atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 38
E Fejezet KÜLÖNLEGES SZABÁLYOKAT JELZÕ TÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek A különleges szabályokat jelzõ jelzõtáblák általában négyzet vagy téglalap alakúak, kék alappal és világos színû jelképpel vagy felirattal, illetõleg világos alappal és sötét színû jelképpel vagy felirattal.

II. Leírások 1. Egy vagy több forgalmi sávra érvényes szabályozást vagy veszélyre figyelmeztetést jelzõ táblák
Az alábbi jelzõtábláknak azt kell jelenteniük, hogy a szabály vagy veszélyre való figyelmeztetés csak az azonos irányba haladó forgalomra szolgáló többsávos úttest útburkolati jelekkel megjelölt egy vagy több forgalmi sávjára érvényes. Ezek feltüntethetik a szembejövõ forgalom forgalmi sávjait is. A szabályra vagy a veszélyre való figyelmeztetésre vonatkozó jelzést az érintett nyilak mindegyikén fel kell tüntetni:
(i) E,1a "KÜLÖNBÖZõ FORGALMI SÁVOKRA ÉRVÉNYES KÖTELEZõ LEGKISEBB

SEBESSÉG" (ii) E,1b "EGY FORGALMI SÁVRA ÉRVÉNYES KÖTELEZÕ LEGKISEBB SEBESSÉG" Ez a jelzõtábla használható egy "lassú forgalmi sáv" létrehozására.
(iii) E,1c "KÜLÖNBÖZõ FORGALMI SÁVOKRA ÉRVÉNYES SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK"
A körök keretei pirosak, a betûk pedig feketék legyenek.
2. Autóbuszok részére fenntartott sávokat jelölõ jelzõtáblák
Az E,2a és E,2b jelzõtáblák a 26/A. cikk 2. bekezdésének megfelelõen példák az autóbuszok részére fenntartott sáv helyzetét mutató jelzõtáblákra.
3. "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" jelzõtábla
a) Két különbözõ "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" jelzõtáblát lehet felszerelni, ahol az szükséges az út vagy úttest egyirányúságának jelzésére:
(i) Az úttest tengelyére megközelítõleg merõlegesen elhelyezett, négyzet alakú, E,3a jelzõtábla.
(ii) Az úttest tengelyével megközelítõleg párhuzamosan elhelyezett E,3b jelzõtábla; ez egy a hosszú oldalával vízszintesen elhelyezett nyújtott téglalap alakú tábla. Az E,3b jelzõtáblán lévõ nyílon szerepelhet az adott ország nemzeti nyelvén vagy nemzeti nyelveinek egyikén megjelenõ "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" felirat.
b) Az E,3a és E,3b jelzõtáblák felállíthatók attól függetlenül, hogy a kérdéses út bejáratánál vannak-e tiltó vagy kötelezõ jelzõtáblák elhelyezve.
4. Besorolás rendjét jelzõ tábla
Több sávú utak útkeresztezõdéseinél való besorolás rendjét jelzõ táblára utaló példa az E,4.
5. Autópálya kezdetét és végét jelzõ tábla
a) Az E,5a "AUTÓPÁLYA" jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol az autópályán figyelembe veendõ különleges szabályok érvénybe lépnek.
b) Az E,5b "AUTÓPÁLYA VÉGE" jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol e szabályok érvényessége megszûnik.
c) Az E,5b jelzõtábla használható és megismételhetõ az autópálya végének közeledtére való figyelmeztetésként is; az erre a célra felállított valamennyi jelzõtáblának az autópálya végétõl való távolságát a jelzõtábla alsó részén fel kell tüntetni.
d) Ezek a jelzõtáblák kék vagy zöld alapszínûek legyenek.
6. Az olyan út kezdetét és végét jelzõ táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán
a) Az E,6a "AUTÓÚT" jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahonnan az autópályáknak nem minõsülõ, a gépjármûforgalom számára fenntartott, és az út menti ingatlanokat nem kiszolgáló útra érvényes különleges közlekedési szabályokat alkalmazni kell. Az E,6a jelzõtábla alá elhelyezett kiegészítõ tábla kivételes esetben mutathatja, hogy az út menti ingatlanokhoz való bejárás a gépjármûveknek engedélyezett.
b) Az E,6b "AUTÓÚT VÉGE" jelzõtábla használható és megismételhetõ ezen út végére való figyelmeztetésként is; az erre a célra felállított valamennyi jelzõtáblának ezen út végétõl való távolságát a jelzõtábla alsó részén fel kell tüntetni.
c) Ezek a jelzõtáblák kék vagy zöld alapszínûek legyenek.
7. Lakott terület kezdetét és végét jelzõ táblák
a) A lakott terület kezdetét feltüntetõ jelzõtáblának a lakott terület nevét, vagy árnyrajzát, vagy a kettõ kombinációját kell magán viselnie. Az E,7a, E,7b, E,7c és E,7d jelzõtáblák példák lakott terület kezdetét mutató jelzõtáblákra.
b) A lakott terület végét feltüntetõ jelzõtábla az elõbbivel azonos legyen, azzal a különbséggel, hogy ezt át kell húzni egy ferde, a jobb felsõ sarokból a bal alsó sarokba tartó piros színû, egyetlen vagy több párhuzamos csíkkal. Az E,8a, E,8b, E,8c és E,8d jelzõtáblák példák lakott terület végét mutató jelzõtáblákra.
Jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdésével ellentétben ezek a jelzõtáblák a lakott terület kezdetét feltüntetõ jelzõtáblák hátoldalára is elhelyezhetõk.
c) Az ebben a fejezetben elõforduló jelzõtáblákat a jelen Egyezmény 13/A. cikk 2. bekezdésében szereplõ elõírásoknak megfelelõen kell használni.
8. Területi érvényességû jelzõtáblák
a) ZónA kezdete
(i) Annak jelölésére, hogy egy jelzõtábla egy zónán belüli összes útra érvényes (területi érvényesség), a jelzõtáblát egy világos alapszínû téglalap alakú táblán kell feltüntetni. A "ZONE" vagy az adott ország nemzeti nyelvén ennek megfelelõ szónak a táblán lévõ jelzõtábla ábrája fölött vagy alatt kell megjelennie. A jelzõtábla által közölt korlátozások, tilalmak vagy kötelezettségek sajátos részleteit a táblán a jelzés alatt, vagy egy kiegészítõ táblán szabad megadni.
Egy zónán belüli valamennyi útra érvényes (területi érvényességû) jelzõtáblákat az adott zónába bevezetõ összes úton fel kell állítani.
Kívánatos, hogy a zóna hasonló jellemzõjû utakat tartalmazzon.
(ii) Az E,9a, E,9b, E,9c és E,9d jelzõtáblák példák egy zónán belüli összes útra érvényes (területi érvényességû) jelzõtáblákra:
E,9a - Olyan zóna, amelyben várakozni tilos E,9b - Olyan zóna, amelyben bizonyos idõpontok között várakozni tilos E,9c - Várakozási zóna E,9d - Legnagyobb sebesség zóna. b) Kijárat a zónából
(i) Olyan zóna kijáratának jelölésére, ahol egy jelzõtáblának területi érvényessége van, fel kell állítani egy téglalap alakú táblán feltüntetett olyan jelzõtáblát, mely azonos a terület bejáratánál elhelyezett jelzõtáblával, azonban ennek a jelzõtáblának szürke színûnek kell lennie a világos alapszínû, téglalap alakú táblán. A jelzõtáblát egy jobbról balra lejtõ fekete vagy sötétszürke csíknak, vagy ilyen csíkot alkotó több párhuzamos fekete vagy sötétszürke vonalnak kell átszelnie.
A zónából való kijáratot feltüntetõ jelzõtáblát az összes úton fel kell állítani, amely ennek a zónának az elhagyására használható.
(ii) az E,10a, E,10b E,10c, és E,10d jelzõtáblák példák olyan zónából való kijárat feltüntetésére, ahol a jelzõtábla valamennyi útra érvényes (területi érvényesség):

