogosokkal egy tekintet alá esnek azok a személyek, akik gyermekkocsit, betegszállító vagy rokkantszállító kocsit vagy bármely más kisméretû és motor nélküli jármûvet tolnak vagy húznak, akik kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt tolnak, valamint azok a rokkantak, akik saját maguk által mozgatott vagy lépésben haladó rokkantszállító kocsin közlekednek."
4. Az Egyezmény 3. cikkéhez (A Szerzõdõ Felek kötelezettségei.)
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "Minden olyan jelzõtáblát, jelképet, berendezést és jelet, amely nem felel meg az Egyezményben és e Megállapodásban meghatározott rendszernek, a Megállapodás hatálybalépésétõl számított tíz éven belül ki kell cserélni. Ez alatt az idõszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározott rendszert - a korábbi jelzõtáblák, jelképek és feliratok is fenntarthatók az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározottak mellett."
5. Az Egyezmény 6. cikkéhez
4. bekezdés
Ennek a bekezdésnek a rendelkezései, amelyek az Egyezményben ajánlások, kötelezõek.
6. Az Egyezmény 7. cikkéhez
1. bekezdés
E bekezdés végére beiktatandó kiegészítõ mondat:
Ez a mondat a következõképpen szól: "Ezen kívül, az ilyen jelzõtáblák esetében ajánlott, hogy ugyanazon az útszakaszon ne alkalmazzanak együtt kivilágított vagy fényvisszaverõ anyagokkal, illetõleg fényvisszaverõ eszközökkel ellátott és el nem látott jelzõtáblákat."
7. Az Egyezmény 8. cikkéhez
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A jelen melléklet 4. szakaszában elõírt tízéves átmeneti idõszak alatt, valamint azt követõen is kivételes esetekben, a jelzõtáblák értelmezésének megkönnyítésére felirat alkalmazható a jelzõtáblák alatt elhelyezett vagy a jelzõtáblát magába foglaló négyszögletes táblán; az ilyen felirat elhelyezhetõ magán a jelzõtáblán is abban az esetben, ha ez nem okoz nehézséget a jelzõtábla megértésében az olyan vezetõknek, akik nem érthetik meg a feliratot."
8. Az Egyezmény 9. cikkéhez
1. bekezdés
Minden Államnak az Aa mintát kell választania a veszélytjelzõ táblákra.
9. Az Egyezmény 10. cikkéhez (Elsõbbségi jelzõtáblák)
3. bekezdés
Minden Államnak a B,2a mintát kell választani "ÁLLJ" jelzõtáblaként.
6. bekezdés
A B,1 jelzõtábla elõjelzésére ugyanez a jelzõtábla szolgál, kiegészítve az Egyezmény 1. Melléklete H fejezetében meghatározott H,1 táblával.
A B,2a jelzõtábla elõjelzésére a B,1 jelzõtábla szolgál, kiegészítve egy olyan négyszögletû táblával, amelyen a "STOP" jelkép és egy szám van, amely jelzi, hogy milyen távolságra van a B,2a jelzõtábla.
9/A. Az Egyezmény 13/A. cikkéhez (Különleges szabályokatjelzõ táblák)
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "Az E,7a; E,7b vagy E,7c és E,8a; E,8b vagy E,8c jelzõtábláknak figyelmeztetniük kell az úthasználókat arra, hogy az ország területén a lakott területen belüli általános közlekedési szabályok az E,7a; E,7b vagy E,7c jelzõtábláktól az E,8a; E,8b vagy E,8c jelzõtábláig érvényesek, kivéve, ha a lakott terület bizonyos útszakaszain más jelzõtáblák ettõl eltérõ szabályokra figyelmeztetnek. Fehér vagy világos színû alapon sötét színû feliratokat kell tartalmazniuk és a lakott terület bejáratánál, illetve kijáratánál kell elhelyezni õket. A B,4 jelzõtáblát azonban mindig a B,3 jelzõtáblával ellátott elsõbbséggel rendelkezõ útvonalon kell elhelyezni abban az esetben, ha ennek az útnak az elsõbbsége a lakott területet átszelve megszûnik."
