atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 36
IV. Fejezet ÚTBURKOLATIJELEK 25.cikk Az úttesten levõ jeleket (útburkolati jeleket) akkor kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóság ezt - a forgalom szabályozása, az úthasználók figyelmeztetése vagy irányítása végett - szükségesnek ítéli. Ezeket akár önállóan, akár más jelzõtáblákkal vagy jelzõlámpákkal együtt szabad alkalmazni, hogy ezek jelentését kihangsúlyozzák vagy világosabbá tegyék.

26.cikk 1. Az úttesten a folytonos vonalból álló hosszirányú jelnek azt kell jelentenie, hogy ezt a vonalat a jármûveknek tilos keresztezniük vagy ezen haladniuk, és, ha a vonal a forgalom két irányát választja el egymástól, tilos ennek a vonalnak azon az oldalán közlekedniük, amely a vezetõ szempontjából ellentétes az útnak a forgalom irányának megfelelõ oldalával. A két folytonos vonalból álló hosszirányú jelnek ugyanez a jelentése.
2. a) Az úttesten a szaggatott vonalból álló hosszirányú jelnek nincs tiltó jelentése, hanem arra a célra szolgál, hogy
(i) a forgalmi sávokat a forgalom vezetése végett elhatárolja; vagy
(ii) egy folytonos vonalhoz való közeledést, és az ez által közölt tilalmat, vagy az út különleges veszélyt jelentõ más szakaszához való közeledést elõre jelezze.
b) A vonalak közötti közök hossza és a vonal hossza közötti aránynak lényegesen kisebbnek kell lennie ott, ahol a szaggatott vonalakat az ennek a bekezdésnek a) (ii) alpontjában megjelölt célokra alkalmazzák, mint ott, ahol ezeket az említett bekezdésa) (i) alpontjában meghatározott célból használják.
c) A dupla szaggatott vonalat olyan forgalmi sáv vagy forgalmi sávok kijelölésére szabad használni, amelyeken a jelen Egyezmény 23. cikk 11. bekezdése szerint a forgalom áramlási irányát meg szabad fordítani.
3. Ahol az úttesten egy hosszirányú jel egy szaggatott vonalból és a mellette levõ folytonos vonalból áll, a vezetõknek csak arra a vonalra kell figyelemmel lenniük, amely az õ oldalukon jelenik meg. Ez a rendelkezés nem gátolja az elõzést megengedett módon végrehajtó vezetõket, hogy ismét elfoglalják rendes helyüket az úttesten.
4. E cikk szempontjából nem tekintendõk hosszirányú jeleknek azok az úttest szélének jelölésére használt hosszirányú vonalak, amelyek azt láthatóbbá teszik, azok a hosszirányú vonalak, amelyek keresztirányú vonalakkal összekötve, a várakozó helyeket határolják el az úttest felületén, valamint azok a hosszirányú vonalak, melyek a megállás vagy várakozás tiltását, vagy korlátozását jelölik.

26/A. cikk 1. Azon forgalmi sávokat, amelyeket bizonyos kategóriájújármûvek számára tartanak fenn, olyan vonalak segítségével kell jelölni, amelyek tisztán megkülönböztethetõk az úttesten lévõ egyéb, folytonos vagy szaggatott vonalaktól; nevezetesen ezek szélesebbek legyenek és az egyes vonalszakaszok közötti távolság kisebb legyen.
2. Amikor egy forgalmi sáv a menetrendszerû közforgalmú közlekedési szolgálat jármûveinek van fenntartva, akkor a szöveges útburkolati jel a "BUS" szó vagy az "A" betû legyen. Az ilyen forgalmi sávra utaló jelzõtáblának a jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezetében leírt téglalap típusúnak, vagy a jelen Egyezmény 1. Melléklet, D fejezetében leírt kerek típusúnak kell lennie, amely kék alapszínén a fehér színû autóbusz jelképet viseli.
Jelen Egyezmény 2. Mellékletében szereplõ 28a és 28b ábrák példák a menetrendszerû közforgalmú közlekedési szolgálat jármûveinek fenntartott forgalmi sávok útburkolati jeleire.
3. A hazai jogszabályoknak meg kell határozni, hogy az 1. bekezdésben említett forgalmi sávot milyen feltételek mellett használhatják, illetve keresztezhetik egyéb jármûvek.

