"Tipikusan a hallgatókba ma már nem a koppenhágai értelmezést verik bele, hanem egy minimalista értelmezést, amit könnyű kiegészíteni a koppenhágaira, de igazából egy nagyon gyakorlati dolog és nem kötelezi el magát direktben."

jo, lehet. en het eve vegeztem a muegyetemet villamosmernoki szakon, akkor meg eleg kemenyen nyomta a tanar a koppenhagait, es mindenki hulye volt, aki vitatkozni mert, v akar csak kerdezni is. persze ez csak egyeni megfigyeles, lehet, h fizika szakon normalisabb a tanari kar.

"Semmi gond. Az ernyő a különféle lehetséges becsapódásminták szuperpozíciójába kerül, amiből akkor választódik ki valamelyik, amikor a fizikus ránéz. Ez nem más, mint egy Schrödinger-macska."

jo, de akkor miert pont a neminterferalos kep valasztodik ki? hiszen tenylegesen nem latta senki, h melyik elektron melyik lyukon ment at. (monnyuk nem rugoznek ezen, ha vmelyik nepszeru ismerteto konyvben nem irta volna effektive azt a szerzo, h ha nem nez senki oda, akkor van interferencia, hameg odanez, akkor nincs. esez nem is vmi nagyon regi konyv volt, ha jol emlekszem. szal eleg nagy a kavarodas a fejekben meg most is. btw: john gribbin a schrodinger macskajaban meg harsogva es diadalittasan magyarazta, h a koppenhagai "nyilvanvaloan" az egyetlen helyes ertelmezes, a schrodinger kiscicaiban meg kozli, h o sose tartotta meggyozonek, es hirtelen felsorol egy rakas mas ertelmezest, + hozzateszi, h a koppenhagai "nyilvanvaloan" nem tokeletes.)

amugymeg persze, fel lehet ugy fogni, h a rejtett parameteres magyarazatok megprobaljak a hetkoznapi logikaba tuszkolni a kvantumfizika jelensegeit, de eppigy mondhatjuk azt is, h megprobalnak vmi szemleletesebb modellt felvazolni. ami amellett, h tobb ember szamara tenne erthetove a dolgokat, lehet, h megkonnyitene a gondolkodast, es ujabb felfedezesekhez is vezetne. persze ez (occam borotvajaval szoges ellentetben) ujabb entitasok feltetelezeset teheti szuksegesse, de ez nem biztos, h baj. hiszen amig nem tetelezzuk fel vmirol, h letezik, addig kicsi az eselye, h olyan kiserletet vegezzunk, ami veletlenul pont megmutatja, h telleg letezik. v lehet akar termekeny tevedes is, ami azonban megmutat vmi mast, amire egyebkent ugyancsak nem gondoltunk volna (pl a michelson-morley, ami az etert akarta bizonyitani, erre kideritette, h a feny sebessege minden inerciarendszerben allando).