E,10a - Olyan zóna vége, ahol várakozni tilos; E,10b - Olyan zóna vége, ahol bizonyos idõpontok között várakozni tilos; E,10c - Várakozási zóna vége; E,10d - Legnagyobb sebességi zóna vége. 9. Olyan alagút bejáratáról vagy kijáratáról tájékoztatójelzõtáblák, amelyben különleges szabályok érvényesek
a) Az E,11a "ALAGÚT" jelzõtábla használható és megismételhetõ az alagúthoz közeledés jelzésére; minden erre a célra felállított jelzõtáblának meg kell mutatnia a jelzõtábla és a különleges szabályok szerint mûködõ alagút kezdete közötti távolságot akár a jelzõtábla alsó részén megjelenõ felirat, akár a jelen Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ tábla segítségével.
Az alagút nevét és hosszát is fel szabad írni a táblára.
b) Az E,11b "ALAGÚT VÉGE" jelzõtábla arra a pontra helyezhetõ, ahonnan a különleges közlekedési szabályok tovább nem alkalmazandók.
10. "GYALOGOS-ÁTKELõHELY" jelzõtábla
a) Az E,12a "GYALOGOS-ÁTKELõHELY" jelzõtábla arra szolgál, hogy a gyalogosoknak és vezetõknek megmutassa a kijelölt gyalogos-átkelõhely helyét. A jelzõtábla alapszíne kék vagy fekete, a háromszög fehér vagy sárga és a jelkép fekete vagy sötétkék legyen; a megjelenõ jelkép az A,12 legyen.
b) Azonban az E,12b jelzõtáblát, amelynek szabálytalan ötszög alakja, kék alapszíne és fehér jelképe van, vagy az E,12c jelzõtáblát, amelynek sötét alapszíne és fehér jelképe van, szintén szabad használni.
11. "KÓRHÁZ" jelzõtábla
a) Ezt a jelzõtáblát arra kell használni, hogy felhívja a vezetõk figyelmét az egészségügyi intézmények közelében megkívánt elõvigyázatosság betartására; különösen arra, hogy semmiféle fölösleges zajt ne okozzanak. Ennek a jelzõtáblának két mintája van: E,13a és E,13b.
b) Az E,13b jelzõtáblán lévõ piros kereszt helyettesíthetõ az F fejezet II. alfejezet 1. pontjában említett jelképek valamelyikével.
12. "VÁRAKOZÓHELY" jelzõtábla
a) Az E,14a "VÁRAKOZÓHELY" jelzõtáblának, amely az úttest tengelyével párhuzamosan helyezhetõ el, azokat a helyeket kell feltüntetnie, ahol a jármûvek várakozása engedélyezett. A tábla négyzet alakú legyen. A szóban forgó ország által a "Várakozóhely" megjelölésére használt betût vagy képírásjelet kell magán viselnie. Ennek a jelzõtáblának az alapszíne kék legyen.
b) Az irány, amerre a várakozóhely található, vagy azon jármûvek kategóriái, amelyek számára ez fenntartott, feltüntethetõ magán a jelzõtáblán vagy a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán. Ilyen feliratok korlátozhatják a várakozás megengedett idõtartamát, vagy jelezhetik a várakozóhelyrõl megközelíthetõ tömegközlekedési eszközöket egy "+" jel segítségével és ezt követõen a szállítóeszköz típusát szóval vagy jelképpel mutató utalás formájában.
Az E,14b és E,14c jelzõtáblák példák olyan várakozóhely megjelölésére használható jelzõtáblákra, amely várakozóhelyet különösen azon jármûveknek szánják, melyek vezetõi valamely tömegközlekedési eszközt kívánják igénybe venni.
13. Autóbusz- vagy villamos megállóhelyrõl tájékoztató jelzõtáblák