27. cikk 1. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott folytonos vonalból álló keresztirányú jelnek kell jeleznie azt a vonalat, amely elõtt a vezetõknek az Egyezmény 10. cikkének 3. bekezdésében említett B,2 "ÁLLJ" jelzõtábla miatt meg kell állniuk. Ilyen jel alkalmazható annak a vonalnak a jelzésére, amely elõtt a vezetõnek a forgalomirányító fényjelzõ készülék, vagy a forgalmat irányító hivatalos személy jelzése miatt, vagy a szintbeni vasúti átjáró elõtt meg kell állnia. A B,2 jelzõtáblával együtt alkalmazott jelek elõtt az úttesten a "STOP" szót is fel szabad tüntetni.
2. Az e cikk 1. bekezdésében leírt keresztirányú jelet - kivéve, ha ez mûszakilag nem lehetséges - mindenhol alkalmazni kell, ahol a B,2 jelzõtáblát elhelyezték.
3. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott szaggatott vonalból álló keresztirányú jel azt a vonalat jelöli, amelyet a jármûvek rendes körülmények között nem léphetnek át olyankor, amikor az Egyezmény 10. cikkének 2. bekezdésében említett B,1 "ELSõBBSÉGADÁS KÖTELEZõ" jelzõtábla szerint áthaladási elsõbbséget kell adniuk. Az ilyen jel elõtt a B,1 jelzõtábla jelképeként ki szabad alakítani az úttesten egy széles szegélyû háromszöget, amelynek egyik oldala párhuzamos a jellel, szemközti csúcsa pedig a közeledõ jármûvek felé mutat.
4. A gyalogos-átkelõhelyek jelzésére eléggé széles, az úttest tengelyével párhuzamos csíkokat kívánatos alkalmazni.
5. A kerékpáros-átkelõhelyek jelzésére vagy keresztirányú vonalakat, vagy egyéb olyan jeleket kell alkalmazni, amelyek nem téveszthetõk össze a gyalogos-átkelõhelyeknél használt jelekkel.

28. cikk 1. Az úttesten egyéb útburkolati jeleket - mint pl. a nyilakat, párhuzamos vagy ferde csíkozásokat, vagy feliratokat - szabad alkalmazni a jelzõtáblák utasításainak a megismétlésére, vagy abból a célból, hogy az úthasználók részére olyan tájékoztatásokat adjanak, amelyek jelzõtáblákkal megfelelõ módon nem közölhetõk. Ilyen jeleket kell alkalmazni különösen a várakozási zónák vagy sávok határainak megmutatására, az olyan autóbusz vagy trolibusz megállóhelyek jelzésére, ahol a várakozás tilos, valamint az útkeresztezõdések elõtti besorolókra. Az olyan esetben, amikor nyíl van a hosszirányú jelekkel forgalmi sávokra osztott utakon, a vezetõk kötelesek követni az általuk használt forgalmi sávon feltüntetett irányt vagy irányok egyikét.
2. Anélkül, hogy ez érintené az Egyezmény 27. cikke 4. bekezdésének a gyalogos-átkelõhelyekre vonatkozó rendelkezéseit, az úttest egy részének vagy az úttest szintje felett kissé kiemelkedõ területnek folytonos vonallal vagy szaggatott vonalakkal körülhatárolt, párhuzamos ferde csíkozással való jelölése azt jelenti, hogy ha a körülhatároló vonal folytonos, a jármûveknek nem szabad erre a területre belépniük, ha pedig a körülhatároló vonalak szaggatottak, a jármûveknek csak abban az esetben szabad erre a területre belépniük, ha látható, hogy ez biztonságosan megtehetõ, vagy ha ennek az úttest másik oldalán fekvõ csatlakozó útra való bekanyarodás a célja.
3. Az úttest oldalán alkalmazott cikcakk vonalnak azt kell jelentenie, hogy az úttest ezen oldalán tilos várakozni, ameddig a vonal terjed. Az ilyen vonalat, lehetõleg a "BUS" szóval vagy az "A" betûvel együtt, autóbusz-, illetve trolibuszmegálló jelölésére szabad használni.