10. Az Egyezmény 18. cikkéhez (Helymeghatározó jelzõtáblák)
A helymeghatározó jelzõtábláknak sötét színû alapon fehér vagy világos színû feliratokat kell tartalmazniuk.
11. Az Egyezmény 23. cikkéhez (A jármûforgalom szabályozására szolgáló fényjelzések)
Közvetlenül e cikk 11. bekezdése után beiktatandó kiegészítõ bekezdés.
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "Különleges esetekben, amikor nem szükséges folyamatosan alkalmazni a fényjelzéseket, egy nem villogó borostyánsárga fénybõl és egy azt követõ, nem villogó piros fénybõl álló jelzés használható; a nem villogó borostyánsárga fényt villogó borostyánsárga fény elõzheti meg."
12. Az Egyezmény 24. cikkéhez (Csak gyalogosok részére szóló fényjelzések)
1. bekezdés a) pont, (ii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A gyalogosok részére szóló fényjelzõ berendezések - két, piros és zöld fényt tartalmazó - kétszínû rendszerûek legyenek. A két fény egyidejûleg soha nem világíthat."
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A fényeket függõlegesen kell elhelyezni, a piros fény mindig felül, a zöld fény mindig alul legyen. A piros fény álló gyalogos vagy álló gyalogosok, a zöld fény pedig haladó gyalogos vagy haladó gyalogosok alakjában jelenjen meg."
13. Az Egyezmény 31. cikkéhez (Az úton folyó munkák jelzése)
2. bekezdés
A sorompókat nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal befesteni.
14. Az Egyezmény 32. cikkéhez (Jelölés lámpákkal vagy fényvisszaverõ eszközökkel)
Ez a cikk a következõképpen szól:
"1. Az úttesten levõ forgalomterelõ oszlopokra és járdaszigetekre a figyelmet fehér vagy sárga fényekkel, illetõleg fehér vagy sárga fényvisszaverõ eszközökkel ajánlatos felhívni.
2. Ha az úttest széleit fénnyel vagy fényvisszaverõ eszközökkel jelzik, ezek
a) fehérek, illetõleg világossárgák, vagy
b) az úttest forgalom irányával ellentétes szélének a jelzésére fehérek vagy sárgák, illetõleg az úttest forgalom irányának megfelelõ szélének a jelzésére pirosak vagy sötétsárgák legyenek.
3. E Megállapodásban részes minden Államnak egész területére az e cikkben említett fények vagy fényvisszaverõ eszközök esetében ugyanazt a színt vagy színrendszert kell alkalmaznia."
15. Az Egyezmény 33. cikkéhez
1. bekezdés a) pont
Ez a pont a következõképpen szól: "Ha a szintbeni vasúti átjárónál jelzõrendszer van a vonatok közeledésének vagy a sorompók, illetõleg a félsorompók közeli lezárásának a jelzésére, azt vagy villogó piros fénynek, vagy váltakozva villogó piros fényeknek kell alkotnia, ahogy azt az Egyezmény 23. cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Az olyan szintbeni vasúti átjáróknál, amelyek sem sorompókkal, sem félsorompókkal nincsenek ellátva, a jelzõrendszer lehetõleg két váltakozva villogó piros fény legyen. Mindemellett:
(i) a villogó piros fények kiegészíthetõk vagy helyettesíthetõk az Egyezmény 23. cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínû rendszerû -piros-borostyánsárga-zöld - fényjelzõ rendszerrel, vagy zöld fény nélküli ugyanilyen fényjelzõ készülékkel, ha az úton más, háromszínû fényjelzõ készülékek vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva. A félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál levõ villogó piros fényeket nem szabad az elõzõ mondatban említett módon helyettesíteni; ki szabad azonban azokat egészíteni ilyen módon abban azzal a feltétellel, ha más háromszínû fényjelzõ készülékek vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, (ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendõ csupán hangjelzõ berendezés alkalmazása."
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A fényjelzõ készülékeket az úttest forgalom irányának megfelelõ szélén kell elhelyezni; amikor a körülmények - például a fényjelzõ készülékek láthatóságának a feltételei vagy a forgalom sûrûsége - ezt megkövetelik, a fényeket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok folytán úgy látszik megfelelõnek, a fények megismételhetõk az úttest felett, vagy az úttesten levõ járdaszigeten."