E,15 "AUTÓBUSZ MEGÁLLÓHELY" ÉS E,16 "VILLAMOS MEGÁLLÓHELY" F Fejezet TÁJÉKOZTATÓ, LÉTESÍTMÉNYI ÉS SZOLGÁLTATÁSI JELZÕTÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek
1. Az "F" jelzõtáblák alapszíne kék vagy zöld legyen; ezeknek fehér vagy sárga téglalapot kell magukon viselniük, amelyen a jelképet kell feltüntetni.
2. A jelzõtábla kék vagy zöld alsó szalagján fehér felirat formájában feltüntethetõ a jelzett létesítmény vagy az ehhez vezetõ út kezdetének a jelzõtáblától való távolsága; az F,5 jelképet viselõ jelzõtáblán a "HOTEL" vagy "MOTEL" szó az elõbbihez hasonló módon felírható. A jelzõtáblák a létesítményhez vezetõ út kezdeténél szintén felállíthatók, és ilyen esetben a kék vagy zöld alsó részükön egy fehér irányjelzõ nyilat viselhetnek. A jelképek feketék vagy sötétkékek legyenek, kivéve az F,1a, F,1b, és F,1c jelképet, amelyeknek piros színûeknek kell lenniük.

II. Leírások 1. "ELSõSEGÉLYHELY" jelkép
A szóban forgó országokban az elsõsegély állomásokat ábrázoló jelképeket kell használni. Ezek a jelképek pirosak legyenek. Ezekre a jelképekre példa az F,1a, F,1b és F,1c.
2. Különféle jelképek

F,2 "MÛSZAKI SEGÉLYHELY" F,3 "TELEFON" F,4 "ÜZEMANYAGTÖLTÕ ÁLLOMÁS" F,5 "HOTEL vagy MOTEL" F,6 "ÉTTEREM" F,7 "FRISSÍTÕK vagy KÁVÉZÓ" F,8 "EGYSZERÛ PIHENÕHELY" F,9 "GYALOGUTAK KIINDULÁSI PONTJA" F,10 "KEMPING" F,11 "LAKÓKOCSI TÁBORHELY" F,12 "KEMPING ÉS LAKÓKOCSI TÁBORHELY" F,13 "IFJÚSÁGI SZÁLLÓ" G Fejezet ÚTIRÁNY, HELYMEGHATÁROZÓ VAGY UTALÓ JELZÕTÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek 1. A tájékoztató jelzõtáblák rendszerint téglalap alakúak; azonban az útirány jelzõtáblák lehetnek nyílban végzõdõ, a hosszú oldalával vízszintesen álló, nyújtott téglalapok.
2. A tájékoztató jelzõtáblák sötét alapszínükön fehér vagy világos színû, illetve fehér vagy világos alapszínükön sötétszínû jelképeket vagy feliratokat viseljenek. A piros szín csak kivételes esetekben használható és soha nem lehet uralkodó.
3. Az útirányt elõjelzõ vagy útirányjelzõ táblák, amelyek autópályákhoz vagy autópályaként kezelt utakhoz vonatkoznak, kék vagy zöld alapszínükön fehér jelképet vagy feliratot viseljenek. Ilyen jelzõtáblákon az E,5a és E,6a jelzõtáblákon használt jelképek kisebb léptékben alkalmazhatók.
4. Ideiglenes állapotokat, mint az úton folyó munkákat, elvezetést vagy elterelést jelölõ jelzõtáblák lehetnek narancssárga vagy sárga alapszínûek, fekete jelképekkel és feliratokkal.
5. A G,1, G,4, G,5, G,6 és G,10 jelzõtáblákon ajánlatos a helyneveket az ország vagy országrész hivatalos nyelvén feltüntetni, amelyben a jelzett helységek vannak.

II. Útirány-elõjelzõ táblák 1. Általános eset
Példák az útirányt elõjelzõ táblákra: G,1a, G,1b és G,1c.
2. Különleges esetek
a) Példák a "ZSÁKUTCA" útirány-elõjelzõ táblákra: G,2a és G,2b.
b) Példa olyan útirány-elõjelzõ táblára, amely a balra forduláshoz követendõ útvonalat jelzi ott, ahol a következõ útkeresztezõdésben a balra fordulás tilos: G,3.
Megjegyzés: A G,1 útirányt elõjelzõ táblák viselhetik az egyéb jelzõtáblákon használt, az úthasználókat az útvonal vagy a forgalom feltételeirõl tájékoztató jelképeket (például az A,2, A,5, C,3e, C,6, E,5a, F,2).

