Kedves komoly20!

Mamuzsics: Szerb-horvát Mamužić (ill. szlovén Mamužič, de ez lehet, hogy szb.-hv. eredetű) apanév. Mint apanév, egy korábbi *Mamuž- személynévből képződött. Ennek etimológiája egyelőre nem világos, talán a szb-hv. mamuza ‘sarkantyú’ szóval függ össze.


Bursics: Szintén nyugati délszláv apanév, vö. szb.-hv. Buršić, szln. Buršič. A *Burš- alapnév mögött vlsz. a német Bursche ‘legény’ közszó, ill. a belőle keletkezett személynév áll.


Szutrély (-li): Valószínűleg az or. Стрельский, szlk. Streľský, cs. Střelský, le. Strzelski stb. magyarosodásáról van szó: a szókezdő mássalhangzó-torlódást egy betoldott -u- oldotta fel, a melléknévi (lakosnévi) -ský stb. pedig a magyar -i megfelelőjére cserélődött ki. A legkényelmesebb lenne, ha lehetne egy szl. Streľ- stb. településnevet találni, melynek magyar alakja Szutrél(y) lenne, mert ekkor a nevet közvetlen magyar lakosnévként lehetne értelmezni. (A -ský stb. > -i képzőcsere ui. kissé aggályos.)

Elképzelhető, hogy a magyarban a szóvégi -i ejtés csak másodlagos, az erdetileg lágy /ly/, ill. /j/ ertésű -ly szóvég modern átértelmezése /li/-vé, vö. Kiszely = /kiszej/ és /kiszeli/ ejtésvariációk (< szlk. kyseľ ‘savanyú’). Ez esetben a fenti melléknévi alakok alapjának, a szl. Streľ stb. névnek a közvetlen magyarosodásáról lenne szó.

A szláv alakok a streliť ‘lő’ ige származékai (vö, magyar Lövő, Lövér régi személy-, majd helynevek; Löveg, Lövész régi személy, majd hely- és családnevek; ill. Lövei, Lövey, Lövi, Lövészi lakosnevek).


Balczó: Régi magyar személynév, a Balázs (< lat. Blasio, Blasius cognomenek < ? lat. blaesus ‘sejpítő, hebegő’ < gör. βλαισος) névbokrának tagja: a Bal névrövidüléshez adódtak a -c és -ó kicsinyítő képzők.