16. Az Egyezmény 35. cikkéhez
1. bekezdés
A szintbeni vasúti átjáró sorompóit és félsorompóit nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga színû sávokkal befesteni.
17. Az Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, II. alfejezetéhez
2. pont (Veszélyes lejtõ)
Ez a pont a következõképpen szól:
"a) Meredek lejtõre való figyelmeztetés esetén az A,2a jelképet kell használni.
b) Az A,2a jelkép bal oldalának a jelzõtábla bal sarkát kell elfoglalnia, és alapjának a jelzõtábla egész szélességére ki kell terjednie; a szám a lejtés százalékát jelzi."
3. pont (Meredek emelkedõ)
Ez a pont a következõképpen szól:
"a) Meredek emelkedõre való figyelmeztetés esetén az A,3a jelképet kell használni.
b) Az A,3a jelkép jobb oldalának a jelzõtábla jobb sarkát kell elfoglalnia, és alapjának a jelzõtábla egész szélességére ki kell terjednie; a szám az emelkedõ százalékát jelzi."
12. pont (Gyalogos-átkelõhely) Ez a pont a következõképpen szól: "a) Gyalogos-átkelõhelyre való figyelmeztetés esetén az A,12a jelképet kell használni.
b) A jelképet meg szabad fordítani."
18. pont (Útkeresztezõdés, melyben az elsõbbséget az általános elsõbbségi szabály írja elõ)
Ez a pont a következõképpen szól: "Az olyan útkeresztezõdésre való figyelmeztetést, amelyben az elsõbbségi áthaladást az ország területén érvényben lévõ általános elsõbbségi szabály írja elõ, az A,18a jelképpel kell megadni."
20. pont (Útkeresztezõdés olyan úttal, amelynek használói számára a vezetõknek elsõbbséget kell adniuk)
Ez a pont a következõképpen szól: "AB,1 vagy B,2a jelzõtáblát a jelen melléklet 9. szakasza rendelkezéseinek megfelelõen kell használni."
22. pont (Olyan útkeresztezõdés, ahol a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja)
Ez a pont a következõképpen szól: "Ha az útkeresztezõdésben a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja akkor a fenti 17. pontban leírt A,17 jelképet viselõ Aa jelzõtáblát szabad felállítani, a fenti 18-21. pontokban leírt jelzõtáblák kiegészítésére vagy helyettesítésére."
26. pont (Egyéb szintbeni vasúti átjárók)
b) alpont
Ez a pont a következõképpen szól: "Az egyéb szintbeni vasúti átjárókra való figyelmeztetést a helyzetnek megfelelõ A,26a vagy az A,27 jelképpel kell megadni."
28. pont (A szintbeni vasúti átjárók közvetlen közelében elhelyezendõ jelzõtáblák)
Az A,28 jelzõtábla A,28c mintája nem használható.
Az A,28a és A,28b minták viselhetnek piros csíkot azzal a feltétellel, hogy ettõl sem az általános megjelenésük, sem pedig a hatékonyságuk nem csökken.
18. Az Egyezmény 1. Melléklet B fejezetéhez
1. pont ("ELSõBBSÉGADÁS KÖTELEZÕ" jelzõtábla) A B,1 jelzõtábla se jelképet, se feliratot ne tartalmazzon.
2. pont ("ÁLLJ" jelzõtábla)
Ez a pont a következõképpen szól: "Az »ÁLLJ« jelzõtábla a B,2 jelzõtábla B,2a mintája legyen. A B,2 jelzõtábla B,2a mintájának nyolcszögletûnek kell lennie, keskeny fehér vagy világossárga szegéllyel ellátott piros alappal, és fehér vagy világossárga »STOP« jelképet kell viselnie; a jelkép magassága nem lehet kisebb a tábla magasságának egyharmadánál. Az általános méretû B,2a jelzõtábla magassága kb. 0,90 m legyen, a kisméretû jelzõtábla magassága ne legyen kisebb 0,60 m-nél."