29. cikk 1. Az Egyezmény 26. és 28. cikkében említett útburkolati jeleket az úttestre rá szabad festeni, vagy bármely más módon felhordani, feltéve, ha az ugyanolyan hatásos.
2. Ha az útburkolati jeleket felfestik, azoknak sárga vagy fehér színûnek kell lenniük, de a kék színt is szabad alkalmazni az olyan helyeket jelölõ jelek céljára, ahol a várakozás megengedett vagy korlátozott. Amennyiben egy Szerzõdõ Fél területén mind a sárga, mind a fehér színt alkalmazzák, az azonos osztályú jeleknek azonos színûnek kell lenniük. E bekezdés alkalmazása szempontjából a "fehér" kifejezés felöleli az ezüst vagy a világosszürke színárnyalatokat is.
3. Az útburkolati jelek feliratai, jelképei és nyilai elõrajzolásánál számításba kell venni annak szükségességét, hogy ezeket a forgalom irányában számottevõen meg kell nyújtani, figyelemmel arra az igen kis szögre, amely alatt ezeket a vezetõk látják.
4. Ajánlatos, hogy a mozgásban levõ jármûvek részére szóló útburkolati jelek fényvisszaverõk legyenek, ha a forgalom sûrûsége ezt megkívánja, és ha világítás rossz, vagy nincs világítás.

30. cikk Az Egyezmény 2. Melléklete az útburkolati jelek elrendezésére és megtervezésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazza.

V. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK 31. cikk Az úton folyó munkák jelzése 1. Az úton folyó munkák határait az úttesten érthetõen jelezni kell.
2. Ha a munkák terjedelme és a forgalom nagysága ezt indokolttá teszi, az úton folyó munkák határvonalainak a jelzésére olyan szakaszos vagy megszakítás nélküli korlátokat kell felállítani, amelyek váltakozóan piros és fehér, piros és sárga, fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal vannak befestve, és ezen felül, ha a korlátok nem fényvisszaverõk, éjszaka lámpákat és fényvisszaverõ eszközöket is el kell helyezni. A fényvisszaverõ eszközöknek és a folytonos fényû lámpáknak piros vagy sötétsárga színûeknek, a villogó lámpáknak sötétsárga színûeknek kell lenniük. Azonban:
a) fehér színûeknek szabad lenniük azoknak a lámpáknak és eszközöknek, amelyek csupán az egyik forgalmi irányból láthatók, és amelyek az úton folyó munkáknak a forgalom irányával ellentétes oldalon levõ határait jelzik;
b) fehér vagy világossárga színûeknek szabad lenniük azoknak a lámpáknak és eszközöknek, amelyek a forgalom két irányát egymástól elválasztó munkahely határait jelzik.

32. cikk Jelölés lámpákkal vagy fényvisszaverõ eszközökkel Minden Szerzõdõ Félnek az egész területére vonatkozóan ugyanazt a színt vagy ugyanazt a színrendszert kell alkalmaznia az úttest szélének megjelölésére szolgáló lámpáknál vagy fényvisszaverõ eszközöknél.

