Kilroy, még egyre rá kell mutassak amit laikusok is mergérthetnek. Idézem Hraskót: "Abban a gondolat menetben, amellyel Einstein 1905 szeptemberében eljutott az E=mc^2 képlethez, az m a gyorsulást szorzó 'tehetelen tömeg' volt. Tiz évvel késöbb az általános relativitásemélet megalkotásánál azonban azt is 'megmutatta' , hogy ennek az új gravitáció-elméletnek a fényében a súlyerö a tömeg és a gyorsulás szorzatát tartalmazó tagból ered és ennek következtetében a g-t szorzó 'súlyos tömeg' azonos a tehetetlen tömeggel. Ezért ma már nem különböztetjük meg egymástól ezt a kétfajta tömeget és mindakettöt egyszerüen tömegnek hívunk. Ez az a tömeg, amely az E=mc^2 képletben a fénysebesség négyzetét szorozza és amelyet mikrorészecskékre a tabellázatok tartalmaznak." Iszugyi: Vonjuk le a 'tömegre' irányuló eddigi következtetést: Az E=mc^2-ben a 'tehetetlen' tömeg áll és csak Einstein gravitációs elmélete fényében egyenlö a súlyos tömeg a tehetetlen tömeggel. (Ez nagyon le van rövidítve, de a lényeget fejen találja.) Nézzük tovább mit is idéz még Hraskó: " Egy test belsö energiája (vagy másnéven 'nyugalmi energiája') tehát az az energia, ami a kinetikus és a potenciális energia levonás után még megmarad. Ez a belsö energia az, amely az E=mc^2 képlet baloldalán áll. Mint láthatjuk, a három mennyiségnek az értelme, amelyet a képlet összekapcsol egymással, már a relativitás elött kikristályosdott és semmi sem utalt rá, hogy bármi féle kapcsolat lenne közöttük ..." Iszugyi: Na itt álljon meg azért a menet, mi is áll az E=mc^2 jobboldalán? A 'tehetelen tömeg' vagy egy a baloldalból kiindulva definálható 'valamilyen tömeg' m=E/c^2? Ha van ennek a 'valamilyen tömegnek' értelme, (és persze, hogy van) akkor bizony diffi van a fogalmak között: Akkor a 'tehetetlen tömeg' és a 'valamilyen tömeg' is ugyan az. Visszatérve a 'nyugalmi energiához', az ebböl levezetett 'nyugalmi tömegnek' egyenlönek kell lenni a 'tehetetlen tömeggel'. Ez ugyan reflektál az Einstein gravitációs elméletében feltételezett kétfajta tömeg egyenlöségére, de nem 'bizonyítja be' azt. Az ellenpéldát meg is adtam az E = (m(g) - m(i)) c^2 képlettel, ahol külön van választva a súlyos tömeg, a tehetetlen tömegtöl és a 'valamilyen tömeg' is a tehetelen tömegtöl', ahol a kötési energia definiálja a 'valamilyen tömeget' az E/c^2-en keresztül, legalább is a kondenzált anyagban. Hát pont ezeknek a kölönbségeknek a kimutatására jó a szabadesés összetételtöl függö kimutatása. A két felfogás között elvi alapon nem lehet dönteni. De viszont ha függ a szabad esés az összetételtöl, akkor különbözik a súlyos tömeg a tehetelen tömegtöl és a tehetelen tömeg a 'valamilyen tömegtöl' is, a 'nyugalmi tömegtöl', amit az E = (m(g) - m(i)) c^2 képlet tisztán felírva magába is foglal. (Az aztán más lapra tartozik, hogy én a súlyos tömeget függetlenül tudom definálni a gravitációs töltéseken keresztül, és erre alapítom a gravitációs elméletemet. Ezzel eltávolodok Einsteintöl, aki a súlyeröt a tömeg és a gyorsulás szorzatát tartalmazó tagból eredezteti.)