III. Útirányjelzõ táblák 1. Példák helységhez vezetõ irány megmutatására: G,4a, G,4b, G,4c és G,5.
2. Példák repülõtérhez vezetõ irány megmutatására: G,6a, G,6b, G,6c.
3. A G,7 jelzõtábla a táborozásra kijelölt helyhez vezetõ irányt mutatja.
4. A G,8 jelzõtábla az ifjúsági szállóhoz vezetõ irányt mutatja.
5. Példák olyan várakozóhelyhez vezetõ irány megmutatására, amely várakozóhelyet különösen azon jármûveknek szánják, melyek vezetõi valamely tömegközlekedési eszközt kívánják igénybe venni: G,9a és G,9b. A tömegközlekedés fajtáját felirattal vagy jelképpel szabad a jelzõtáblán jelölni.
Megjegyzés: A G,4, G,5 és G,6 útirányjelzõ táblák viselhetik az egyéb jelzõtáblákon használt, az úthasználókat az útvonal vagy a forgalom feltételeirõl tájékoztató jelképet (például az A,2, A,5, C,3e, C,6, E,5a, F,2 jelzõtáblák).

IV. Megerõsítõ jelzõtáblák A G,10 jelzõtábla példa egy megerõsítõ jelzõtáblára.
Jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdésével ellentétben ez a jelzõtábla az ellenkezõ irányba haladó forgalom számára felállított jelzõtábla hátoldalára is felszerelhetõ.

V. Utaló jelzõtáblák 1. Forgalmi sávok számát és irányát jelölõ jelzõtáblák
A G,11a, G,11b, és G,11c jelzõtábláknak a forgalmi sávok számát és irányát kell közölniük a vezetõkkel. Ezeknek annyi nyilat kell tartalmazniuk, ahány forgalmi sáv helyezkedik el ugyanazon irányban; úgyszintén jelölhetik a szembejövõ forgalom forgalmi sávjait is.
2. Forgalmi sáv elzárását jelölõ jelzõtábla
A G,12a és G,12b jelzõtáblák egy forgalmi sáv elzárását mutatják a vezetõknek.
3. "ZSÁKUTCA "jelzõtábla
A G,13 jelzõtábla, amely egy út bejáratánál van elhelyezve, azt kell, hogy mutassa, hogy az út nem átmenõ út.
4. "ÁLTALÁNOS SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK" jelzõtábla
A G,14 "ÁLTALÁNOS SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK" jelzõtáblát fõleg országhatár közelében kell használni, az adott országban vagy ennek országrészeiben érvényes általános sebességkorlátozások közlésére. Az ország neve vagy megkülönböztetõ jele - lehetõleg a nemzeti címer kíséretében - a jelzõtábla tetején legyen elhelyezve. Az országban érvényes általános sebességkorlátozások értékei a jelzõtáblán a következõ sorrendben szerepeljenek: (1) lakott területeken; (2) lakott területeken kívül; (3) autópályákon. Ha úgy célszerû, akkor az E,6a "AUTÓÚT" jelzõtábla jelképe használható az autóutakon érvényben lévõ általános sebességkorlátozás megjelölésére.
A jelzõtábla kerete és felsõ része kék legyen; az ország neve és az alatta lévõ három téglalap alapszíne fehér legyen. A felsõ és középsõ téglalapon használt jelképek feketék legyenek, és a középsõ téglalapon használt jelkép egy piros csíkkal legyen áthúzva.
5. "NYITOTT VAGY LEZÁRT ÚTSZAKASZ"jelzõtábla
a) A G,15 "NYITOTT VAGY LEZÁRT ÚTSZAKASZ" jelzõtáblát egy hegyi út - fõleg hágón átvezetõ szakasza - lezárt vagy nyitott állapotának jelölésére kell használni; a jelzõtáblát a szóban forgó szakaszhoz vezetõ út vagy utak bejáratánál kell elhelyezni.
Az útszakasz (vagy hágó) nevét fehérrel kell felírni. A bemutatott jelzõtáblán a "FURKA" név példaként szerepel.
Az 1., 2. és 3. táblák eltávolíthatóak legyenek.
b) Ha az útszakasz le van zárva, az 1. tábla piros legyen, és a "LEZÁRVA" feliratot kell viselnie; ha a szakasz nyitva van, az 1. tábla zöld legyen, és a "NYITVA" feliratot kell viselnie. A feliratok fehérek és lehetõleg többnyelvûek legyenek.
c) A 2. és 3. táblák fehér alapszínûek legyenek fekete feliratokkal és jelképekkel.
Ha az útszakasz nyitva van, a 3. tábla üres maradjon, és a 2. tábla az útviszonyoknak megfelelõen legyen vagy üres, vagy viselje a D,9 "HÓLÁNC KÖTELEZÕ" jelzõtáblát vagy a G,16 "HÓLÁNC VAGY HÓABRONCS AJÁNLOTT" jelképet. Ez a jelkép fekete legyen.
Ha az útszakasz le van zárva, a 3. táblának azt a helynevet kell mutatnia, ameddig az út nyitva van, és a 2. tábla az útviszonyoknak megfelelõen a "......... IG NYITVA" feliratot, illetve a G,16 jelképet vagy a D,9 jelzõtáblát viselje.
6. "AJÁNLOTT SEBESSÉG "jelzõtábla
A G,17 "AJÁNLOTT SEBESSÉG" jelzõtáblát azon sebesség feltüntetésére kell használni, amely akkor ajánlott hajtani, ha a körülmények ezt megengedik, és ha a jármûvének kategóriájára vonatkozó alacsonyabb sebesség betartására a vezetõ nincs kötelezve. A jelzõtáblán megjelenõ számnak vagy számtartománynak a sebességet az adott országban a jármûvek sebességére legelterjedtebben használt mértékegységében kell megadnia. Ez a mértékegység a jelzõtáblán megjelölhetõ.
7. Nehézjármûvek számára ajánlott útvonalat jelzõ tábla