SZINTBENI VASÚTI ÁTJÁRÓK 33. cikk 1. a) Ha a szintbeni vasúti átjárónál a vonatok közlekedésének vagy a sorompók, illetõleg a félsorompók közeli lezáródásának jelzésére jelzõrendszert telepítenek, annak vagy egy villogó piros fénynek vagy két, felváltva villogó piros fénynek kell lennie, úgy ahogy azt az Egyezmény 23. Cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Mindemellett:
(i) a villogó piros fényeket ki szabad egészíteni vagy helyettesíteni az Egyezmény 23. cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínû piros-borostyánsárga-zöld rendszerû fényjelzõ készülékekkel, vagy egy hasonló, zöld fény nélküli fényjelzõ készülékkel abban az esetben, ha más háromszínû fényjelzõ készülékek is vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva;
(ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendõ csupán hangjelzõ berendezés alkalmazásais.
b) A fényjelzõ készülék minden esetben kiegészíthetõ hangjelzõ berendezéssel.
2. A fényjelzõ készülékeket az úttestnek azon a szélén kell elhelyezni, amely megfelel a forgalom irányának; amikor a körülmények - például a jelzõk láthatósága, vagy a forgalom sûrûsége - ezt megkövetelik, a fényjelzéseket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok miatt ezt elõnyösnek ítélik, a fényjelzések megismételhetõk az úttest közepén levõ járdaszigeten, vagy elhelyezhetõk az úttest felett is.
3. Az Egyezmény 10. cikke 4. bekezdésének megfelelõen a B,2 "ÁLLJ" jelzõtábla elhelyezhetõ az olyan szintbeni vasúti átjárónál, amely nincs ellátva sem sorompókkal, sem félsorompókkal, sem a vonatok közeledésére figyelmeztetõ fényjelzõ készülékkel; az ilyen jelzõtáblával ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, a vezetõknek meg kell állniuk a megállási vonalnál, vagy ha ilyen vonal nincs, a jelzõtábla vonalában, és nem indulhatnak el mindaddig, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy vonat nem közeledik.

34. cikk 1. A sorompókkal vagy a vasút két oldalán lépcsõsen eltolt félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, ezeknek a sorompóknak vagy félsorompóknak az útra keresztben való állása azt jelenti, hogy egyetlen úthasználónak sem szabad meghaladnia a hozzá közelebb esõ sorompót vagy félsorompót; a sorompóknak az úton keresztben való állásra irányuló mozgása és a félsorompók mozgása ugyanezt jelenti.
2. Az Egyezmény 33. cikk 1. bekezdésének a) pontjában említett piros fény vagy fények megjelenése, vagy a hivatkozott 1. bekezdésben említett hangjelzõ berendezés mûködésbe lépése egyaránt azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniük a megállási vonalat, vagy ha nincs megállási vonal, a fényjelzõ készülék vonalát. A 33. cikk 1. bekezdésének a) (i) alpontjában említett háromszínû rendszer borostyánsárga fényének a megjelenése azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniük a megállási vonalat, kivéve azokat a jármûveket, amelyek a sárga fény kigyulladásakor olyan közel vannak, hogy többé már nem tudnának a fényjelzõ készülék vonalában kielégítõen biztonságos körülmények között megállni.

35. cikk 1. A szintbeni vasúti átjárók sorompóit és félsorompóit váltakozóan piros és fehér, piros és sárga, fekete és fehér vagy sárga és fekete sávokkal határozottan meg kell jelölni. Lehetnek azonban ezek csak fehér vagy csak sárga színûek, feltéve, hogy középen nagy piros tárcsával vannak ellátva.
2. A sem sorompóval, sem félsorompóval el nem látott szintbeni vasúti átjárónál a vasútvonal közvetlen közelében el kell helyezni az 1. Melléklet, A fejezetében leírt A,28 jelzõtáblát. Ha van a vonatok közlekedését jelzõ fényjelzõ készülék vagy B,2 "ÁLLJ" jelzõtábla, az A,28 jelzõtáblát ugyanarra a tartóra kell elhelyezni, amelyen a fényjelzõ készülék vagy a B,2 jelzõtábla van. Az A,28 jelzõtábla alkalmazása nem kötelezõ:
a) az utak és a vasutak olyan keresztezõdéseinél, ahol a vasúti közlekedés nagyon lassú, és a közúti közlekedést vasúti alkalmazott irányítja a szükséges karjelzésekkel;
b) a vasút és az igen csekély forgalmú földút vagy gyalogút keresztezõdésénél.
3. (Törölve)

