A Lorentz-erőre alapozott elmélet (16) már modellezni tudta a semleges molekulák közötti erőket a gravitációs töltéspár bevezetésével. A XIX. század elején fizikusokat azonban ennél jobban foglalkoztatta a gravitációs távolhatás kérdése.

Lorentz gravitációs töltéspárra alapozott elméletében megjelentek sebességfüggő tagok, amelyek a Kepler-pályák precesszióját idézik elő. Lorentz tehát Einstein előtt először a Merkúr perihélium vándorlására is összefüggést tudott adni. A XIX. század elején ez nagy szó volt, és úgy vélték, hogy a gravitációs távolhatás értelmezést nyert.