G,18 "NEHÉZ JÁRMÛVEK SZÁMÁRA AJÁNLOTT ÚTVONAL" 8. Menekítõ sávot feltüntetõ jelzõtábla
A G,19 "MENEKÍTÕ SÁV" jelzõtáblát a meredek lejtõn lévõ menekítõ sáv jelölésére kell használni. Ezt a jelzõtáblát a menekítõ sávig mért távolságot mutató kiegészítõ táblával, és az A,2 jelzõtáblával együtt a lejtõ tetején, ahol a veszélyes zóna kezdõdik, és a menekítõ sáv kezdeténél kell elhelyezni. A lejtõ hosszától függõen a jelzõtáblát - a távolságot jelzõ kiegészítõ táblával együtt - szükség szerint meg kell ismételni.
A jelkép helyzete a menekítõ sávnak az úthoz viszonyított helyzetétõl függõen változhat.
9. Gyalogos felüljárót vagy aluljárót jelölõ jelzõtáblák
a) A G,20 jelzõtábla a gyalogos felüljáró vagy aluljáró jelölésére használatos.
b) A G,21 jelzõtábla lépcsõ nélküli felüljáró vagy aluljáró feltüntetésére használatos. Ezen a jelzõtáblán a csökkent képességû személyek jelképe is használható.
10. Autópályáról való kijáratot feltüntetõ jelzõtáblák
A G,22a, G,22b és G,22c jelzõtáblák példák autópályáról való kijáratot elõjelzõ táblákra. Ezeknek a jelzõtábláknak az autópályáról való kijárat távolságának jelzését a hazai jogszabályokban meghatározott módon kell tartalmazniuk, feltéve, hogy a két, illetve az egy ferde csíkot viselõ jelzõtábla a három ferde csíkot viselõ jelzõtábla és a kijárat egymástól való távolságának két, illetve egyharmadánál van felszerelve.

H Fejezet KIEGÉSZÍTÕ TÁBLÁK 1. Ezek a táblák fehér vagy sárga alapszínûek legyenek, amelyeken a fekete, sötétkék vagy piros szegéllyel ellátott távolságok, hosszúságok vagy jelképek feketével vagy sötétkékkel vannak feltüntetve; vagy pedig fekete vagy sötétkék alapszínûek legyenek, amelyen a fehér, sárga vagy piros szegéllyel ellátott távolságok, hosszúságok vagy jelképek fehérrel vagy sárgával vannak feltüntetve.
2.a) A H,1 kiegészítõ táblák a jelzõtábla és a veszélyes útszakasz vagy zóna - melyre a szabály hatálya kiterjed - kezdete közötti távolságot mutatják.
b) A H,2 kiegészítõ táblák a veszélyes útszakasz vagy zóna - melyre a szabály hatálya kiterjed - hosszúságát mutatják.
c) A kiegészítõ táblák a jelzõtáblák alatt vannak elhelyezve. Azonban az Ab típusú, veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák esetén a kiegészítõ táblákon megadandó információ a jelzõtábla alsó részére is felírható.
3. A várakozással kapcsolatos tilalmakat vagy korlátozásokat tartalmazó H,3 és H,4 kiegészítõ táblák H,3a, H,3b és H,3c, valamint H,4a, H,4b és H,4c mintájúak. [Lásd e Melléklet C fejezet II. alfejezetének 9. c) pontját].
4. A szabályozó jelzõtáblák kategóriájuk jelképének feltüntetésével konkrét úthasználókra korlátozhatók. Például: H,5a és H,5b
Olyan esetekben, amikor a szabályozó jelzõtábla bizonyos kategóriájú úthasználókra nem vonatkozik, akkor ezt kategóriájuk jelképével, és az adott ország nyelvén megjelenõ "KIVÉVE" kifejezéssel jelölik. Például: H,6. Ha szükséges, a jelkép helyettesíthetõ a megfelelõ nyelvû felirattal.
5. Csökkent képességû személyek számára fenntartott várakozóhelyek megjelölésére a C,18 vagy E,14 jelzõtáblával a H,7 kiegészítõ táblát kell használni.
6. A H,8 kiegészítõ tábla az útkeresztezõdés ábráját mutatja, melyen a vastag vonalak az elsõbbséggel rendelkezõ utakat, és a vékony vonalak a B,1 vagy B,2 jelzõtáblákkal ellátott utakat mutatják.
7. Annak feltüntetésére, hogy a következõ útszakasz jegesedés vagy hó miatt csúszós, a H,9 kiegészítõ táblát kell használni.
Az egész 1. Mellékletre vonatkozó megjegyzés: Olyan országokban, ahol baloldali közlekedés van, a jelzõtáblákat és/vagy jelképeket ennek megfelelõen meg kell fordítani.

2. Melléklet

 

Útburkolati jelek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az útfelületen alkalmazott jeleknek (útburkolati jelek) csúszásmentes anyagokból kell lenniük és az úttest szintjébõl nem szabad 6 mm-nél nagyobb mértékben kiemelkedniük. Amennyiben jelzõtesteket vagy más hasonló eszközöket alkalmaznak a jelekhez, ezek az úttest szintjébõl 1,5 cm-nél nagyobb mértékben (illetõleg fényvisszavetõ elemekkel ellátott jelzõtestek esetében 2,5 cm-nél nagyobb mértékben) nem emelkedhetnek ki; ezeket a közlekedésbiztonsági követelményeknek megfelelõen kell alkalmazni.