36. cikk 1. A Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szintbeni vasúti átjárók különleges veszélyességére figyelemmel
a) minden szintbeni vasúti átjáró elõtt elhelyeznek egy olyan veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblát, amelyen az A,25, A,26 vagy az A,27 jelképek egyike van feltüntetve;
nem kell feltétlenül azonban jelzõtáblát elhelyezni
(i) lakott területeken elõadódó különlegesesetekben;
(ii) az olyan földutakon és ösvényeken, ahol a gépi meghajtású jármûvek forgalma csak kivételes;
b) sorompókkal vagy félsorompókkal vagy a vonatok közeledésére figyelmeztetõ fényjelzõ készülékkel látnak el minden szintbeni vasúti átjárót, kivéve, ha az úthasználók a vasútvonalat az átjáró mindkét oldaláról olyan távolságban beláthatják, hogy - számításba véve a vonatok legnagyobb sebességét - a vasútvonalhoz bármelyik oldalról közeledõ közúti jármû vezetõjének a vonat feltûnésekor van ideje a szintbeni vasúti átjáróba való behajtás elõtti megállásra, azonkívül azoknak az úthasználóknak pedig, akik a vonat feltûnésekor már rajta vannak a vasúti átjárón, van idejük a túlsó oldal elérésére; a Szerzõdõ Felek azonban az olyan szintbeni vasúti átjárók esetében, ahol a vonatok sebessége viszonylag lassú, vagy ahol a gépi meghajtású jármûvek közúti forgalma csekély, eltérhetnek az ebben az alpontban foglalt rendelkezésektõl;
c) az Egyezmény 33. Cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló rendszerek valamelyikével látnak el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt minden olyan szintbeni vasúti átjárót, amelyet olyan helyrõl mûködtetnek, ahonnan az ilyen sorompók vagy félsorompók nem láthatók;
d) az Egyezmény 33. Cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló rendszerek valamelyikével látnak el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt minden olyan szintbeni vasúti átjárót, amelynek mûködését a vonatok közeledése önmûködõen vezérli;
e) azzal a céllal, hogy sorompókat és a félsorompókat láthatóbbá tegyék, ellátják azokat fényvisszaverõ anyagokkal vagy eszközökkel, és - szükség esetén - éjszaka megvilágítják azokat; ezenfelül az olyan utakon, ahol éjszaka jelentõs a gépjármûforgalom, a szintbeni vasúti átjáró elõtt elhelyezett, veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblákat ellátják fényvisszaverõ anyagokkal vagy eszközökkel, és - szükség esetén - éjszaka megvilágítják azokat;
f) ahol ez lehetséges, a félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjárók közelében az úttest közepén hosszirányú jelet alkalmaznak, amely a szintbeni vasúti átjáróhoz közeledõ jármûvek számára megtiltja az úttestnek a forgalom irányával ellentétes felére való áthajtást, illetõleg a forgalom két irányát egymástól elválasztó terelõszigeteket képeznek ki.
2. Az Egyezmény 35. cikke 2. bekezdésének utolsó mondatában említett esetekben e cikk rendelkezései nem alkalmazandók.

VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37.cikk 1. Az Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, New Yorkban 1969. december 31-éig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Szervezetének összes tagállama, bármelyik szakosított intézményének, illetõleg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a tagjai, a Nemzetközi Bíróság Alapokmányának a részesei és minden más olyan Állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Közgyûlése meghívott abból a célból, hogy az Egyezmény részesévé váljék.
2. Az Egyezmény megerõsítésre szorul. A megerõsítõ okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Az Egyezmény továbbra is nyitva áll csatlakozásra az e cikk 1. bekezdésében említett minden Állam számára. A csatlakozási okmányokat a Fõtitkárnál kell letétbe helyezni.