19. Az Egyezmény 1. Melléklet, C fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont (A behajtás tiltása és korlátozása)
A C,1 jelzõtábla C,1b mintája nem használható.
A jelen melléklet függelékében szereplõ C,3m és C,3n jelzõtáblák használhatók a következõ jelentéssel:
C,3m "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEK BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBB ROBBANÓANYAGOT VAGY GYÚLÉKONY ANYAGOT SZÁLLÍTANAK"
C,3n "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEK BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBB VÍZSZENNYEZÉSSEL FENYEGETÕ ANYAGOT SZÁLLÍTANAK"
A c) pont végén szereplõ megjegyzés a következõképpen szól: "Jelen pontban említett C,3a-tól C,3l-ig, valamint a C,3m és a C,3n jelzõtáblák ne viseljenek ferde, piros csíkot."
4. pont (Elõzési tilalom)
A C,13a2 és C,13b jelzõtáblák C,13ab és C,13bb típusai nem használhatók.
9. pont a), (ii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
9. pont b), (iii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
9. pont c), (v) alpont
A csak rövid távolságra érvényes tiltás jelölésére a tiltás távolságát piros színû körben ábrázoló egyetlen jelzõtábla felállításának lehetõsége nem alkalmazható.
20. Az Egyezmény 1. Melléklet, D fejezet, I. alfejezetéhez
2. pont
Ez a pont a következõképpen szól: "Hacsak más elõírás nincs a jelzõtáblák kék alapszínûek és a jelképek fehér, vagy világos színûek legyenek."
21. Az Egyezmény 1. Melléklet, D. fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont (Kötelezõ haladási irány) A D,1b jelzõtábla nem használható.
3. pont (Kötelezõ körforgalom)
Ez a pont a következõképpen szól: "A D,3 »KÖTE-LEZõ KÖRFORGALOM« jelzõtáblának semmi más jelentése ne legyen, mint az, hogy megmutassa a körbe haladó jármûforgalom mozgásának elõírt irányát."
22. Az Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet, II. alfejezetéhez
3. pont ("Egyirányú útvonal"jelzõtábla), a), (ii) alpont
Az E,3b jelzõtábla nyilának csak akkor kell feliratot
viselnie, ha ettõl a jelzõtábla hatékonysága nem csökken.
5. pont (Autópálya kezdetét és végét jelzõ táblák) Kiegészítõ pont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következõképpen szól: "Az E,5a jelzõtábla használható és megismételhetõ az autópályához való közeledésre figyelmeztetésként. Minden, erre a célra felállított jelzõtáblának a jelzõtábla és az autópálya kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzõtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie."
6. pont (Az olyan út kezdetét és végét jelzõ táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán)
Kiegészítõ alpont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következõképpen szól: "Az E,6a jelzõtábla használható és megismételhetõ az olyan úthoz való közeledésre figyelmeztetésként, amelyen az autópályának megfelelõ közlekedési szabályok érvényesek. Minden, erre a célra felállított jelzõtáblának a jelzõtábla és az autópálya közlekedési szabályai szerint használandó út kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzõtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie."
7. pont (Lakott terület kezdetét és végét jelzõ táblák) Ez a pont a következõképpen szól:
"a) A lakott terület kezdetét mutató jelzõtáblának vagy a lakott terület nevét, vagy a lakott terület körvonalát mutató jelképet vagy pedig a kettõ egyesített változatát kell viselnie.
A feliratok fehér vagy világos színû alapon sötét színûek legyenek, és a jelzõtáblának sötét színû kerete legyen.
Az E,7a; E,7b és E,7c jelzõtáblák példák a lakott terület kezdetét mutató jelzõtáblákra.
b) A lakott terület végét mutató jelzõtábla azonos legyen azzal a kivétellel, hogy ezt át kell húzni egy ferde, a jobb felsõ sarokból a bal alsó sarokba tartó, piros színû, egyetlen vagy több párhuzamos vonalból álló csíkkal.