II. Fejezet HOSSZIRÁNYÚ ÚTBURKOLATIJELEK A.Méretek 2. A hosszirányú útburkolati jelek folytonos vagy szaggatott vonalainak legalább 0,10 m szélesnek kell lenniük.
3. A két egymás melletti hosszirányú vonal (kettõs vonal) közötti távolságnak 0,10 m és 0,18 m között kell lennie.
4. A szaggatott vonal azonos hosszúságú és egymástól egyforma közökkel elválasztott vonalszakaszokból áll. A jármûveknek a kérdéses útszakaszon vagy területen belüli sebességét a vonalszakaszok és a közök hosszának meghatározásánál figyelembe kell venni.
5. Lakott területen kívül a szaggatott vonalat 2 m és 10 m közötti hosszúságú vonalszakaszokból kell kialakítani. Az e Melléklet 23. bekezdésében említett elõjelzõ vonalat kialakító vonalszakaszok hosszúsága a közök hosszának két-háromszorosa legyen.
6. Lakott területen a vonalszakaszok és a közök hosszúságának kisebbnek kell lennie a lakott területen kívül alkalmazottakénál. A vonalszakaszok hosszúságát 1 m-re lehet csökkenteni. Bizonyos városi fõutakon, ahol a forgalom gyorsan mozog, a hosszirányú útburkolati jelek jellemzõi azonban azonosak lehetnek a lakott területen kívüliekével.

B. A forgalmi sávok útburkolati jelei 7. A forgalmi sávok vagy szaggatott vonalakkal vagy folytonos vonalakkal vagy más, megfelelõ eszközökkel jelölhetõk.
(i) Lakott területen kívül
8. A kétirányú, két forgalmi sávos utakon az úttest tengelyét hosszirányú útburkolati jellel meg kell jelölni. Ez az útburkolati jel rendes körülmények között szaggatott vonal. Erre a célra csupán különleges esetekben szabad folytonos vonalakat alkalmazni.
9. A három forgalmi sávos utakon - általános szabályként - a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal kell jelölni azokon a szakaszokon, ahol a látási viszonyok szabályosak. Egyes sajátos esetekben, a nagyobb közlekedésbiztonság biztosítására folytonos vonalak, vagy a folytonos vonalak mellett szaggatott vonalak alkalmazhatók.
10. A háromnál több forgalmi sávos úttesteken a forgalom két irányát egy vagy két folytonos vonallal kell elválasztani, kivéve azokat az eseteket, ahol a forgalom iránya a középsõ sávokon megfordítható. Ezen felül a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal kell megjelölni [1a és 1b ábra].
(ii) Lakott területen
11. Lakott területen az e melléklet 8-10. bekezdésében említett ajánlásokat kell alkalmazni a kétirányú utakra, valamint az olyan egyirányú utakra, amelyeken legalább két forgalmi sáv van.
12. A forgalmi sávokat ki kell jelölni az olyan pontokon, ahol az útpálya szélessége útszegélyek, járdaszigetek vagy osztószigetek miatt csökken.
13. Az olyan fontosabb útkeresztezõdés (különösen az irányított forgalmú útkeresztezõdés) elõtt, ahol a szélesség elegendõ két vagy több jármûoszlop részére, a forgalmi sávokat a 2. és 3. ábrának megfelelõen, útburkolati jelekkel kell megjelölni. Ezekben az esetekben a forgalmi sávokat határoló vonalakat nyilakkal szabad kiegészíteni (lásd e melléklet 39. bekezdését).

