Ez jó, tényleg kicsi a világ, de ezt szeretem ebben az országban.

Ez az irodalmi szalonos sztori érdekes, azt hittem a hasonló műfaj kihalt. Nyilván az is meghatározó, hogy kinek mennyi pénze, ideje és mekkora lakása van...

Egyébként régebben éjszakai bulik után ezek a restik meg későn nyitva tartó helyek nagyon jók tudnak lenni, én pl. képes vagyok hamburgert enni, a leglehetetlenebb időpontban is, ha megéhezem.

Cini írásaiban is zseniális a kaják leírása, amikor pl. "feljavítanak" egy rántottát kolbásszal, hagymával - visszatérő kedvenc elem az írásaiban és szinte érzem az  étel illatát, annyira érzékletesen  írta meg. Vagy amikor kávéznak, konyakoznak a szereplők. Vagy a baracklekvár...

Hiába az ilyen apró részletek is jelzik, hogy ki a nagy író...