Az E,8a, E,8b és E,8c jelzõtáblák példák a lakott terület végét mutató jelzõtáblákra. Jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdése elõírásainak ellenére ezek a jelzõtáblák a lakott terület kezdetét feltüntetõ jelzõtáblák hátoldalára is elhelyezhetõk.
c) Ebben a fejezetben elõforduló jelzõtáblákat az Egyezmény 13/A. cikk 2. bekezdésében szereplõ elõírásoknak megfelelõen kell használni."
10. pont (Gyalogos-átkelõhely)
Az E,12b jelzõtábla nem használható.
12. pont (" Várakozóhely "jelzõtábla)
A jelen pont elsõ alpontjában említett négyszög alakú jelzõtáblának a "P" betût kell magán viselnie.
Kiegészítõ pont, melyet közvetlenül a 13. pont után kell beiktatni.
Ez a pont így szól: "Lakó-pihenõ övezet bejáratára, illetve kijáratára figyelmeztetõ jelzõtáblák, melynek területén sajátos közlekedési szabályok érvényesek.
Az E,17a »LAKÓ-PIHENõ ÖVEZET« jelzõtáblát a lakó-pihenõ övezet azon pontján kell elhelyezni, ahol az európai Megállapodással kiegészített közúti közlekedési Egyezmény 27/A. cikkében hivatkozott lakó-pihenõ övezetben betartandó sajátos közlekedési szabályok érvénybe lépnek. Az E,17b »LAKÓ-PIHENõ ÖVEZET VÉGE« jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol e szabályok érvényessége megszûnik."
23. Az Egyezmény 1. Melléklet, F fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont ("ELSõSEGÉLYHELY" jelkép) Az F,1b és F,1c jelképek nem használhatók.
2. pont (Különféle jelképek)
Kiegészítõ szöveg, melyet a jelen pont végére kell beiktatni "F,14 »KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓKAT ADÓ RÁDIÓÁLLOMÁSOK« Fehér négyszögben lévõ felirat: A »rádió« szó alatt, amikor erre szükség van, megjelenhet egy utalás a rádióadó nevére vagy kódjára, szükség szerint rövidített formában és az adás száma. A »rádió« szó a nemzeti nyelven is megismételhetõ.
Kék alapon lévõ felirat: a helyi rádióadó frekvenciájának és, ha szükséges, hullámhosszának jelölése.
Az országok belátására bízandó, hogy ezt ultrarövidhullámú (VHF) adók esetén »MHz« jelzéssel vagy regionális kóddal, és középhullámú vagy hosszúhullámú adók esetén »kc/s« jelzéssel egészítik ki.
A hullámhossz számokkal és az m betû segítségével (pl. 1500 m) adható meg. F,15 »NYILVÁNOS ILLEMHELY« F,16 »FÜRDõHELY«" 24. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, II. alfejezetéhez
2. pont (Különleges esetek), a) alpont A G,2a és G,2b jelzõtáblákon lévõ piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
25. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, III. alfejezetéhez
1. pont
A G,4c jelzõtábla nem használható.
2. pont
A G,6c jelzõtábla nem használható.
26. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, V. alfejezetéhez
3. pont ("ZSÁKUTCA "jelzõtábla)
A G,13 jelzõtáblán a piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
27. Az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetéhez
Kiegészítõ pont, amely közvetlenül az 1. pont után iktatandó be.
Ez a pont a következõképpen szól: "Kívánatos, hogy a kiegészítõ táblák alapszínei megegyezzenek azon jelzõtáblacsoportok alapszíneivel, amelyekhez ezeket használják" Függelék a melléklethez
3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerõsítése alkalmából a következõ bejelentéseket tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti
- az Egyezmény 9. cikkének 1. pontja alapján, hogy a veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák mintájául az Aa mintát választotta;
- az Egyezmény 10. cikkének 3. pontja alapján, hogy az "ÁLLJ!" jelzõtábla mintájául a B,2a mintát választotta."
(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerõsítése alkalmából a következõ fenntartásokat tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti,
- hogy az Egyezmény 10. cikke 6. pontjának a B,2 jelzõtábla elõjelzésére vonatkozó rendelkezését az Egyezményt kiegészítõ európai Megállapodásban meghatározott tartalommal tekinti magára nézve kötelezõnek;
- az Egyezmény 46. cikkének 1. pontja alapján, hogy az Egyezmény 44. cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezõnek."
