meg a másik, hogy az a két dogma film, amit láttam (az egyik természetesen a Születésnap, a másik már nem tudom), az nem a dán nyomorról szólt, nem az ő problémáikról, hanem olyan témája volt, ami szinte akárhol játszódhat. nem maguknak csinálták a filmet.

erről egy barátom jut eszembe, aki készített több rövidfilmet is, és én kértem, hogy mutassa meg nekem őket. kellemetlen volt, mert mialatt néztem a nem egészen 11 perces filmet ő folyton csak nevetett, és szólásra nyílt a szája, de én hót zagyvaléknak láttam az egészet. nekem az jött le belőle, hogy egy baráti társaság egymást szórakoztatja, holott egy dokumentumfilmet láttam, ami másról szólna. kellemetlen volt a végén megmondani neki, hogy ez szép és jó, de ezt saját maguknak, 20 embernek csinálták, nem pedig a többi 9'999'980 itt élőnek, pláne nem a világnak.
kicsiben, nagyban.
sztm nem így kéne.

SzPA