38.cikk 1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor vagy megerõsítésekor, vagy a csatlakozáskor, vagy bármely késõbbi idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezményt alkalmazza azokra a területekre, vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatairól gondoskodik. Az Egyezmény az értesítésben megjelölt területekre azt a napot követõ harminc nap elteltével válik alkalmazandóvá, amely napon a Fõtitkár megkapta ezt az értesítést, vagy az Egyezménynek az értesítést közlõ Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez az utóbbi nap késõbbi az elõbb említettnél.
2. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdésében említett értesítéssel élt, köteles azoknak a területeknek a nevében, amelyre vonatkozóan azt tette, olyan értesítést is küldeni, amely az Egyezmény 46. cikkének 2. bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat tartalmazza.
3. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely késõbbi idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezménynek az értesítésben megjelölt területre való alkalmazhatósága megszûnik, és az Egyezmény az említett területre nem alkalmazható azt a napot követõ egy év elteltével, amely napon a Fõtitkár ezt az értesítést megkapta.

39.cikk 1. Az Egyezmény a tizenötödik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
2. Minden olyan Állam számára, amely a tizenötödik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követõen erõsíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény a megerõsítõ vagy csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

40.cikk Az Egyezmény hatálybalépésével a Genfben 1931. március 30-án aláírásra megnyitott, a közúti jelzések egységesítésére vonatkozó Egyezményt és a Genfben 1949. szeptember 19-én aláírásra megnyitott, a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzõkönyvet a Szerzõdõ Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.

41.cikk 1. Az Egyezmény hatálybalépésétõl számított egy év eltelte után bármely Szerzõdõ Fél javasolhatja az Egyezmény egy vagy több módosítását. A javasolt módosítások szövegét, az indokok elõterjesztésével, a Fõtitkárhoz kell küldeni, aki azt közli az összes Szerzõdõ Féllel. A Szerzõdõ Felek számára fennáll a lehetõség arra, hogy a közléstõl számított tizenkét hónapon belül közöljék: a) elfogadják-e a módosítást, vagy b) elvetik azt, vagy c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Fõtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett többi Állammal is.
2. a) Minden módosító javaslat, amelyet az elõzõ bekezdés rendelkezéseinek megfelelõen közölnek, akkor minõsül elfogadottnak, ha a fent említett tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Fõtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálására konferencia összehívását kívánják. A Fõtitkár az összes Szerzõdõ Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetésérõl és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemrõl. Ha a meghatározott tizenkét hónapos határidõ alatt beérkezett elutasítások és a konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerzõdõ Felek teljes számának az egyharmadát, a Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet, hogy a módosítás az elõzõ bekezdésben meghatározott tizenkét hónapos határidõ lejártát követõ hat hónap elteltével az összes Szerzõdõ Félre vonatkozóan hatályba lép, azok kivételével, amelyek a megállapított határidõ alatt elvetették a módosítást vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosítási javaslatot vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérte, az említett határidõ elteltét követõen bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Azokra a Szerzõdõ Felekre, amelyek közölték a részükrõl történõ elfogadást, a módosítás attól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítésüket.
3. Ha egy javasolt módosítást e cikk 2. bekezdésének megfelelõen nem fogadtak el, és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Fõtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerzõdõ Feleknek legalább egyharmada, de tíznél nem kevesebben arról tájékoztatják a Fõtitkárt, hogy elfogadják, vagy megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják, a Fõtitkár a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására konferenciát hív össze, amelyrõl e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kap.
4. Ha e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen konferenciát hívnak össze, a Fõtitkár arra az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett összes államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot, hogy legkésõbb a megnyitás elõtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és ezeket a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az idõpontja elõtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.
5. a) Az Egyezménnyel kapcsolatos bármely módosítás akkor minõsül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerzõdõ Feleknek legalább a kétharmadát teszi ki. A Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet a módosítás elfogadásáról és ez az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerzõdõ Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidõ alatt értesítik a Fõtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy azt elfogadja, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Arra a Szerzõdõ Félre, amely közölte a részérõl történt elfogadást, a módosítás attól az idõponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidõ elteltével, amennyiben ez az idõpont késõbbi az elõbbinél.
6. Amennyiben a módosítási javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minõsül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosítási javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

42. cikk Bármely Szerzõdõ Fél a Fõtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja az Egyezményt. A felmondás attól az idõponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést.