(3) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerõsítése alkalmából a következõ nyilatkozatot tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy az Egyezmény 37. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlõségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy az Egyezmény 38. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyûlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerõ határozatával (1960. évi december hó 14. napján kelt 1514/XV. határozat)."
(4) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerõsítése alkalmából a következõ fenntartást tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti, hogy a Megállapodás 11. cikkének 1. pontja alapján a Megállapodás 9. cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezõnek."
(5) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerõsítése alkalmából a következõ nyilatkozatot tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy a Megállapodás 2. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlõségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy a Megállapodás 3. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyûésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerõ határozatával [1960. évi december hó 14. napján kelt 1514 (XV.) határozat]."
4. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1980. évi 4. törvényerejû rendelet és az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítõ európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1980. évi 6. törvényerejû rendelet.
(2) A törvény végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter és a belügyminiszter gondoskodik.


Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke


Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyûlés elnöke Lábjegyzetek:

1 A törvényt az Országgyûlés a 2004. szeptember 27-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 2004. 10. 26.
2 See document E/CONF.56/17/Rev.1. Hatályos: 2004. 10. 26.
3 The definition of range of vision used in this paragraph is the distance at which an object 1 metre (3 ft. 4 in.) above the surface of the carriageway can be seen by an observer on the road whose eye is also 1 metre (3 ft. 4 in.) above the carriageway. Hatályos: 2004. 10. 26.
4 The marking between A and D shown in diagrams 7a and 7b may be replaced by a single continuous centre line, without a broken line alongside, preceded by a broken centre line consisting of at least three strokes. Nevertheless, this simplified arrangement should be used with caution and only in exceptional cases, since it prevents the driver from overtaking for a certain distance even though the range of vision is adequate. It is desirable to avoid using both methods on the same route or on the same type of route in the same area, as this may lead to confusion. Hatályos: 2004. 10. 26.
5 The approach speed used in this calculation is the speed which 85 per cent of the vehicles do not exceed, or the design speed ifit is higher. Hatályos: 2004. 10. 26.
6 Replaces the text of the Annex appearing in document E/ECE/812-E/ECE/TRANS/566. Hatályos: 2004. 10. 26.
7 Lásd az E/CONF.56/17/Rev.2 dokumentumot. Hatályos: 2004. 10. 26.
8 E bekezdésben említett látótávolság az a távolság, amelyrõl az úttest felülete felett 1 m-rel (3 láb 4 hüvelyk) az úttesten elhelyezett tárgyat egy olyan megfigyelõ látni képes, aki az úton helyezkedik el, és akinek a szeme 1 m-rel (3 láb 4 hüvelyk) az úttest felett van. Hatályos: 2004. 10. 26.
9 A 7a és 7b ábrán feltüntetett útburkolati jel helyettesíthetõ az A és D pont között egyetlen szaggatott vonal által nem kísért folytonos vonallal, amelyet egy legalább 3 vonalszakaszból álló szaggatott középvonal elõz meg. Ezt az egyszerûsített elrendezést azonban elõvigyázatosan, és csak kivételes esetekben szabad alkalmazni, minthogy az bizonyos távolságon belül meggátolja a vezetõt az elõzés végrehajtásában még abban az esetben is, ha a látótávolság megfelelõ. Kívánatos, hogy elkerüljék a két módszernek ugyanazon útvonalon vagy ugyanazon a terület ugyanazon típusú útvonalain való alkalmazását, mert ez zavarhoz vezethet. Hatályos: 2004. 10. 26.
10 Az ebben a számításban használt megközelítési sebesség vagy az a sebesség, amelyet a jármûvek 85 százaléka nem halad meg, vagy pedig a tervezési sebesség, amennyiben az magasabb. Hatályos: 2004. 10. 26.
11 Helyettesíti az E/ECE/812-E/ECE/TRANS/566 dokumentumban szereplõ melléklet szövegét. Hatályos: 2004. 10. 26.