C. Különleges helyzetek jelölései (i) Folytonos vonalak alkalmazása
14. A közlekedésbiztonság javítására a szaggatott középvonalakat (4. diagram) bizonyos útkeresztezõdéseknél folytonos vonallal kell helyettesíteni vagy kiegészíteni (5. és 6. ábra).
15. Olyan esetekben, amikor szükséges megtiltani az úttestnek a szembejövõ forgalom számára fenntartott részének használatát azokon a helyeken, ahol a látótávolság csökkent (dombtetõn, útkanyarulatokban stb.), vagy az olyan szakaszokon, ahol az úttest keskeny vagy valamely más különössége van, a 7a-16. ábrának megfelelõen elhelyezett folytonos vonallal korlátozásokat kell alkalmazni azokon a szakaszokon, ahol a látótávolság egy bizonyos legkisebb M érték alatt van.8  Azokban az országokban, ahol a gépjármûvek kialakítása azt indokolttá teszi, a 7a-10b ábrához elõírt 1 m szemmagasság 1,20 m-re növelhetõ.
16. Az M érték meghatározása az útviszonyoknak megfelelõen változik. A 7a, 7b, 8a, 8b, 8c és 8d ábrák a két, illetõleg három forgalmi sávos utakra vonatkozóan bemutatják a vonalak kialakítását a csökkent látótávolságú dombtetõnél. Ezek az ábrák megfelelnek az ugyanazon oldal felsõ részén ábrázolt hossz-szelvénynek, és a 24. bekezdésben alább meghatározott M távolságnak: az A (vagy a D) az a pont, ahol a látótávolság az M érték alá csökken, míg a C (vagy a B) az a pont, ahol a látótávolság ismét az M érték fölé emelkedik.9 
17. Ahol az AB és a CD szakaszok átfedik egymást, vagyis ahol a látótávolság mindkét irányban már a domb teteje elõtt az M érték fölé emelkedik, a vonalakat ugyanúgy kell elhelyezni, de a szaggatott vonallal kísért folytonos vonalak nem fedhetik át egymást. Ezt a 9., 10a és 10b ábra mutatja be.
18. A 11a és a 11b ábra bemutatja a vonalak helyzetét azonos esetben a csökkent látótávolságú két forgalmi sávos út kanyarulatában.
19. A három forgalmi sávos utakon két módszer lehetséges. Ezeket a 8a, 8b, 8c és 8d (vagy a 10a és 10b) ábra mutatja be. A 8a (vagy a 8b vagy 10a) ábrát az olyan utak esetében kell alkalmazni, amelyeken jelentõs a kétkerekû jármûvek forgalmának az aránya, és a 8c és 8d (vagy 10b) ábrát pedig ott, ahol a forgalom nagy részben négykerekû jármûvekbõl áll. A 11c ábra bemutatja a vonalak helyzetét azonos esetben a csökkent látótávolságú három forgalmi sávos út kanyarulatában.
20. A 12., 13. és 14. ábra az úttest beszûkülését jelzõ vonalakat mutatja be.
21. A 8a, 8b, 8c, 8d, 10a és 10b ábrán az átmenetet jelentõ ferde vonalaknak a középvonalhoz viszonyított hajlása nem haladhatja meg az 1/20-ot.
22. A 13. és 14. ábrán, amely a rendelkezésre álló úttest szélességének változásához használt vonalakat mutatja, valamint a 15., 16. és 17. ábrán, amely a folytonos vonal(ak)tól való elhajlást szükségessé tevõ akadályokat mutatja, a vonal(ak) hajlása lehetõleg a nagy menetsebességû utaknál 1/50-nél kevesebb legyen, és azokon az utakon, amelyeken a sebességek nem haladják meg az 50 km/órát (30 mfd/órát), 1/20-nál kevesebb legyen. Ezen kívül a ferde folytonos vonalakat meg kell elõznie - az azokra vonatkozó irányban - az útpálya középvonalával párhuzamos folytonos vonalnak, ennek a folytonos vonalnak olyan hosszúnak kell lennie, amely megfelel az alkalmazott menetsebességgel egy másodperc alatt megtett útnak.
23. Amikor nem szükséges a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal jelezni az út szabályos szakaszán, a folytonos vonalat meg kell elõznie egy bevezetõ vonalnak, amely az utat használó jármûvek szokásos sebességétõl függõ, de legalább 50 m-es hosszúságú szaggatott vonalból áll. Ahol az út szabályos szakaszain a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal jelölik, a folytonos vonalat szintén meg kell elõznie a jármûvek szokásos sebességétõl függõ, de legalább 50 m hosszúságú bevezetõ vonalnak. A jelzés kiegészíthetõ egy vagy több nyíllal, amelyek a vezetõk számára az általuk követendõ forgalmi sávot jelölik.
(ii) A folytonos vonalak alkalmazásának feltételei
24. A látótávolság megválasztása annak a meghatározása céljából, hogy a folytonos vonal alkalmazása melyik útszakaszon kívánatos és melyiken nem, valamint e vonal hosszúságának a megválasztása megegyezéshez kötött. A következõ táblázat az M ajánlott értékét adja meg a különbözõ megközelítési sebességekhez.10 

Megközelítési sebesség

Az M értékek tartománya

100 km/ó (60 mfd/ó)

160-320 m

80 km/ó (50 mfd/ó)

130-260 m

65 km/ó (40 mfd/ó)

90-180 m

50 km/ó (30 mfd/ó)

60-120 m




25. Az elõzõ táblázatban nem említett sebességeknek megfelelõ M értéket interpoláció vagy extrapoláció útján kell kiszámítani.

D. Az úttest széleit jelzõ szegélyvonalak 26. Az úttest széleit jelzõ vonalakat lehetõleg folytonos vonalként kell kialakítani. Az említett vonalakkal együtt alkalmazhatók jelzõtestek, jelzõszegecsek vagy fényvisszavetõk.

E. Akadályok jelzése 27. A 15., 16. és 17. ábra azokat a jeleket mutatja be, amelyek járdaszigetek vagy az úttesten levõ más akadály közelében használnak.
F. Vezetõ vonalak a bekanyarodó jármûvek számára
28. Egyes útkeresztezõdéseknél kívánatos jelezni a vezetõknek, hogy miképpen kanyarodjanak be balra a jobb oldali közlekedésû országokban, és miképpen kanyarodjanak be jobbra a bal oldali közlekedésû országokban.

G. Bizonyos jármûkategóriák számára fenntartott forgalmi sávok útburkolati jelei 28/A. A bizonyos jármûkategóriák számára fenntartott forgalmi sávok jelölése olyan vonalak segítségével történjék, amelyek egyértelmûen megkülönböztethetõk az úttest egyéb folytonos vagy szaggatott vonalaitól; nevezetesen ezek szélesebbek, és a vonalak közötti közök kisebbek legyenek. Ahol elsõsorban autóbuszok számára fenntartott forgalmi sávról van szó, ott a fenntartott forgalmi sávon a "BUS" feliratnak, avagy az "A" betûnek kell megjelennie mindenütt, ahol ez szükséges, és különösen az ilyen forgalmi sáv kezdeténél és az útkeresztezõdések után. A 28a és a 28b ábra példa a menetrendszerû közforgalmú közlekedési szolgálat jármûvei számára fenntartott forgalmi sáv útburkolati jeleire.

III. Fejezet KERESZTIRÁNYÚ ÚTBURKOLATIJELEK A. Általános rendelkezések 29. Figyelemmel arra a szögre, amely alatt a vezetõ az úttesten az útburkolati jeleket látja, a keresztirányú útburkolati jeleknek szélesebbeknek kell lenniük, mint a hosszirányú útburkolati jeleknek.

