A régi magyar leíróföldrajzban Gömör-Tornai-karszt néven ismert terület egykori neve mára feledésbe merült. Ennek oka, hogy a területet a Szlovákia és Magyarország között húzódó államhatár kettészeli. Ma a magyar oldal Aggtelei-karszt, míg a szlovák oldal Szlovák-karszt néven ismeretes. E mesterségesen kettészakított területek földtani, tájföldrajzi, sõt kulturtörténeti szempontból is egységet alkotnak, s egyben nemzetközi védelmet is élveznek az UNESCO Ember és Bioszféra programja révén. Mindkettõ bioszféra rezervátum. Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki- és Szlovák-karszt felszín alatti világát a Világörökség részévé nyilvánította. A terület 5-600 m magasságú fennsík jellegû rögjeit karsztos szurdokvölgyek és széles talpú folyóvölgyek tagolják. A karszt központi részét alkotó Szilicei-fennsíkból délkeleten a Bódva-folyó vágja le a Szalonnai-karsztot, míg északnyugaton a Slana-folyó valasztja le róla a Pelsõci-fennsíkot.