43. cikk Az Egyezmény hatályát veszti, ha a Szerzõdõ Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos idõszak alatt ötnél kevesebbre csökken.

44. cikk A két vagy több Szerzõdõ Fél között keletkezõ minden olyan vitát, amely az Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, az érdekelt Szerzõdõ Felek bármelyikének a kérelmére döntés végett Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.

45. cikk Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az bármely Szerzõdõ Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethetõ és a helyzet követelményeire korlátozott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külsõ vagy belsõ biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.

46. cikk 1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor, a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezõnek az Egyezmény 44. cikkét. A többi Szerzõdõ Felet nem kötelezi a 44. cikk az olyan Szerzõdõ Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.
2. a) Bármely Állam a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Fõtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából
(i) az Aa és az Ab minták közül melyiket választja veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblaként (9. cikk 1. bekezdés) és
(ii) a B,2a és a B,2b minták közül melyiket választja "ÁLLJ" jelzés gyanánt (10. cikk 3. bekezdés).
Bármely Állam a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel késõbb - egy újabb nyilatkozattal - bármikor módosíthatja a választást.
b) Bármely Állam a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Fõtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpároknak minõsíti (1. cikk 1. pont).
Bármely Állam a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel késõbb bármikor visszavonhatja a nyilatkozatát.
3. E cikk 2. bekezdésében említett nyilatkozatok hatálya attól az idõponttól számított hat hónap elteltével kezdõdik, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy abban az idõpontban, amikor az Egyezmény a nyilatkozatot közlõ Állam számára hatályba lép, feltéve, hogy ez az idõpont késõbbi az elõbb említettnél.
4. Az Egyezményre és mellékleteire vonatkozó fenntartások, e cikk 1. bekezdésben említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehetõk meg, hogy az írásban történik, és hogy amennyiben azt a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése elõtt tették meg, ebben az okmányban megerõsítik. A Fõtitkár az említett fenntartásokat az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett Államokkal közli.
5. Bármely Szerzõdõ Fél, amely e cikk 1. vagy 4. bekezdésének megfelelõen fenntartással élt vagy nyilatkozatot tett, bármely idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.
6. E cikk 4. bekezdésének megfelelõen tett minden fenntartás
a) annak a Szerzõdõ Félnek a számára, amely a fenntartást tette, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja az Egyezménynek a fenntartással érintett rendelkezéseit;
b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerzõdõ Fél számára is azzal a Szerzõdõ Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást bejelentette.

47. cikk Az Egyezmény 41. és 46. cikkeiben említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Fõtitkár közli a 37. cikk 1. bekezdésében említett összes Állammal:
a) a 37. Cikk szerinti aláírásokat, megerõsítéseket és csatlakozásokat;
b) a 38. Cikk szerinti nyilatkozatokat;
c) azokat az idõpontokat, amikor az Egyezmény a 39. cikk szerint hatályba lép;
d) azokat az idõpontokat, amikor az Egyezmény módosításai a 41. cikk 2. és 5. bekezdése szerint hatályba lépnek;
e) a 42. Cikk szerinti felmondásokat;
f) az Egyezmény hatályának 43. cikk szerinti megszûnését.

48. cikk Az Egyezménynek egyetlen példányban angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült eredetijét - amely öt szöveg egyaránt hiteles - az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hitelesített példányokat küld az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett Államok részére.
Aminek hiteléül az alulírott és kormányaik részérõl kellõen felhatalmazott meghatalmazottak7  aláírták az Egyezményt.
Készült Bécsben, az ezerkilencszázhatvannyolcadik év november hónapjának nyolcadik napján.