B.Megállási vonalak 30. A megállási vonal legkisebb szélessége 0,20 m, legnagyobb szélessége pedig 0,60 m legyen. A 0,30 m szélesség az ajánlatos.
31. Amikor az "ÁLLJ" jelzõtáblával együtt alkalmazzák, a megállási vonalat olyan módon kell elhelyezni, hogy a közvetlenül az e vonal elõtt megálló vezetõnek a lehetõ legjobb kilátása legyen az útkeresztezõdés többi ágainak a forgalmára, számításba véve a többi jármû és a gyalogosok közlekedésére vonatkozó követelményeket.
32. A megállási vonalak kiegészíthetõk hosszirányú vonalakkal (18. és 19. ábra). Kiegészíthetõk az úttestre rajzolt "STOP" szóval is, amint azt a 20. és 21. ábrában adott példa mutatja. A "STOP" szó betûinek felsõ széle és a megállási vonal közötti távolságnak 2 m és 25 m között kell lennie.

C. Azt a helyet jelölõ vonalak, ahol a vezetõk kötelesek elsõbbséget adni 33. Az egyes vonalak legkisebb szélessége 0,20 m, legnagyobb szélessége 0,60 m, ha pedig két vonal van, a kettõ közötti távolság legalább 0,30 m legyen. A vonal helyettesíthetõ a talajon egymás mellett fekvõ háromszögekkel, amelyeknek a hegye a vezetõ felé mutat, aki köteles áthaladási elsõbbséget adni. A háromszögek alapja legalább 0,40 m és legfeljebb 0,70 m legyen.
34. A keresztirányú útburkolati jel(ek)et ugyanolyan helyzetben kell elrendezni, mint az e melléklet 31. bekezdésében említett megállási vonalakat.
35. A 34. bekezdésében említett útburkolati jel(ek)et ki szabad egészíteni az úttestre rajzolt háromszöggel, amint az a 22. ábrában adott példában látható. A háromszög alapja és a keresztirányú útburkolati jel közötti távolság 2 m és 25 m között legyen. A háromszög alapja legalább 1 m, magassága pedig az alap háromszorosa legyen.
36. Ez a keresztirányú útburkolati jel kiegészíthetõ hosszirányú vonalakkal.

D. Gyalogos-átkelõhelyek 37. A gyalogos-átkelõhelyeket jelzõ sávok közötti köznek legalább e sávok szélességével kell egyenlõnek lennie, és az nem lehet e szélesség kétszeresénél nagyobb; egy köz és egy sáv együttes szélessége 1 m és 1,40 m között legyen. A gyalogos-átkelõhelyek ajánlott legkisebb szélessége 2,5 m az olyan utakon, amelyeken a sebességkorlátozás 60 km/h, és 4 m az olyan utakon, amelyeken a sebességkorlátozás nagyobb, vagy amelyeken nincs sebességkorlátozás.

E. Kerékpáros-átkelõhely 38. A kerékpáros-átkelõhelyet két szaggatott vonallal kell jelölni. A szaggatott vonal lehetõleg (0,40-0,60) x(0,40-0,60) m
méretû négyzetekbõl legyen kialakítva. A négyzetek közötti távolság 0,40-0,60 m legyen. Az átkelõhely szélessége nem lehet 1,80 m-nél kevesebb. Csapok és jelzõtestek alkalmazása nem ajánlatos.

IV. Fejezet EGYÉB ÚTBURKOLATIJELEK A. Nyilak 39. Azokon az utakon, amelyeken elegendõ forgalmi sáv van az útkeresztezõdéshez közeledõ jármûvek elválasztására, a forgalom által igénybe veendõ forgalmi sávok megjelölhetõk az úttest felületén alkalmazott nyilakkal (2., 3., 19. és 23. ábra). Nyilakat szabad alkalmazni egyirányú utakon is a forgalom irányának a megerõsítésére. A nyilak hosszúsága nem lehet 2 m-nél kevesebb. A nyilakat ki szabad egészíteni az úttesten alkalmazott feliratokkal.

B.Párhuzamos ferde vonalak 40. A 24. és 25. ábra olyan területekre ad példát, amelyekre a jármûveknek nem szabad ráhajtaniuk.

C. Feliratok 41. Az úttesten feliratok alkalmazhatók a forgalom szabályozásának, az úthasználók figyelmeztetésének vagy irányításának a céljára. A használt szavak lehetõleg helységnevek, útszámozások vagy nemzetközileg könnyen érthetõ szavak (pl. "stop", "taxi") legyenek.
42. A betûket a forgalom haladási irányában számottevõen meg kell nyújtani, figyelemmel arra a kis szögre, amely alatt a közeledõ vezetõk azokat látják (20. ábra).
43. Ha a megközelítési sebességek nagyobbak óránként 50 km-nél (30 mfd/óra), a betûk magasságának legalább 2,5 m-nek kell lennie.

D. Megállási és várakozási szabályozás 44. A várakozási vagy megállási korlátozásokat az úttest szélén vagy ezek kiemelt szegélyén útburkolati jelekkel szabad jelölni. A várakozóhelyek határait az úttest felületén megfelelõ vonalakkal szabad jelölni.
E. Az úttesten és a szomszédos szerkezeteken levõ jelek
(i) A várakozási korlátozásokat jelölõ útburkolat jelek.
45. A 26. ábra cikcakk vonalra ad példát.
(ii) Az akadályokon levõ jelek
46. A 27. ábra egy akadályon levõ jelre ad példát.